A szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos másolni, értelmezését adni, forráshivatkozás nélkül bármilyen módon felhasználni.

Abaházy Noémi

Ima mint kérés

Véleményünk szerint a vallást megtagadó ember a vallás gyermeke, ... láthatóan nagyon nehéz elszakadnia a rá nehezedő apafigurától…

Kollár József – Kollárné Déri Krisztina, Vizen járni. A váságkezelés filozófiája

KÉRÉS – az ontológiai alapú tanácsadásban

Bármennyire is szekularizált világban élünk, sőt tudatosan profanizáljuk az eredetileg a keresztény vallási világban született fogalmakat,  az imák mindmáig aktuálisak, szinte hihetetlen, de megőrizték szerkezetüket és hatásmechanizmusukat. Úgy gondoljuk, jól használható mind a magánéletben, mind pedig az üzleti életben, ha megfejtjük az ima logikáját, tervét, egyszóval designját. Az imák eredeti jelentéstartalmának analízise, elemzése nagymértékben hozzásegít nemcsak a jobb megértésükhöz, hanem analógiaként használva, a mindennapi alkalmazhatóságuk kiterjesztéséhez, a jó kérés megfogalmazásához.

Cikkajánló

• Cselekvésre indító beszélgetés
• Fernando Flores az ontológus
• Megtestesült coaching

Az imádság szavunk feltűnő szépsége mellett eléggé félrevezető, hiszen olyan, mintha az imádással lenne összefüggésben. Az imádkozni kifejezés, ahogy azt a keresztény világ nemzetközileg használja (az angol pray, az olasz pregare, a francia prier, a latin orare igék magyar megfelelője) a nagyon is hétköznapi kérés szóból ered mindenféle vallásos tartalom nélkül, és egyáltalán nem az adorare, vagyis imádni szóból. Az imádkozással összefüggésben nálunk a vallásos jelentés jószerivel és érthetetlen módon kiszorította a használatból az egyszerű kérni jelentést, pedig az, hogy "kérlek szépen" az olasz így mondja: ti prego, a francia: je t'en prie (a kérésre és az imádkozásra ugyan azt a szót használják). További érdekessége a dolognak az is, hogy a magyarban használt imádság szó nem az imádással áll összefüggésben, mert a katolikusok, amikor szentekhez imádkoznak, nem imádják őket, hanem mint testvéreikhez fordulnak, hogy ők, akik már az Istennel vannak, imádkozzanak velük.

Mindenesetre az ima vallásos fogalom, mely az adott vallás hitvilágától függően számos jelentéssel bírhat. Vonatkozhat az Istenre vagy istenekre, halottakra, személyes vagy személytelen szellemi létezőkre, általánosabban pedig a világ rendezőelvére. Az ima egyfajta kommunikáció, kapcsolattartás. Az kapcsolat kialakulhat, azaz az imádkozás folyhat gondolatban vagy hangosan, szavakkal, énekkel vagy szavak nélkül, tánccal vagy bármely más mozdulattal és ezek sokféle kombinációjával. Az ima szó a verbális imádkozás szövegét is magába foglalja.

Az ima jelentése: kíván, óhajt valamit, (imádkozás esetén: elkötelezi magát Isten felé)

I. Ima mint kérés: ima mint verbális imádkozás

II. Példa

III. Ima mint kérés: imát kísérő non-verbális jellemzők

IV. Egy 150 éves, személyes ima

Ima mint kérés: Ima mint verbális imádkozás

Ajánló:

"Chaotic madness" 1.: Coachom, coachom, mondd meg nékem! (interjú Dr. Kollár Józseffel a coaching folyamatáról)

Elsősorban a szóbeli (akár kötött, akár szabadon mondott) imánál értelmezhető az a kérdés, hogy az imádkozót milyen szándék vezeti, mi a mondanivalója. Az áldások, átkok, ráolvasások és rontások minden bizonnyal egyidősek az emberiséggel, és a jelek szerint túlélnek minden történelmi és kulturális változást: sikeresen integrálódnak bármely vallásban; ha nem a hivatalos vonalában, akkor a néphagyományban. A keresztény vallásgyakorlatban mindmáig kimutatható a pogány hitvilágból örökölt számos fordulat.

Hagyományos keresztény felosztás szerint az ima lehet dicsőítés, hálaadás, kérés vagy engesztelés. Ténylegesen azonban az imák végtelen gazdagságáról beszélhetünk.

Az imák leggyakrabban kérésként (kérések csoportjába tartoznak az „áldás”-ok is), egyfajta kérdésként, vagy óhaj és kívánság formájában, nem ritkán kijelentésként, azaz megerősítésként és hálaadásként hangzanak el.

Az ima mint kérés módja, milyensége, adja meg azt a keretet, amin belül az egyezség kialakítása zajlik, illetve létrejöhet a várva várt megegyezés.

Milyen a jó ima és ennek alapján bárminemű jó kérés?

Jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle. (Máté Evangéliuma)

1. A kérés nem ajánlat

A szavainkkal és a metakommunikációnk segítségével egyértelművé kell tennünk, hogy kérünk. Nem barátkozunk, nem nagyvonalúskodunk, nem elemzünk és bírálunk, nem felajánlunk. Kérünk. Minden más műfaji tévedés és lerontja a kérés erejét.

A kérés nem feltétlenül azonnali, hanem eljön az ideje, azaz dinamikus időben értelmezhető, úgynevezett stratégiai szándék. A kérőnek tudnia és hinnie kell, hogy az általa kijelölt "cél" számtalan úton elérhető és nem korlátozza a teljesülés lehetőségét azzal, hogy egy be nem tartható, (az is elképzelhető, hogy általa nem is ismert körülmények között) konkrét útvonalat tervez kérése eléréséhez.

Az ima, ezen keresztül mindenféle kérés csak a cél kijelölésére szorítkozzon és ne tervezze meg annak "elérési útvonalát" vagy más néven a stratégiai célt. Éppen ezért a kérést nem kell kifejteni, megmagyarázni, következményeit elemezni, de leginkább nem kell a kérés teljesítésének módját megnevezni és megszervezni. A kérés már csak ezért is:

2. Rövid, lényegre törő

nekem a kérés

nagy szégyen

adjon úgyis, ha
nem kérem.

Nagy László

A kérést márpedig nekünk kell megfogalmazni, képviselni, kimondani. Jó kérés a személyes megjelenéssel támogatott kérés.

Nem arról szól, hogy mit nem szeretnénk, hanem, hogy "mit igen".

Fontos tudnunk, mit akarunk kérni. A kérés egyértelmű, világos legyen, amit tömören is meg tudunk fogalmazni. Legjobb, ha a kérésnek van egy beszédes és egy konkrét címe is, ugyanis az ima egyrészt koncentrált, másrészt pedig a tényleges kérésen túlmutató, átélt, megélt, ilyen értelemben pedig sokkal inkább látomásszerű. 
Segítséget jelent, ha hangosan kimondjuk vagy leírjuk, lerajzoljuk a kívánságunkat. Mind a hangos kimondás, mind a képi megjelenítés erősíti a kívánság beteljesedésével kapcsolatos elvárásunkat és hitünket. Elsősorban nekünk kell elhinnünk, hogy a kérésünk beteljesülhet. Ha mi se bízunk benne, a kérés címzettje biztosan nem fog.

3. Elfogadó, köszönettel teli

A vallásos ember mindig bízik az Istene jóságában, ezért rábízza a megvalósítást. Nem kételkedik benne. Ha valami a vártnál másképpen alakul, mondjuk mást kap, azt úgy értékeli, hogy a kérése jobb módon teljesült, többhöz jutott. Ennek a gondolatnak mindig ott kell lennie az "ima" hátterében, de még jobb, ha konkrét kijelentés formájában el is hangzik. Mivel tudjuk, hogy a kérés esetleg nem úgy fog teljesülni, ahogyan eredetileg elgondoltuk, a kérés ne követelőző, ragaszkodó, hanem jellemzően lebegő (szándékra vonatkozó, "célt" kifejező) és feltétlenül előremutató, pozitív, irányultságú legyen.
Az se rossz, ha már előre megköszönjük a helyzetet, vagyis azt, hogy elmondhatjuk a kérésünket, illetve a jövőbeni kéréseink teljesülését.

A kérésbe ne csempésszünk semmiféle elégedetlenséget. Nem azért kérünk, mert nem vagyunk elégedettek, hanem azért, mert bizakodón és optimistán nézünk a jövőbe. A jelen helyzetért adott hála megnyugvást és pozitív életszemléletet mutat: elfogadjuk, hogy az életünk pontosan ott tart, ahol tartania kell, pontosan ott vagyunk, ahol lennünk kell, azok az emberek vesznek körül, akiknek ebben a helyzetben körülöttünk kell lenniük. A jelenben éljünk. Ima, kérés során ne rágódjunk a múlton és ne vágyjunk arra, hogy majd a jövőben, amikor a körülményeink így vagy úgy megváltoznak, akkor, na majd akkor boldogok leszünk. Itt és most legyünk elégedettek önmagunkkal és a körülményeinkkel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem akarunk fejlődni, változni, változtatni, de a jelent elfogadva biztos alapot teremtünk a kéréshez, annak teljesüléséhez.

A kérés mentes legyen mindennemű töltelék szövegtől még akkor is, ha nem megtévesztés céljából mondjuk ezeket, hanem mert zavarban vagyunk, vagy nem terveztük meg alaposan, esetleg úgy gondoljuk, hogy a kérés fontosságának megítéléséhez még több információ kell. Vegyük elő a Grice-maximákat, amikor összeállítjuk a kérésünket. Készüljünk és gyakoroljunk.

Hozzájárulásod legyen a kívánt mértékben informatív

Hozzájárulásod ne legyen informatívabb, mint amennyire szükséges

Légy releváns

Kerüld a kifejezéseid homályosságát

Kerüld a kétértelműséget

Légy tömör

Légy rendezett

Gondoljunk arra, hogy egy szabályosan, de szárazan megfogalmazott kérésre igen nehéz odafigyelni, érdeklődéssel hallgatni, megjegyezni, sőt továbbgondolni. Törekedjünk a Grice-maximák kreatív megsértésére.

4. Őszinte

(Erre mondjuk az imádkozás esetén, hogy szívből jövő.)

Az Isten és angyalai felé küldött panaszkodás, megalázkodás, alkudozás és a manipulatív kérések nem hallgattatnak meg. Az ima nem információátadás Istennek, nem egy arra való módszer, hogy Istent imában meggyőzzük és manipuláljuk. Istent nem bírhatjuk rá imádkozás által arra, hogy a mi akaratunkat tegye meg.

A kérés csak akkor lehet feddhetetlen, ha a tiszta szándék vezeti, ez a kritérium pedig csak úgy teljesül, ha minden érintett számára a lehető legjobb eredményt biztosítja. Nem kérhetünk olyat, ami a kérés címzettjét nehéz, kellemetlen helyzetbe hozza vagy egyáltalán nem áll az érdekében.

Az lenne a legjobb, ha nem csak magunknak kérünk, a kérés középpontjában nem egyedül állunk. Ezt azonban ne tévesszük össze hasonlónak tűnő megnyilvánulásokkal, ne adjuk mások szájába a saját kérésünket, ne akarjunk a közösség nevében fellépni. Egyszerűen olyat kérjünk, ami nemcsak nekünk lesz jó.

A bullshit még akkor is rettenetes, egyenesen dühítő, ha nem akarunk hazudni, egyszerűen magunk is elhisszük, hogy abszolút előnyös a kérelmezettnek, ha értünk dolgozik. Ennek alátámasztására szóvirágokat és kliséket puffogtatunk, hátha majd a kérelmezett kitalálja, amit mi nem tudtunk, miért is jó neki, hogy időt fordít ránk, figyelmet szentel nekünk.

4. Kétoldalú, sőt egyenrangú

Az imádkozás két személy szoros kapcsolata, az Istennel való együttlét, Isten keresése, hozzá való kapcsolódás. Egy mód és nem egy módszer arra, hogy személyesen megismerjük őt, hozzákapcsolódjunk, vagyis a kérés meghallgatása nem elköteleződés, nincs feltétlen direkt következménye, nem jelent barátkozást, barátságot, az ismeretség automatikus szorosabbá válását. Az ima nem kötelezi semmire a címzettjét. Az ima egyszerűen csak az együttlét egy formája.

Az ima és az ima mint kérés egyenrangú felek között zajlik. Őszinte, adott esetben kérő, alázatos, de soha nem megalázkodó. Egyúttal mértéktartó. Nem élhetünk vissza a kérésünkkel, nem kérhetünk aránytalanul nagyot, teljesíthetetlent csak mert azt feltételezzük, hogy  a kérés címzettje megteheti, módjában áll, nem nagy érvágás a számára. Nem árt átgondolni, hogy megérdemlem-e a kérés teljesítését.

A kérés mindig kétoldalú, beszélgetés jellegű, ezért a hatékonyabb a saját szavainkkal elmondott, rövid kérés és nem betanult, kimódolt szöveg. Ez részben azt is jelenti, hogy nem egy "diktátum", de még csak nem is egy karácsonyi kívánságlista, hanem inkább iteráló, könnyedén alakítható. Nem csak kijelentés, közlés, hanem figyelem is a válaszra. Adott esetben a kérésre adott reflexió lehet teljesen konkrét is, de az előfordulhat, hogy "érzem, az ima meghallgatásra került". A kérés tehát nem zárul le a beszélgetés befejezésének időpontjában. A kérés következménye nem dupla vagy semmi játék.

Példa

A kérés meghatározza azokat a lehetőségeket, milyen lehet az ezt követő lépés.

Ha a kérés nem illeszkedik tökéletesen a kérés címzettjének elvárásaihoz vagy más módon nem megfelelő és ezt maga a kérő is észleli, a kérést ő is visszavonhatja vagy az, akihez intézték, visszautasíthatja. A kérés jellemző jegyeinek ismerete tehát mindenképpen feltétele a sikeres kérésnek és hozzásegít ahhoz, hogy kialakítsuk a megfelelő kérést.

Az üzleti életben és a magánszférában különféle kérésekkel találkozhatunk. A konkrét példa kedvéért ezek egy lehetséges alaptípusát elemezzük röviden. Ezt a kérést ugyanis az euro-amerikai kultúrában mindenki ismeri, ráadásul  több, mintegy kétezer év óta használatos.

Ez a kérés a „Miatyánk”, az ima legelterjedtebb formája, méghozzá nem is akármilyen, hanem igencsak gondosan, minden aspektusra figyelemmel megfogalmazott kérés. Nem vállalkozunk részletes teológiai elemzésre, pusztán azt szeretnénk jelezni, hogy az eredeti kérés néhány eleme hogyan fordítható le, és értelmezhető más kontextusban, tulajdonképpen XXI. századi személyes vagy üzleti környezetben.

A keresztény világ legismertebb imádsága a Miatyánk azért különösen érdekes a témánk szempontjából, mert Máté evangéliuma szerint Jézus tanította a tanítványainak a hegyi beszéd részeként (Máté evangéliuma 6,9–13), lényegében itt és ezen keresztül sajátítottuk el, hogyan kell imádkozni, azaz kérni. A protestáns körökben elterjedt „az Úrtól tanult imádság” megnevezés, illetve cím az, ami a leginkább jól ragadja meg ennek az imának a fontosságát.

Az ima, mint kérés alapvető jellemzői a gyakorlatban

A Miatyánk 7 kérés köré van felépítve, amelyekben a hívő fordul az Atyához:

• az első hárommal Isten jogainak és hatalmának a világban való érvényesüléséért fohászkodik ("szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod")
• a másik négy (valójában három) pedig az ember legfontosabbnak tartott szükségletét adja elő ("mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, bocsásd meg vétkeinket,...ne vígy minket a kísértésbe...szabadíts meg a gonosztól")

Legfeljebb 3 pontban fogalmazzuk meg, amit akarunk közölni, maximum hármat kérjünk.

Ezt a szerkezetet célszerű követnünk mindenféle kéréseink megfogalmazásakor.

1. A kérés alanya, ki az , aki kér – „(a) Mi … (atyánk)”

Ha a kérést egy közösség (gazdasági társaság, finance, HR vagy akár a család, egy egyesület stb.) nevében tesszük meg, akkor annak nagyobb a súlya, persze csak abban az esetben, ha valóban nem partikuláris érdeket, esetleg önző egyéni hasznot céloz.

A kérés egy közösség és a másik személy (esetleg testület, akár vállalat) közötti kapcsolatára utal. Lényegében azt fejezi ki, hogy az a kérés, amivel most a kérelmezetthez fordulunk, a kérelmezett kérése, kérdése is egyben.

A "mi" kifejezés nem kívülről jövő kérést, egyfajta nyaggatást, bírálatot, szemrehányást, manipulációt, szóval külső támadást jelent, hanem a szisztémán belülről jön, a rendszer működését javítja, a minőségét növeli, jobb lesz neki és nem elvesz tőle, nem arra kéri, hogy áldozatot hozzon, vagy aránytalanul nagy ráfordítás árán akár pusztuljon is bele a kérés teljesítésébe. A kérés ne nehézséget jelentsen, hanem valódi és tényleges előnyökkel járó hasznot hozzon a kérelmezett részére.

Rossz kérdés - ha a kérő azt kérdezi, hogy milyen közvetlen (egyoldalú) haszna várható

Jó kérdés – mi a közös előny, amiért kérést fogalmazunk meg, hogyan multiplikálódik többszöröződik meg a kérés teljesítésével várható haszon, eredmény, ami a kérelmezett számára mindenképpen előnyös (egy teljesített kérésre jutó hozam növeli a kérés súlyát és teljesítéskor annak pozitív következményeit)

2. A kérés címzettje – Mi Atyánk

Ennek jellege megadja az alaphangot, kapcsolatot képes létrehozni. Ha Atyaként szólítjuk meg azt, akitől kérni akarunk, akkor egyrészt a közeli kapcsolatot tényként jelentjük ki, másrészt ugyan mit tagadhatna meg egy atya a helyesen kérő gyermekétől?

Nem „Urunknak” szólítja (mint ahogy egyébként a Bibliában gyakran használatos), mert az „Úr” megszólítás eltávolít, az úr a hatalom nyelvét beszéli, az ókorban egy úr bármit megtehetett. A kérés gyakran tiszteletlenséget jelenthetett az ő nyelvén (így értette magát a kérés tényét, függetlenül annak tartalmától).

Rossz megoldás viszont az, ha barátként keressük fel a kérelmezettet és a helyzetünket kihasználva kéréssel támadjuk meg. Ha kérünk, nem az ismeretséget ápoljuk, hanem leszívjuk. Kérés során hozzunk létre tiszteletteljes viszonyt.

Rossz kérés – ha a megszólítással a címzettet rosszul pozicionálom

Jó kérés – a megszólítással már konstruktív légkört teremtek, esetleg a megegyezés szempontjának szem előtt tartásával hozom létre a kapcsolatot

3. Mindenki a maga helyén – „Szenteltessék meg…”

Ez a szekularizált világban, a profán környezetben a mindenkinek kijáró tiszteletet jelenti. A kommunikáció általában és a kérés különösen is, akkor hiteles, ha megadjuk a kérés címzettjének, ami megilleti.

Rossz kérés – indokolatlan bizalmaskodás, érezhető tárgyszerűtlenség, oda nem illő kommunikációs elemek

Jó kérés-  a kérés megfogalmazásakor a másikra figyelni

4. Az ontológiák – „Jöjjön el a Te Országod”

A kérés e része profán fordításban azt jelenti, hogy a kérő elfogadja és támogatja (kérése által is) a kérelmezett ontológiáját. A kérés kontextusa, egységes platform, valójában nem más, mint a kérelmező és kérésének címzettje által belakott közös világ. Ezt a közös világot nem kihasználja és felemészti, hanem megerősíti maga a kérés is.

Rossz kérés – ha a kérés elválasztja a kérőt a kérés címzettjétől, legfőképpen, ha különérdekek kandikálnak ki belőle

Jó kérés – ha a kéréssel azt erősítem meg, hogy az a kérelmezett virtuális világának (ontológiájának, életszemléletének, életfilozófiájának, tágabb értelemben céljainak) a mindennapi életben való megvalósulását segíti, erősíti

5. Ki kér kitől? – „Legyen meg a Te akaratod”

Ez a legsikeresebb kérési mód: kérek, de úgy fogalmazom meg, hogy a kérés címzettjéhez igazodom. Persze, ügyes tárgyalók a kérésüket úgy fogalmazzák meg, hogy az nem más, mint amit tulajdonképpen a kérelmezett (is) akar.

Rossz kérés – ÉN AKAROM!!! (rejtve marad, hogy miért, milyen alapon)

Jó kérés – igaz, hogy én fogalmazom meg, de ez nem más, mint amit TE akarsz, („egyek vagyunk az akaratban”, s ez néha fontosabb, mint a jól látható „végeredmény”)

6. Mire vonatkozik a kérés? - "Amint a mennyben, úgy a földön is"

Ez a sor egyértelműen jelzi, hogy a kérőnek nincs semmiféle prekoncepciója arra vonatkozólag, hogy milyen módon valósítja meg a kérés címzettje mindazt, amivel előálltunk. A kérő figyelembe veszi a kérelmezett ontológiáját, adottságait, érdekeit: más módon épül fel a menny, mint a földi világ, a kérő nem várja el, hogy a saját tudása, megfontolásai, terve és logikája szerint valósuljon meg a kérés. A design, a terv a kérelmezett dolga. Bízik a kérelmezettben. Teljes mértékben hiszi, hogy a kérés helyes és teljesítésre érdemes, de rugalmas az eredmény vonatkozásában. A kérő nem rendelkezik eredménykritériumokkal: ha a kérés x %-a teljesül csak, akkor is elégedett, mert eleve elégedett. Elégedettség alapján, alapjára építi a további kéréseit.

Rossz kérés - Azt kérem konkrétan, hogy adj egy/ biztosíts két..., akarom, hogy konkrétan

Jó kérés - Rád bízom, mit tudsz ebből megadni, milyen módon teljesíted a kérésemet

7. A kérés nagysága, jellege – „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”

Ez az ima tengelye, a kérés fordulópontja. Itt kezdünk el valójában kérni. Arra figyelmeztet, hogy mi az, ami indokolt kérés, ami a mindennapi élethez (értsd: üzletmenethez, az adott közösség létéhez, a társas kapcsolatban a közös világ fenntartásához) további indoklás nélkül adható, szinte „jár nekünk”.

Először mindig kicsit kérjünk (társas befolyásolás első szabálya és lépése). Ne menjünk el üres kézzel, mert ezek után nehéz lesz elégedettséget színlelnünk.

Rossz kérés - aránytalanul nagy kérés, dupla vagy semmi játék

Jó kérés - először kicsit kérjünk (társas befolyásolás első lépése), sose menjünk el üres kézzel

8. Közös a holon: közösek a szabályok, közösek a megfelelőnek vélt viselkedésminták - "És bocsásd meg vétkeinket, I Miképpen mi is megbocsátunk I az ellenünk vétkezőknek"

Kétoldalú, egyenrangú kapcsolat kifejeződése. Azt mutatjuk be, hogy a közös értékekről nem csak prédikálunk, hanem őszintén valljuk és magunk is így élünk. Tedd meg nekünk, hogy mi is megtehessük,építkezhessünk, módunkban álljon továbbvinni az eredményeinket.

Nem az alapszükségletekről szól már, hanem az építkezésről. A kérés teljesítése nem pusztán elégedettségünket állítja vissza és biztosítja, hanem hozadéka is várható, a kérelmezett jól jár, ha teljesíti, mert a remélt eredmény, az előre jelezhető fejlődés visszahat rá.

Stratégiai cél. Itt és most feladat. Világos input -> művelet -> outputtal.

Rossz kérés - panasz, elégedetlenség

Jó kérés - elégedettség, építkezés, pozitív irányultság, előremutatás

9. "És ne vígy minket kísértésbe, De szabadíts meg a gonosztól!"

A legnagyobb kérés, lényegében kétszeres kérés: ne vígy..., szabadíts meg. Szinte az álom, a teljesíthetetlen kategóriája. Valami végső szándék, életminőség, a maximálisan kérhető kérés. Távoli jövőre vonatkozó, a jelenből nem levezethető stratégiai szándék és nem konkrét célkitűzés, hanem egy vonzó vízió, "csábító ajánlat", jövőszcenárió.

Rossz kérés - konkrétum

Jó kérés - csak szándék, rá bízom

10. "Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség
mindörökké. Ámen."

Perspektívába állítjuk a problémánkat, vagyis a kérést. Nem probléma sem nekünk, sem a kérelmezőnek, hanem lehetőség egy teljesebb, egy magasabb életminőségre, alkalom a tanulásra, lehetőség a változásra.

Ima mint kérés: Imát kísérő non-verbális jellegzetességek

A katolikus egyház perspektívájából kilépve, az ima formai jegyei különösen jellemzőek az egyes hitvilágok és vallások híveinek imádkozási gyakorlatára. Egyes jellegzetességek egyrészt felbukkanhatnak más vallásokban is, másrészt az adott rendszeren belül sem kizárólagosak.

• Némely természeti nép tánccal kíséri a felső hatalmakhoz intézett könyörgését. A tánc megjelenik a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban is.
• A buddhizmusra jellemző a csöndes meditáció és az imának imamalom vagy imakerék forgatásával való kísérete – de a nonverbális, meditatív ima integráns része a katolikus vallásgyakorlatnak is.
• Az iszlám hívei ima közben a Korán által előírt napi 5 alkalommal Mekka irányába nézve a földön hajlonganak.
• A zsidó vallásban különös a jelentősége az imádságot kísérő ruházatnak és kiegészítőknek – liturgikus ruhák és kellékek nélkül azonban a katolicizmus és ortodoxia sem képzelhető el.
• A keresztény imához könnyen asszociálható a lehajtott fej és az összekulcsolt vagy összetett kéz – holott ez utóbbi a feudális hűbéreskü gesztusából került a vallásgyakorlatba, és sok felekezetben vagy lelkiségben éppen hogy az ujjongás gesztusai dominálnak.

A kérést kísérő non-verbális jegyek nagyon is árulkodók lehetnek a kérő és a kérés címzettjének ontológiájára vonatkozóan. Ha kellő odafigyelés nélkül kérünk (nem mutatjuk a megfelelő gesztusokat és mintázatokat kérés közben vagy nem a megfelelőt), hamar lelepleződhetünk és a kérés címzettje becsapottnak érezheti magát. A verbális kérés tartalmát és azt kísérő nem verbális jeleket inkonzisztensnek, esetleg egyenesen összeférhetetlennek tarthatja a kérés címzettje, így már akkor kudarcra van ítélve a kérésünk, amikor még bele se fogtunk.

Vigyázzunk tehát, hogy a kérés megfelelő körülmények közt, jó időben, alkalmas helyen, módon (pl. öltözékben) történjen. Ehhez valóban ismernünk kell a kérés címzettjét és nem csak szavakkal biztosítani őt erről. Abból érdemes kiindulnunk, ha mi nem vagyunk kíváncsiak a kérelmezettre, ő miért figyeljen ránk, főleg pedig miért teljesítse a kérésünket?

150 éves, személyes ima

A nagymamám mesélte ezt a történetet a nagymamájáról. Sajnos nem tudom úgy visszaadni, azzal a szeretettel elmondani, ahogyan ő emlékezett a gyermekkorára. A történet felidézése valószínűleg maga is egy (hála)ima, kapcsolatfelvétel, -tartás azokkal, akik már elmentek.

Az ükanyámnak nehéz élete volt a férje mellett, aki állítólag kimondottan érdekből, pénzért, a vagyonáért vette feleségül. Lecsúszott nemes emberként megvetően emlegette, miként vállalkozott arra, hogy összekösse az életét egy gazdag, de egyszerű molnár lányával. Az ükanyám csak szülte egymás után a gyerekeket és megadóan tűrte, ahogy a hozományából vásárolt marhákat kihajtsák az udvarról egy-egy kártyaadósság fejében. Az anyósa, a gyönyörű nevű, határozott, vasszigorú Berzáczy Apollónia képes volt befékezni a teljes elszegényedést, alkalmanként dolgavégezetlenül kiparancsolta a hitelezőket a birtokról. Amikor Apollónia után is bezárult fafödém (még a férjét méregdrága érckoporsóban tette a sírba), az ükanyám feladta az erőtlen küzdelmet. Sírva ringatta ki tudja hányadik babáját, miközben így sóhajtozott: -már csak te hiányoztál nekem! Minek kellett a világra jönnöd, pont ide megszületned? A sok kicsi lurkó ijedten kiabálni kezdett körülötte, ruhájába kapaszkodtak, csókolgatták az arcát: -Ugye, mamácska, én kellettem neked, ugye, én kellettem?! Eztán már csak csöndesen, magában imádkozott, hogy ezek meg ne hallják: -Édes Jóistenem, csak egyetlen évet hagyjál nekem élni őnélküle. Vitathatatlanul az öreg fickóra gondolt. És megadatott.

Egy nap, a már felnőtt legkisebbik fiú így szólt az édesanyjához: -Mamácska, menjünk ki a temetőbe, Gyula nap van, vigyünk virágot az édes sírjára!

-Hát apád Gyula volt, fiam? -kérdezte csodálkozva. Mert bizony nem 1, hanem tízszer is annyii időt adott neki az ő Jóistene.

Én magam is folytatom a hagyományt és megkérem a Jóistent arra, ...

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával