Holonok tettenérése Jane Austen, Büszkeség és balítélet című regényében

„Pihentessük meg szemünket a leghétköznapibb természeti jelenségen, s ez is tápot ad a csapongó képzeletnek.” 
(Jane Austen)

Az ontológiai coaching rendszerelméletében a válságkezelésre alkalmazott holonikus szisztéma központi terminusa a holon. „A szó egy olyan egészet jelöl, mely egyrészt részekre osztható, másrészt maga is egy nagyobb egész része.”(Kollár 2009,59.) A részek és egészek nem különíthetőek el egymástól, egy növekvő rendszer egymásra épülő szintjei. Egy adott társadalom életét különböző hierarchiák irányítják:-politikai, üzleti, szakmai, katonai, egyházi. A hierarchia különféle szintjein elhelyezkedő szub-egészeket, mint például a család, iskola, munkahely és egyéb szervezetek, holonoknak nevezzük. „A holonok nyílt, önszabályzó rendszerek, melyek egyszerre autonóm egészek és függő részek. „ (Kollár, 2009, 59.-60.)

Arthur Koestler, a holonikus szisztémák elméletének atyja a holont  a Szellem a gépben című művében használta először. Az író szerint : „…Az emberi szellem kreativitása és kórtana az evolúció pénzverdéjében készült egyazon érem két oldala – az egyik oldal a fenséges katedrálisoké, a másik az azokat ékesítő rémséges vízköpőké, amelyek nem engedik elfelejtenünk, hogy világunkban hemzsegnek a rémek, az ördögök és a succubusok, amelyekben tükröződik a betegség fajunk egész történelmén végighúzódó vonulata, s amelyek jelzik, hogy valahol, messze a kezdetek körül valamiképpen félrecsúszott, megbicsaklott valami. …” (Koestler, 1997, 407-408.)

Az ember a történelmi fejlődés során különböző állomásokon, korokon haladt át. Ezekben a korokban átszármaztatással különböző együttélési formákat sajátított el. Követte az adott közösségi holonok által kialakított és továbbhagyományozott normákat. Az erkölcsi szabályok érvényesítése mellett a holonok megalkották azokat a szabályozó rendszereket,melyeket minden tagjának kötelező volt betartani. Az így kialakult illendő viselkedés olyan írott és íratlan szabályokhoz igazodott, amelyek a holonok mindenikére jellemző volt változó tartalommal.

Ezeket viselkedési mintázatoknak tekintjük, és a fogalmi hálóba integrálódva, az irodalom palettáján főleg regényekben érhetőek tetten.

Példaértéküek a  Jane Austen regények, melyek erőteljes társadalmi mintázatokat hoznak a gótikus irodalomból. A gótikus regény a modern irodalomnak egy olyan fajtája, ami a romantika és a horror elemeit ötvözi. Eredete a 17. század elejére tehető, az angol irodalomból gyökerezik, és megteremtője e műfajnak Horace Walpole: Az otrantói várkastély (The Castle of Ontario) című regényével. („gótikus történet”( gothic  story)

Jellegzetessége a gótikus regénynek a feudális és arisztokratikus jogok hanyatlása, az egyéni szabadság iránti vágyakozás házasság vagy öröklés által, a hős és a gonosz összeolvadása, a romantikus ömlengés felfokozott érzelmekkel. Gyakran természetfeletti, vagy annak tűnő jelenségek szerepelnek benne, melyek a fantasztikumot a különös végkifejlet felé irányították. Motívumai a várak, kastélyok, titokzatos levelek,  titkos ajtók, tiltott szobák, tükrök, képek, festmények, erdő, kert, barlang, labirintus, mágia, vámpírok, boszorkányok, démonok, szörnyek, kísértetek.

A gótikus regény legfőképpen a női olvasók körében volt kedvelt irodalmi műfaj. Keletkezése egybeesett a magánszférába zárt középosztálybeli női olvasók és írók megjelenésével. Ezekben a regényekben az idealizált nőkép viselkedési mintát nyújtott a nők számára, ugyanakkor a férfi közönséget is megszólította, a „méltó” férfi szereplő alakjával, aki segíti a gyengébb nemet. Ennek fényében a férfi méltó partnere, társa a nőnek, nem pedig ura és elnyomója. A nők kevés esélyel örökölhettek, a vagyon a családi holon férfi utódját illette meg. A jó módú élet eléréséhez egy olyan holonban tartozó férfi után áhitoztak, aki megtudta teremteni számukra a stabil, „boldog” életet. A nő számára a méltó társ annyit jelentett: jó anyagi körülmények, megfelelő jövedelem, elismerés, biztos háttér a család számára. Nehezítette mindezt, hogy az alacsonyabb holonból való átlépés egy magasabb holonban, kevés valószínűséggel jött létre, éppen a társadalmi elvárások végett. Ugyanis holononként változtak a viselkedési szabályok. A célszerű és szimbolikus illemszabályok, olyan utasítások voltak, amelyek követésével és betartásával az egyén valamely holonhoz való tartozását, illetve más holontól való elhatárolódását fejezte ki. A holonok féltve őrizték a szabályaikat. Elfogadhatatlan volt a lefele házasodás, hiszen a feleségnek az adott holonban méltó képpen kellett képviselnie az elvárásokat, amihez egy bizonyos fokú inteligencia, neveltetés szükségeltetett.

Austen korszakában nagy szerepet kapott a házasság. Regényeiben központi cselekmény a házasság, a vagyon szerzés mellett a holonok közti különbségek finomítása, a rang- és birtokszerzés. Minden Austen leányfigurában él a vágy, hogy saját otthona legyen, vagy mint egyik hősnője mondja: „a házasság az egyetlen tisztességes megoldás egy jó nevelésű, de csekély vagyonú fiatal nő számára.”

Az írónőt komolyan foglalkoztatta a társadalom természete és műveltsége. Regényeiben három holont – arisztokratát, gentryt, és polgárt -mutat be, melyek érintkezéséből súrlódások következtek. Ezeket az ellentéteket humorral viszi a történeteibe. A tragikum is megjelenik írásaiban, két holon különbözőségének ütköztetésében, melyek többnyire anyagi okokból fakadnak. Azonban bőven adódnak szenvedésre okot adó szerelmi kapcsolatok. A megoldás csakis a házasság, mely nemcsak a tévelygéseket zárja le, hanem a boldogság megszerzésében oly fontos önismerethez is elvezet.

Első rangú író! Nem mond többet semmiről, mint amennyi szükséges, nem túloz, nem  kelt bennünk túlzott várakozásokat, úgy viselkedik az olvasóival, mint egy fegyelmezett ember. Szinte észrevétlen tanít ízlésre, jó modorra, önismeretre, mindarra, ami ma ritkább a mező virágánál, a színs szárnyú lepkéknél.

Büszkeség és balítélet című regénye azon írások közé tartozik, melyben pontos, élethű képet ad az 1700-as évek  szokásairól, a társadalmi holonok éles különbözőségeiről. Főhőse Elizabeth Bennet, vidéki úriember lánya és Fiztwilliam Darcy, gazdag arisztokrata földbirtokos találkozásának történetét meséli el.

A Bennet család viszonylag jól él vidéki kúriájukban. Öt lányuk közül a két legidősebb, Jane és Elizabeth a legszemrevalóbb.  Mrs. Bennet egyetlen életcélja és álma, hogy férjhez adja lányait. Az álom, úgy tűnik, részben megvalósulhat; a szomszéd birtokra költözik Mr. Bingley, gazdag, nőtlen és jóképű arisztokrata. Elkíséri szintén arisztokrata származású barátja, Mr Darcy, aki gőgös, kellemetlen természetű és nem kedveli a vidéki életet, a vidéki társaságot. A szelíd természetű Jane beleszeret az új bérlőbe, Elisabeth pedig megismerkedik a jóképű, látszólag dölyfös Mr Darcyval. Ezennel el is kezdődik a rangok és  nemek ádáz csatája. A helyzetet bonyolítja, hogy Lizzy házassági ajánlatot kap a vagyonuk örökösétől, unokatestvérüktől, aki pap. Azonba ő kikosarazza. Eközben Mr. Darcy nem nézi jól szemmel a Jane és barátja közt kibontakozó szerelmet, rangbéli különbözőség miatt elválasztja a párt. Elizabeth rájön és nyíltan felrója Mr. Darcinak a hibáit a leg lehetlenebb időben, amikor Darcy szerelmet vall neki. Ám egy Lydiával kapcsolatos családi válsághelyzet hamarosan ráébreszti hősnőnket arra, hogy mindvégig balul ítélte meg ezt a büszke férfit. A heves szópárbajok közben természetesen észrevétlenül egymásba szeretnek.

A holonikus rendszerben a család holon egy bizonyos szabályokkal, elvárásokkal rendelkezik. A „Bennett család holon” első és legfontosabb életcélja a lányok jól férjhezmenetele. Látszólag ezek a szereplők szinte semmit nem tesznek boldogulásukért. A földbirtokossággal járó javakat élvezik, örökölt évjáradékra nem számíthathatnak, csupán az esetben, ha egyik lány férjhez megy a család férfi örököséhez. Mindennapi életükben legnagyobb szórakozásuk az étkezés, a délutáni teázás,séták a kertben, a cselédek irányítgatása; nagy ritkán a vásárlás, ha új bál van kilátásban. Nagy izgalom egy báli meghívó, vagy színházi játék megtekintési lehetősége, kirándulás, rokonlátogatás más városban, valamint kastélyok alkalmi megtekintése. E családi holonban elvárható viselkedés, hogy ne akadályozzák egymást, családon belül kétes házassággal. Ám a neveltetés hiánya, a saját érdekek követése néha drámaiságra ad okot, hacsak nem oldódik meg regényszerűen a szabálytalanság.Elisabeth az a  regényhős, aki példát mutat e holon értékeiről. Nem adja ólcsón magát, elismeri Mr. Darcy nagyvonalúságát, udvariasságát és elfogadja hovatartozásá. Az arisztokratikus, azaz magassabb holonba tartozó Mr. Darcy számára ez a visszavonulás adja meg a feltétel nélküli bizalmat Elisabetthel szemben. Elismeri méltó társként, elfogadja képességét egy  magasssabb holon szabályrendszerébe való beilleszkedéshez.

Egy másik holon tagjaként, Mr. Darcy hűen ábrázolja viselkedésével az adott arisztokratikus holon egyedi szabályait, valamint az annak való megfelelést minden nehézség nélkül. Kifele egy gőgös, öntelt férfit mutat, aki lenézi a vidéki mulatságokat, elítéli a hangos, közvetlen szórakozást. Arisztokrata származása megköveteli a távolságtartást, de ugyanakkor érzései nem tudnak ellenállni a külső hatásoknak. Az egyszerű vidéki életből egyszer csak elébe toppan egy nő, aki letiporva minden ellenállását és akaratát „elrabolja a szívét”.

A holonikus rendszerben a visszacsatolás irányítása rögzített szabályok közötti keretekben valósulhat meg.  Mr Darcynak rangján aluli lenne belebonyolódni egy vidéki úriember lányába, ezért úgy kerüli ki a furcsa érzelmi megpróbáltatást, hogy elhagyja azt a környezetet, melyben kísértésbe esett és visszamenekül a megszokott, stabil városi környezetében. Magával viszi hasonló szituációban lévő barátját is, mely viselkedéssel máris átvette a vezető holon szerepét. Egy több holonból álló holonikus csoport négy szereplehetőséget foglal magában: vezető/k, tagok, multitagok, és kívülállók. Egy adott holonban több vezető is részt vehet az irányításban, ám kívülről csak egy látszik, még akkor is, ha többen látják el az irányítás szerepét. Amikor a holonok szuperholloná egyesülnek, akkor egy új entitás jön létre önálló célokkal, saját stratégiával. Mr. Darcy a barátság holonban, összefog barátja nővérével és eltávolítják Mr. Binglyt  Janetől, mindazok ellenére, hogy erős szerelmi szálak fűzik a lányhoz. E kapcsolat erősségéről való meggyőződés nélkül döntenek ketten úgy, hogy visszaköltöznek városra. A két vezető holon kooperál egymással, így együttesen sikerül véghezvinni céljukat. A harmadik tag felé, aki ez esetben Mr Bingli, nem kommunikálnak őszintén, csupán betartják az új, általuk hozott szabályokat.

A szabályok teret biztosítanak arra, hogy olyan stratégiákat használjon a holon, amelyek révén sikeresen adaptálódik folyamatosan változó környezetéhez. A barát holont, család holont, társ holont más-más szabályok irányítják. Az eltérő stratégiák követése viszont eredményes lehet egyik, vagy másik esetben. Mr. Darcy engedve érzéseinek levetkőzi azokat az etikai szabályokat, melyeket követett, és egy új kommunikatív szerepet ölt magára, mellyel szerelmet vall Elisabetnek. Váratlanul éri a lány ellenséges viselkedése. Elisabeth váratlan módon nekitámad az őszinte Mr. Darcynak, fejére olvassa az összes hibáját és elutasítja férfi kérését. E zavar holonikus rendszeren belül abból is adódhat, hogy Lizzy egy olyan problémát akar megoldani, amihez nincs meg a kellő információja és képessége. Vagyis a holonikus elméletben problémát okozhat, ha a különböző élethelyzetekben nem a megfelelő kompetenciával rendelkező holon válik vezetővé. Ez kaotikussá teszi a holonikus rendszer működését.

Egyetlen lehetőség Mr. Darcy számára kilábalni ebből a helyzetből, hogy láthatatlan cselekedettel helyrehozza a tettét. Barátjának, Mr. Binglynek elmondja az igazat, aki azon nyomban visszautazik Netherfieldbe, megkéri Jane kezét. A lány boldogan igent mond. Visszaszerzi a Benett család jó hírét az unokaöccse és a legkisebbik Benett lány házasságának támogatásával, valamint ezzel együtt eleget tesz egy családi követelésnek is.

A holonikus rendszerben egy új holon létrehozása történhet úgy, ha előre szabályozva van a holarchia működése. Ez abban az esetben működő képes, ha előre ismerjük a lehetőségek terét, új szabályok íródnak a működtetésére, Mr. Darcy kemény erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy kivitelezhető legyen jövőre irányuló terve. Az elmélet szerint a döntések jó részét elképzelt környezetekből származó feedbackek vezérlik. Ez Mr Darcy viselkedésében azt feltételezi, hogy az adott holon erkölcsi szabályait megszegve nyitnia kell az általa elképzelt új élet megteremtéséhez, , de ehhez nem kell mindent feladnia! Megteheti, hogy a hierarchikus felépítésű holoniában egy új szuper holont szervezzen, melyben a tagok elosztják a feladatokat, információt cserélnekt, célokat tűznek ki a szuper holon működtetésére. Így tehát Mr. Darcy megkéri Elisabeth kezét, aki ezúttal boldogan elfogadja.

Austen világában az igazi szerelem keretét az etikai erények adják. A Büszkeség és balitélet című történetével szándékában állt kifejezésre juttatni azon jelenségek fontosságát, melyet érzelemnek nevezünk. Az írott és íratlan szabályoknak megfelelően, minden esetben a szerelem igazsága győzedelmeskedik mindenekfelett, a jó elnyeri várva várt ajándékát.

Mr. Darcy magatartása a történetben megismert szereplőkkel szemben, más és más. Attól függően, hogy milyen holonikus rendszerben mozog, annak megfelelően viselkedik. A vidéki bálon először pillantjuk meg az egyenes hátú, állát magasan tartó, kimért lépéssekkel közeledő, lenéző tekintetű földbirtokost. Tartózkodóan viselkedik vagyona és társadalmi rangja felett érzett büszkeségéből fakadóan. Hasonlóan tesz a Netherfieldi Park kastélyában a barátai és Elisabeth jelenlétében. Kimért, tisztelettudó, alig kommunikatív, elfoglalt, hideg arisztokrata. A bensőséges baráti holonban, amikor csak Mr. Bingli a társasága, közlékenyebb és barátságosabb modorú. Megenged magának olyan véleménynyilvánításokat, melyek személyesek és csakis a barátjának címezi.

Elizabeth családjával egy olyan holonikus egységbe kerül, melyben a saját, hozott viselkedési mintái furcsák és teljesen eltérőek. Itt alkalmazkodóvá válik, ugyan akkor megtartja a magasabbrendűségét, megadva a tiszteletet az adott környezetének.

Az Elisabetthel való kapcsolatban már nem a határozott Mr. Darcyt látjuk. Kissé zavarodott és egy viselkedési kényszerrel küzdő férfival találkozunk, aki az új helyzetet nehezen kezeli. Álarcait cserélgeti, néha jól érzi magát, néha meg határozottan kínos számára a beszélgetés.

A holonok két alaptulajdonsággal jellemezhetőek: önállóságra törekvőek és hajlandóak az együttműködésre. Egy kiegyensúlyozott személy bizonyos fokú önérvényesítő készséggel rendelkezik, másrészt pedig az adott közösség elvárásaihoz igazodik, azaz próbál integrálódni. Mr. Darcy tulajdonságait figyelembe véve önállósága rangjából fakadóan egyértelmű, ugyanakkor kompromisszumkötő. Származásából fakadóan egy magasabb rendű erkölcsi követelmény az elfogadható számára, a lazább szabályokkal működő angol középosztály törvényeit elutasítja. Azonban együttműködése, alkalmazkodása világossá válik cselekedeteiből, hiszen képes megtenni bármit a szeretett hölgy kegyeinek elnyeréséért.

Felmerül a kérdés: Jane Austen mit akart ábrázolni regényei társadalmában? Burkoltan, némi gunnyal bírálja a korszakot; stílusának éppen ez adja azt a csendes, szinte észrevétlen iróniáját, amely regényeiben fellelhető. Moralizáló hajlama nevelő hajlamával egyértelmű. Bírálja a nőnevelést, amely korlátozott, és kiterjeszti nevelését az olvasókészség, mint kompetencia fejlesztésére. Az írónő szerint a jó könyvek megédesítik mindannyiunk szabad óráit, fejlesztik az ízlésünket, élesítik ítélőképességünket, s mindezt önmagunk felfedezéséért tesszük. Meglátása szerint alá kell rendelnünk hajlamainkat, emberi természetünket, a józan ész , a kifinomult érzéket mások iránt, mert ez  biztosíthatja mindenki helyét a társadalomban.

Nárcisztikus világunkban, mely az önimádat felé tendáll és elfelejti azon kompetenciákat, melyek egyértelműen szükségesek egy holonikus rendszer működéséhez, az olvasás, igen nagy tanítómester lenne! Az összetartozás, a kitartás, az erkölcsi viselkedés, a megbecsülés nagy szavak, ám megtalálhatóak az Austen világában és szívesen átszármaztatnám a jelenbeli holonokban. Az erkölcsi szabályok betartása napjainkban jóval nagyobb hangsulyt igényelne és  a nárcizmus „születte kamaszai”, (Dr. Kollár József)  kompetencia hiányosság miatt válnak bizalmatlanokká saját magukkal szemben. A holonok viselkedési szabályaiból a mai világba nagy szükség lenne a azokra az „Elisabeth féle „viselkedési mintázatokra, amely nem az olcsóságról szól, hanem a megfontolt erkölcsösségről, még akkor is, ha szerelem első látásra felfogás vezérli az individumot. Mr Darcytól kapott viselkedési mintázat szintén tanítható  az akkori holonok világából, a mai erős nárcizmusssal szemben.

Az Austen világában fellelhető holonok szabályrendszeréből a  viselkedési formák átszármaztatása nagy segítségére lenne a  egy jobb világ megteremtésének.

Felhasznált irodalom:

1)      Kollár József – Kollárné Déri Krisztina: Vízen járni. A válságkezelés filozófiája.,Mentofaktura Kiadó, 2009.Bp.,

2)      Jane Austen (1775-1817), http://www.literatura.hu/irok/real/jane_austen.htm

3)      Dr. Kollár József, Boldogság gyere haza, Bp.,

http://iloveschool.hu/blog/44-deri-kriszti-ontological-coach-blogja/502-ezt-nezd-ne-a-valo-vilagot-6-oeroem-forrasai.html

4) Dr. Kollár József, Nárcizmus, A XI. század egészséges betegei: a tökéletes fogyasztó, Mentofaktura, .http://www.drkollarcoaching.hu/mentofaktura.html#s00DisplayAnchor3

5) Fábri Anna: A művelt és udvarias ember, Mágus Kiadó, 2001, Bp.