![]() |
Dr. Kollárné Déri Kriszti hivatalosan is angyal lett
Dr. Kollárné Déri Kriszti Havas Henrik "Henrik angyalai" című műsorában Csisztu Zsuzsával és Csézyvel közösen hivatalosan is angyal lett. |
![]() |
Sztárok és sztár iskola - Csengeri Attila ajánljaa LIFE & BUSINESS DESIGN INTÉZET Dr. Kollár Iskoláját“Nagy szeretettel ajánlom az iskolát mindenkinek, aki fejleszteni akarja saját magát, vállalkozását és környezetét!” Csengeri Attila színész, musical és operett énekes |
![]() |
Sztárok és sztár iskola - Gyulai Júlia Európa-bajnok ajánljaa LIFE & BUSINESS DESIGN INTÉZET Dr. Kollár Iskoláját“Hiszek az iskolátok hatékonyságában, szeretettel ajánlom mindenkinek!”Gyulai Júlia, Európa-bajnok táncos-koreográfus(A fiatal tehetség, aki dolgozott Brad Pitt-el) |
![]() |
Sztár képzők és sztár iskolák - a beregszászi főiskola ajánlja
A II. Rákóczi Ferenc Főiskola ajánlja a Dr. Kollár Iskola képzéseit.
|
![]() |
Sztár képzők és sztár iskolák - a PÉCSI EGYETEM ajánlja
|
![]() |
Sztár tudósok és sztár coachok - PhD Dr. Tőzsér János ajánlja"A filozófia a kritikai gondolkodás legjobb tanítómestere. Hidd el, szükséged van rá!" PhD Dr. Tőzsér János filozófus, egyetemi docens, a Kaposvári Egyetem tanára, a Doktori Tanács tagja, több hazai és nemzetközi tudományos cikk, valamint könyv szerzője |
![]() |
Sztárok és sztár coachok - Baranyai Annamária ajánlja
|
![]() |
Sztárok és sztár coachok - Dr. Szabó Tünde ajánlja"A Kollár Coaching Iskola nagy segítségemre volt, hogy a mediáció szakmai hátterét teljeskörűen megismerhessem és a gyakorlatok során elsajátíthassam. Vezető tanáraink, Krisztina és József minden tudásukkal azon voltak, hogy képességeinkhez mérten sajátos feladatokkal segítsenek bennünket a tudás megszerzéséhez. Az oktatás során magasszintű tematika alapján haladtunk, mint hallgató minden nap kihívásokkal teli élményekkel és tudással gazdagodtam, amelyet ezúton is köszönök!"Dr. Szabó Tünde, úszó olimpikon (ezüstérmek: EB, VB, Olimpia), a Magyar Úszó Szövetség főtitkára |
![]() |
Sztárok és sztár coachok - Keresztes Ildikó ajánlja"Örvendek, hogy megismertem Dr.Kollárné Déri Krisztinát és Dr.Kollár Józsefet. Felkeltette az érdeklődésemet a módszer amivel dolgoznak, folytatni szeretném. Ajánlom szeretettel mindenkinek"
|
![]() |
Sztárok és sztár coachok - Mahó Andrea ajánlja"Nagyon örvendek, hogy kapcsolatba kerültem két fantasztikus emberrel: Dr. Kollárné Déri Krisztinával és Dr. Kollár Józseffel, akik által megismertem a coach fontosságát és mindenkinek szeretettel ajánlom."Mahó Andrea, eMeRTon és Artisjus díjas, színésznő, énekesnő, Sir Andrew Lloyd Webber magyar kedvenc női előadóművésze |
![]() |
Sztárok és sztár coachok - Katus Attila ajánlja"Örülök, hogy megismerhettem az Iskola vezetőit és képzését, akiknek segítségével új, egészségtudatos személetek születnek.. Szeretettel ajánlom mindenkinek, aki nyitott az új dolgokra, a változásokra és a hosszútávú megoldásokra!"
|
![]() |
Sztárok és sztár coachok - Balogh Emese ajánlja"Krisztinek és Józsefnek küldöm szeretettel a szívből jövő ajánlásomat: Az ontológiai coaching megtanít arra, hogy előbb önmagunk, majd másoknak segítve utat találjunk a lét egyetemes horizontja irányába. Ebben az iskolában képessé váltam más dimenziókból szemlélni önmagamat, másokat, önmagam és mások környezetének, kapcsolatainak összességét. Szeretettel ajánlom Mindenkinek, aki kitörni vágyik a sablonok világából."Balogh Emese, vezető ásványvízgyártó tulajdonosnője, a Cafe Archibald Tudásközpont alapítója és tulajdonosa, mester coach |
![]() |
Sztárok és sztár coachok - Kiss Lenke ajánlja"Szeretettel ajánlom ezt a minőségi oktatást mindenkinek! Óriási szükség van rátok... csak ajánlani tudom mindenkinek!"Kiss Lenke, Magyarország legendás női kosárlabdázó ikonja Egyedülálló, fantasztikus eredményei: 328-szoros válogatott, Eb-bronzérmes, 4-szeres magyar bajnok, Európa-válogatott, 4-szeres "Év játékosa" A mezőnyből és palánk alól is rendkívül ponterős, domináns center, olimpiai gólkirály! A Halhatatlan Klub tagja |
|
Sztárok és sztár coachok - Nagy Sándor ajánlja"Örültem, hogy megismerhettem a Dr. Kollár Iskola alapítóit, munkájukat! Nagy Sándor
|
![]() |
Közszereplők és sztár coachok - Lengyel Szilvia ajánlja"Az ontológiai coaching eszköztárának segítségével nem a problémákban süllyedünk el, hanem az elképzelhető és elfogadható, alkalmas megoldások fényében és akarásában tudunk túllépni rajtuk. Erre lenne szüksége mindenkinek! Kriszti és József az ehhez vezető utat mutatja meg kiválóan."
Lengyel Szilvia, országgyűlési képviselő |
![]() |
Sztárok és sztár coachok - Koós Réka ajánlja"Régóta tervezgettem, hogy megismerkedek a Life Coaching-gal. Egy új és izgalmas világba csöppentem és kíváncsian várom, mi sül ki belőle. Kacérkodom a gondolattal, hogy a tanfolyamot is elvégzem nálatok!" Koós Réka
|
"Nagyon népszerű írásaink" sorozat cikkei:
1. Irodalmi alkotásokból is tanulhatsz életstratégiát
2. "Örömmérő", avagy a humántanácsadás eredményességi tesztje
3. Tananyag az Élet Iskolájában
4. Coaching és mediáció: híd a generációk között
5. Coachok és mediátorok a Harcosok klubjában
6. Hiányzik a design-szemlélet a hazai humántanácsadói szakmából
7. Hogyan legyünk "világbajnokok"?
8. Melyik coachnál van a bölcsek köve?
9. A hetedik napon "pihenhetsz"
10. Le vagyunk maradva a mediációs kultúra terén
11. Karácsonyi önismeret
12. Karácsonyi jótanács: eszköz legyek vagy műalkotás?
13. Kell-e nekünk humántanácsadó: coach vagy mediátor?
14. Büntető és hatósági ügyekben is alkalmazható a mediáció
(megjelent: 2012.08.29)
CREATIV CLASS FM Kapcsolódó beszélgetésünk: Lepkeszárnyak a generációs szakadék fölött
Nemcsak a nyugati, a szocialista országokhoz képest is lemaradásban van a hazai mediációs kultúra. Ennek egyik oka, hogy elégtelenek a mediációt támogató jogszabályok és nincs jogi érdekeltségi rendszer. Emellett az sem tesz jót a szakmának, hogy a mediátorok rosszul kommunikálják munkájukat. Mit lehet tenni a javulás érdekében?
Igazságügyi vagy mediátor?
Kiss László, akkreditált igazságügyi mediátor, IACM tiszteletbeli, pártoló tagja:
A címben megfogalmazott kérdés (igazságügyi vagy mediátor?) arra utal, hogy a 2002. évi LV. törvényben szabályozott igazságügyi közvetítők, mediátorok tevékenységével kapcsolatban némi fogalomzavar alakult ki. Ez nem kis mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a hazai mediációs kultúra fejlődése csaknem egy évtized elteltével is alig értelmezhető a regisztrált mediációs esetek vonatkozásában. A lemaradás már nemcsak a nyugati államokhoz képest kínos, de egyes volt szocialista országokban is látványosabb a fejlődés. A kialakult helyzet a magyar jogszolgáltatás egészére, annak minden szereplőjére árnyékot vet a törvényhozóktól a gyakorló jogászokon keresztül a pereskedő kedvű ügyfelekig.
A mediációs kultúra elmaradottságának egyik oka a mediációt támogató jogszabályok elégtelensége, a mediációt támogató, jogi érdekeltségi rendszer hiánya.
A mediáció helyzetét rontja a mediátorok kifejezetten rossz PR-tevékenysége és csapnivaló designe-ja is. Az olyan típusú hirdetések mint pl. " jogviták peren kívüli rendezése", "per helyett megegyezés" annak ellenére félrevezetőek, hogy akár igazak is lehetnek. A hangsúly ugyanis még jogi környezetben sem a jogon van. A mediátor nem jogvitát rendez, hanem egy kommunikációs zsákutcából vezeti ki a feleket, aminek eredményeként a jogi konfliktus megoldhatóvá válik. Tehát a mediátor jogi környezetben is azt teszi, amit bárhol máshol.
A mediációnak konfliktus-megelőző funkciója is lehetséges és ez a szerep a mediációs kultúra elterjedésével jelentősen növelhető. A mediátor itt a jogszolgáltatásban azzal vesz részt, hogy a tárgyalóteremből kiszűri az értelmetlen, sokszor kezelhetetlen indulatokat, vádaskodásokat. A felek a bíróság elé már lehiggadva, letisztult elképzelésekkel érkeznek.
A mediáció megegyezést támogató és permegelőző lehetőségeit lényegében az érintett szervezeti környezetek (családtól a munkahelyig) és jogágak csaknem teljes keresztmetszetében ki lehet használni. Ez azonban nem jelenti a jogászok, ügyvédek közreműködésének helyettesítését. A mediátor itt is a konstruktív kommunikáció megindításáért, új perspektívák kialakításáért felel, a szerződések, megállapodások tartalmi és formai követelményeknek megfelelő írásba foglalása, a hivatalokhoz, hatóságokhoz való eljuttatása már jogászi, ügyvédi feladat. Az igazságügyi mediátor abban segít, hogy az ügyvédek hatékonyabban tudják képviselni az ügyfeleik valós érdekeit.
Az ontológiai mediáció megalapozott életszemléletet, rugalmasságot követel a mediátor személyétől is, aki ma már akkreditált oktatási programokon, rendszeres és kötelező továbbképzéseken szerzi meg a szakmai kompetenciáit. Az ontológiai mediátorok tanulóhelye a Kollár Coaching Iskolacsoport (http://www.drkollarcoaching,hu/), mely egyrészt nyilvántartja a hallgatóit, másrészt folyamatos szakmai aktivitás lehetőségét, állandó kapcsolattartást, szellemi műhelyt biztosít a végzett mediátorok számára. Az iskola oktatói között magasan képzett tanárok, pszichológusok, gazdasági szakemberek és jogászok találhatóak. Ez a központ kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, sőt létrehozták az International Association of Coaching and Mediation (IACM) humántanácsadói, szakmai egyesületet is.
Figyelembe véve a már rendelkezésre álló, akkreditált képzésben részesült mediátorok számát és megfelelő felkészültségét, bőven lenne rá lehetőség, hogy a hivatalos statisztika eredményét rövid időn belül, akár több tízszeresére növeljük.
Kötelező-e fodrászhoz vagy színházba járni? Jogi eszközökkel nem kényszerítik ránk, mégis igénybe veszünk számos szolgáltatást. Mit kell tenni a mediáció népszerűsítéséért és terjesztéséért?
Kirnbauer Andrea, IACM alapító tagja:
Éppen úgy, ahogy számos szakma kiválóan működik piaci körülmények között, valamint önszabályzó, a mediáció filozófiájának terjesztéséért egyéb segítség híján is igazán sokat tehetnek a szakma tudói és művelői.
A feltételezett fogyasztói racionalitásnak az a lényege, hogy minden fogyasztó a szükségleteinek maximális kielégítésére törekszik (maximális szeretet, figyelem, elismertség elnyerésére), ezért az erőforrásait (gazdasági javait éppúgy, mint szeretetét, figyelmét és elismerését) azoknak a javaknak a beszerzésére fordítja, amelyeket vonzóbbnak vél másoknál. Másként fogalmazva: a fogyasztó egy preferencia-skálával rendelkezik, amelynek segítségével ---– ideális esetben legalábbis ---– mindig el tudja dönteni, hogy a különféle javak és szoláltatások közül melyik számára az előnyösebb. Ha a személyközi kapcsolatok piacára is úgy tekintünk, mint marketing-háborúra, nem hihetünk pusztán abban, hogy automatikusan a jobb termék (például az átlagnál jobban képzett, vagy csinosabb nő, egzisztenciálisan előnyösebb helyzetben lévő férfi) nyeri meg a marketing-csatát.
Vagyis, lehetetlen csak abban hinnünk, hogy nem kell mást tennünk, mint megvárni, győzzön az igazság: nagyszerű dolog a mediáció! Nem az eladóban, hanem a vevő (a viselkedésfogyasztó) fejében kialakult "igazság" az egyetlen igazság, amelyre figyelemmel kell lennünk!
Mediáció, mint a belső minőségirányítási rendszer működtetése a személyi kapcsolatok piacán
Dr. Kollár József, IACM elnöke:
"Azt gondolom, hogy a minőség létezik igenis, csak amint meghatároznánk, kámforrá válik. Nem lehet megfogni." Robert M. Pirsig
Abból a célból foglalkozunk a minőségirányítási rendszerekkel, hogy az olvasók szolgálatába állítsunk egy olyan új elgondolást, melyről úgy véljük, hogy az énjük (mint a belső non-executive igazgatójuk) működésének megértésében, felépítésében és újrastrukturálásában hasznukra válik.
Mit nyerünk a modell révén? Ha a minőségirányítási rendszert alkalmazzuk baráti, családi kapcsolatainkra, munkahelyi csoportjainkra, énünkre, akkor a személyiségünket, viselkedésünket meghatározó énről, énfunkcióról és énvezéreltségről úgy leszünk képesek gondolkodni, hogy közben szakítani tudunk a korábbi megszokásainkkal és kliséinkkel: új metaforát alkotunk, egy merőben új fogalmi keretet hozunk létre. A minőségirányítási rendszert alkalmazó holonok (a felsőbb szintről az alatta lévő rész, az alsóbbról a felette lévő egész, azaz rész-egész) működése ugyanis világosabban átlátható, optimalizálható.
Természetesen ahhoz, hogy ezt a mintát át lehessen venni, szükség van arra, hogy a személyekkel és az általuk alkotott közösségekkel, holonokkal kapcsolatban bevett speciális kifejezéseket megkíséreljük megfeleltetni az iparban, illetve a fogyasztási piacokon használt fogalmaknak. Más szóval, a szabványos minőségirányítási rendszer terminológiáját az énre és a vele kapcsolatban lévő nagyobb csoportokra kell átültetnünk, értelmeznünk. Miközben a gazdaságban egyre nagyobb szerepet kap a szellemi termelés, a közgazdaságtan legfontosabb tételei még mindig a anyagi javak létrehozására vonatkoznak.
A tanulószervezetek világában megváltozik a "gazdasági idő" és a "gazdasági tér" fogalma éppúgy, mint a család vonatkozásába az egymásnak szánt "szent idő" és "szent tér". Ezzel a cikkel egyben hidat kívánunk verni az ipari és az új információs társadalom fogalmai és problémái között. Ez nehéz feladat, hiszen az új téziseinket a régi fogalomkészletre kell építenünk. Írásunk a személyközi kapcsolatok mint piaci viszonyok fogalmi metaforát bontja ki.
De mi is egyáltalán a személyközi kapcsolatok piaca? Ezen speciális piac akkor keletkezik, amikor a fogyasztók, vagyis az egyén viselkedését megvásárló vevők a terméket, azaz a személy viselkedését adott célra kezdik használni, majd ez a fogyasztói magatartás szokássá válik, kiterjed és tartósan fennmarad. Lényegi kérdés a személy élete szempontjából, hogy mikor, hol és milyen terjedelemben alakulnak ki a piacok, és a termékeknek milyen forgalmi esélyük van. Nos, többek között gyakran ezeket a kérdéseket nem teszik fel maguknak például az elválni szándékozók. A termékmarketing példájával élve az énvezérelt állapotban létrejövő adekvát, "piacképes" viselkedésholon a termék vagy szolgáltatás, a vizsgált személlyel érintkezők pedig a fogyasztók.
Az adott személy versenytársai a munkaerőpiacra lépők, a munkahelyi közösség tagjai, a partnerkeresők. A család esetében az új kapcsolatot keresők, a kalandor hódítók. Az egyén viszonyrendszerében beszállítónak tekinthetjük tágabb értelemben a kulturális környezetüket, szűkebben minden olyan személyt, akik a viselkedésünk alakításában, formálásában részt vesz: amatőr módon, alacsonyabb minőségben a szülők, családtagok, barátok, szomszédok, sporttársak, professzionális szinten a tanárok, képzett tanácsadók, pszichológusok, coachok, mediátorok.
Szervezetnek tekintünk minden olyan rendszert, amelynek vannak inputjai (anyagok, pénz, környezeti hatások, a személyt vizsgálva: viselkedések), rendelkezik átalakítási folyamatokkal (például technológia, a személyi kapcsolatok szintjén viselkedés-előállítás) és outputokkal (áruk és szolgáltatások, a személyközi kapcsolatokban viselkedésmintázatok). A rendszer alrendszerei kölcsönös függésben állhatnak egymással (egy-egy holon meghatározott hierarchikus rendben egy nagyobb holon része). A szerveződéseket mint rendszereket, organikus egységekként kell szemlélni, nem egyszerűen különálló elemek összegeként, mert a szinergiában lévő, együttműködő elemek több/jobb minőségű outputot képesek produkálni, mintha külön-külön dolgoznának. A környezetével kapcsolatot nem tartó rendszerben az entrópia fokozatosan nő, míg végül a rendszer elhal.
A szervezetek számos olyan jellemzővel bírnak, amik a hierarchikus szerveződés, a koordinált cselekvés, a standard működés irányába mozdítják őket. A speciális képességek a decentralizált egységekben (például a járásra való képesség a lábban), a hierarchia alsóbb szintjein található rendszerelemekben, holonokban találhatók. A holon vezetése (az én, vagy éppígy bármely intézmény felső vezetése) a stratégiák megvalósítását (például menekülni kell) ezekre a helyi egységekre bízzák annak ellenére, hogy ez adott esetben megnehezíti a központi koordinációt és ellenőrzést, mivel a hierarchia alacsonyabb szintjén található holonok pusztán helyi ismeretekkel, motivációkkal bírnak (a láb nem rendelkezik a meneküléshez szintén szükséges látással kapcsolatos "érdekeltségekkel").
Minél inkább lazul az alegységek közötti kapcsolat, annál inkább nő a szervezeten belüli inkonzisztencia, mely lehetőséget teremt arra, hogy különböző alegységek foglalkozzanak a különféle speciális igények kielégítésével (például a láb a járásra, a szem a látásra szakosodott). A holonok ismertetett hierarchiája természetesen értelmezhető a környezetükre (mint külső holonokra) vonatkozóan is. A merev hierarchiára épülő rendszerek kora leáldozott (nem érdekes, hogy szervezték a családot a szüleink, hogy csinálják mások). A jól alkalmazkodó szervezeteknek olyan rugalmasnak kell lenniük, mint a folyton alakjukat és méretüket változtatni képes különleges legóknak, hogy könnyen lehessen elemeket (viselkedéselemeket) hozzájuk adni és elvenni. Majdnem mindegy, hogy mi van a szervezeten belül (például milyen viselkedéskészlet) és mi van azon kívül, hiszen mind a belső egységeknek, mind a környezetnek egyaránt érzékelniük kell a "piacot", a "versenyt" és ehhez igazítani az input- és az outputelvárásokat.
Valamennyi szervezet (vállalkozás, oktatási és szociális intézmény, munkahelyi és egyéb közösségek, valamint maga a személy) létérdeke, a működés (termék-előállítás, szolgáltatásnyújtás, avagy a viselkedés) mozgatórugója a vevők, vagy fogyasztók (azaz környezetük) igényeinek megismerése, felmérése, kielégítése és a megelégedettségük folyamatos monitorozása. A szervezeteknek zavaros és inkonzisztens környezetekkel kell szembenézniük. Azt, hogy mit jelent orvosnak, mérnöknek, tanárnak lenni, folyamatosan megértjük, még ha annak tartalma a szükségletek és a követelmények hatására változik is. De honnan tudhatja az anya, mit jelent megfelelően jó anyának lenni? Részben úgy tanulja meg, hogy megfigyeli a többi anyát, másrészt olymódon, hogy a társadalom tagjai tanácsokkal látják el. Nyilvánvaló szerepe van ebben a folyamatban nemcsak az én külső környezetének, hanem belső piacának is: az anya (anyajelölt) megfigyeli önnön viselkedését, beszélgetéseket folytat saját magával, miközben rendre megpróbálja betölteni a szerepét.
Az információs társadalomra jellemző trend a termékek "elszolgálatosodása", azaz a termékek (előállítása, értékesítése) esetében is nagy jelentőségű a személyesség, meghatározóvá válnak a kapcsolt szolgáltatások, mint például a vevőszolgálat, a kommunikáció felértékelődik, ezzel párhuzamosan egyre fontosabbá válnak azok a technikai eszközök/technológiák és módszerek amelyek az emberek közti "közlekedést" elősegítik, vagyis egyebek mellett a mediáció.
Viselkedésminták harca a minőségbiztosított piacokon
Rónai Györgyi, IACM alapító tagja:
Akár terméknek, akár szolgáltatásnak is tekintjük tehát a viselkedést, az érdekelt felek elégedettségének elnyerésére való törekvés kapcsán további fogalmakat kell tisztáznunk. Azt is meg kell határoznunk többek között, mit tekintünk a személyközi kapcsolatokon belül keresletnek. Ez esetünkben az adott személlyel relációban álló emberek (holonok), mint célcsoportok és azok nyilvánvaló, vagy látens igényei, alap-, vagy magasabb rendű szükségletei. A kereslet ebben a kontextusban is azt jelenti, hogy a vevő hajlandó és képes valamilyen terméket megvásárolni. Nincs sem az inputot szolgáltató, sem az outputot befogadó számára a megtapasztalt dolgoknak, eseményeknek világos értelmük és jelentésük.
A tapasztalatok (és az interpretációk) többértelműségei alapvetően szükségessé teszik a jelentésalkotást. Ebben nagy szerepet kapnak a mítoszok, szimbólumok, rituálék és a különböző holonszinteken átszövő történetek. A jelentések a holonok közötti (társadalmi) interakciókból származnak: az interperetációk is versengenek a fogyasztók kegyiért. A jelentés vitatott, egyik vízió verseng a másikkal, mivel a különböző személyeknek különböző tapasztalataik, kedvenc történeteik vannak. A különbözőségek szubkultúrákba rendezik őket. A döntési folyamatok maguk is tükrözik a jelentéseket.
Lehetőséget adnak az egyén számára, hogy bemutassák sajátosságaikat és fontosságukat. Ezért arra kell törekednünk, hogy minél pontosabban fogalmazzuk meg a célcsoportunk jellemző elvárásait. Tudatában kell lennünk a viselkedésünket (itt értsd: mediációs kompetenciáinkat) megvásárlók, vagy fogyasztók elvárásainak. Egyúttal tudnunk kell azt is, hogy mik az általános céljaink és ezek elérésének mik a kritériumai, hiszen csak ebben az esetben válhatunk képessé minőségi termékek, vagyis eredményes, adekvát viselkedésminták előállítására, eredményes és egyre növekvő mediációs piac működtetésére.
Összeállította:
Dr. Kollárné Déri Kriszti akkreditált igazságügyi mediátor, senior fokozatú mediátor-kiképző tréner, az IACM alapító tagja, a Magyar Coachszövetség KA Kuratóriumi elnöke, a Dr. Kollár Coaching Iskolacsoport vezető trénere