A szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos másolni, értelmezését adni, forráshivatkozás nélkül bármilyen módon felhasználni.

PhD Dr. Kollár József

Cselekvésre indító beszélgetés és az abdukció

Előzmény és ajánlott:

• Fernando Flores az ontológus
• Megtestesült coaching

A cselekvésre indító beszélgetés Winograd és Flores (1986) által létrehozott modellje tartalmazza az elköteleződésen alapuló menedzsment és az ontológia tervezés módszerét is. A cselekvésre indító beszélgetésláncolat beszédaktusai melletti elköteleződés vezet az új ontológiák megtervezéséhez.

Az ontológai coaching két fontos eszköze tehát a cselekvésre indító beszélgetés és a legjobb megoldásra irányuló következtetés. Utóbbi tacit (hallgatólagos) tudásként van jelen az ontológiai coachingról szóló reprezentatív szövegekben, de kis erőfeszítéssel explicitté tehető. A cselekvésre indító beszélgetés beszédaktusok hálózata. A beszédaktus (kissé informálisan) nem más, mint az, ahogyan (jó esetben) cselekvéseket hajtunk végre a szavakkal, illetve amikor (rossz esetben) a szavak cselekszenek velünk vagy helyettünk. Winograd és Flores (1986) modelljében két beszélgetőtárs A és B kerül interakcióba egymással. A beszédaktus-folyamat (Searle, 2009) úgy kezdődik, hogy A kérést fogalmaz meg B számára, amely tartalmazza a kérés kielégülési feltételeit, vagyis azt, hogy mikor tekinti A teljesítettnek B-hez intézett kérését. A kérés mint beszédaktus: direktívum. A kérés olyan beszédaktus, amelyet azért hajtunk végre, hogy rávegyük a hallgatót, hogy a kérésünk tartalmával összhangban alakítson a viselkedésén. Azt várjuk el tőle, hogy valamit változtasson a világ jelenlegi állapotán. A kérések nem lehetnek igazak vagy hamisak, hanem teljesítettek vagy elutasítottak.

A kérésre a hallgató háromféleképpen reagálhat: 1. elfogadja, 2. visszautasítja, 3. ellenjavaslattal él. A kérés megfogalmazója: 1. visszavonhatja a kérést még a válasz előtt, 2. vagy módosíthatja a kielégülési feltételeket, vagyis azt, hogy mikor tekinti teljesítettnek a kérést. Abban az esetben ha B akceptálja A kérését, ígéretet tesz arra, hogy teljesíti a kérés kielégülési feltételeit. Az ígéret mint beszédaktus: komisszívum. Az ígért során az ígéretet tévő elköteleződik, hogy az ígéret tartalmával összhangban változtat a világ állapotán. Kifejezi abbéli szándékát, hogy megtesz valamit. Az ígéret nem lehet igaz vagy hamis, hanem betartott vagy megszegett.

MENJÜNK EGYÜTT: LEGYÜNK EGY LÉPÉSSEL MÁSOK ELŐTT!

Vezetői designgondolkodás képzés egyetemi tanúsítvánnyal

Ha B ígéretet tesz arra, hogy teljesíti A kérését, akkor a következő beszédaktus B kijelentése lesz, melyben közli A-val, hogy kérését teljesítette. A kijelentés mint beszédaktus: asszertívum. A kijelentés során a kijelentést tévő elköteleződik az állítás igazsága mellett. A világ tényállásának megragadása a beszélő célja, tehát azt közli a hallgatóval, hogy véleménye szerint fennáll a világ egy adott ténye. A kijelentés igaz vagy hamis. Amennyiben A deklarálja azt, hogy B ígéretének megfelelően teljesítette A kérését, akkor a beszélgetés sikeresen befejeződik. A deklaráció mint beszédaktus célja a világ változásának előidézése a világ új reprezentációja révén. Az „Ezennel férjnek és feleségnek nyilvánítom!” egy anyakönyvi hivatalban kimondva a világ változásának előidézését eredményezi pusztán a szavak kimondása révén. Akik eddig egyedülállók voltak, a beszédaktus következtében házasok. A deklarációk speciális beszédaktusok, hiszen puszta kimondásuk új világot (ontológiát) teremt. Vagyis a szavak új világot hoznak létre számukra. A deklarációk nem lehetnek igazak vagy hamisak, hanem sikeresek vagy sikertelenek.

A kérés megfogalmazásakor A szubjektív valószínűséget rendel ahhoz, hogy B milyen valószínűséggel fogja teljesíteni a kérését, illetve ha B teljesíti, mennyire lesz A elégedett vele. B szintén szubjektív valószínűséget rendel ahhoz, hogy mennyire lesz A elégedett azzal, hogy teljesíti B kérését, illetve B-nek mennyire éri meg teljesítenie A kérését. A beszédaktus-háló alakulását tehát nagy mértékben meghatározza A és B szubjektív valószínűségre alapozott kalkulációja. Mondjuk, ha A egy terméket akar eladni B-nek, és A kérése arra irányul, hogy B vegye meg, akkor az a kijelentése, hogy „80% esélye van annak, hogy B akceptálja a kérésemet” szubjektív valószínűségi ítélet. A szubjektív valószínűség az adott személy meggyőződésének a mértéke, és semmi köze a hosszú távú relatív gyakoriságra épülő objektív valószínűséghez. Egyetlen piackutató sem mondhatja, hogy A téved, mert túlságosan bízik abban, hogy B megveszi a termékét. A piackutató sokat tudhat a vevők vásárlási szokásairól (az objektív valószínűségről), de nem láthat bele A fejébe, hogy kibogarássza belőle vélekedése mértéket. Ugyanakkor megváltozathatja A szubjektív valószínűségi ítéletét azzal, hogy közli vele kutatásai eredményeit.

• Ha elváltak tőled, megcsaltak, elárultak, ráfáztál...: Parancsoló mód

A szubjektív valószínűség mellett A és B számára legalább annyira fontos, hogy A kérése, illetve B ígérete, vagy ellenjavaslata a lehető legvonzóbb legyen. Az a heurisztika amely lehetővé teszi a legvonzóbb és a legvalószínűbb kérések, ígéretek megtételét, az ontológia coaching szerint, a legjobb eredményre irányuló következtetés (abdukció).

A és B úgynevezett kontrasztív kérdéseket használ annak eldöntésére, hogy milyen kéréseket, ígéretek és ellenajánlatokat fogalmazzon meg. Nem arra az egyszerű kérdésre keres magyarázatot, hogy “Miért ezt a kérést vagy ígéretet fogalmazzam meg?”, hanem arra, hogy “Miért inkább ezt, mint azt?” (Lipton, 2004, 33, 59-64). Egy kontrasztív kérdés egy kérésből és ígéretből és egy vele szembeállított másik kérésből és ígéretből áll. Egy adott kéréssel vagy ígérettel számtalan kérést vagy ígéretet állíthatunk szembe, hogy melyiket választja, az a legjobb, legvonzóbb (loveliest) kérést vagy ígéretet kereső érdeklődésétől függ, ennyiben szubjektív. Mindenekelőtt célszerű tisztázni, hogy mi jelent a loveliest kérés vagy ígéret. Miért inkább loveliest (legvonzóbb) a legjobb kérés vagy ígéret, mint likeliest (legvalószínűbb)? A loveliest kérés vagy ígéret az adott helyzetben elérhető legvonzóbb választásra, a likeliest a szubjektív valószínűségre irányul. Tehát különböző kritériumok teljesülése esetén fogadjuk el az egyiket, illetve a másikat. Egy loveliest kérés vagy ígéret az adott kontextusban akkor tekinthető relevánsnak, ha egyben likeliest is, vagyis megfogalmazható, teljesíthető. Ha a célunk nem csupán triviális kérések és ígéretek megfogalmazása, hanem a legvonzóbbak, legizgalmasabbak, új világokhoz, életformákhoz, stílusokhoz, tervekhez vezetők megragadása, akkor a loveliest kérés vagy ígéret vezet a likeliest kéréshez és ígérethez, és nem fordítva. Nem azok az induktív következtetések érdekesek, amelyek lehetővé teszik, hogy a premisszákból következő konklúzió likeliest kéréshez és ígérethez vezessen, hanem az az abduktív következtetési folyamat a “vonzó” (lovely) az ontológia coach számára, amely loveliest beszédaktusokhoz (kérésekhez, ígéretekhez, kijelentésekhez, deklarációkhoz) vezet.

Esetpélda

Druckert nekem! Üzleti jótanácsok: november 14-re: A célok nem határozzák meg a jövőt

Ferenc másokat motiváló, tökéletességre törő vezető. Ennek ellenére úgy látta, hogy csapata kezd középszerűvé válni, és úgy érezte, nincsenek eszközei ennek megakadályozására. A csoportmegbeszéléseken az utóbbi időben idegesen ücsörgött, mert semmi új nem jutott az eszébe, amivel felrázhatta volna munkatársait. Amikor mégis hangot adott aggodalmának, illetve megpróbálta felrázni őket, érezte, hogy visszautasításra talál.

Mintakérdések

Mire lehet használni a szavakat?

Hogyan lehet cselekedni a szavakkal?

Hogyan lehet építeni és rombolni a szavakkal?

Mit jelenthet az, hogy tetten ért szavak?

Mit jelenthet az, hogy a szavak velünk vagy helyettünk cselekszenek?

Fordultak már ön ellen a szavai? Hogyan védekezett ellenük?

Vannak kedvenc szavai?

Ezek hogyan segítenek önnek, ha bajba kerül?

Megmentette meg már önt néhány szó?

Melyik szót mondaná ki utoljára az életben?

Hogyan kell rávenni a szavakat, hogy úgy cselekedjenek, ahogy mi szeretnénk?

Vannak szavak, amelyeket régóta nem talál?

Az üzleti hírszerző rendszer

Ezt követően a coach megmutatja Flores diagramját és részletesen elmagyarázza.

A következő kérdések már ebben a kontextusban hangzanak el.

Milyen egy jó kérés?

Mivel tudjuk növelni annak valószínűségét, hogy teljesítsék kérésünket?

Mi a kritériuma egy vonzó (loveliest) kérésnek a szervezet vonatkozásában?

Hogyan kell egy kérést kreatív módon rombolni, vagyis nem visszautasítani, hanem vonzóbbá tenni a kérés teljesítője számára?

Az ön kéréseit miért teljesítik a munkahelyén (vonzóak vagy mert ön mondja stb.)?

A coaching során a diagram összes lehetőségén végigmegy a coach, és kérdései segítségével létrehozza a floresi cselekvésre indító beszélgetés élményszerű kontextusát.

A cél a szavak teremtő, tervező erejének a megtapasztalása, megértése. Aki teremtő erejű szavakkal cselekszik, és segít másokszavait is cselekvésre indítani, az sikeres leader-designerré válhat.

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával