COACH KÉPZÉS, tanácsadás, terápia, mediáció és coaching: Dr. Kollárné Déri Kriszti, 06 (70) 631-33-11, kriszti.deri@gmail.com, skype: deri.kriszti, 06 (70) 631-33-11, iLoveSchool!

Dr. Kollárné Déri Kriszti hivatalosan is angyal lett

 

Dr. Kollárné Déri Kriszti Havas Henrik "Henrik angyalai" című műsorában Csisztu Zsuzsával és Csézyvel közösen hivatalosan is angyal lett.

Sztárok és sztár iskola - Csengeri Attila ajánlja

a LIFE & BUSINESS DESIGN INTÉZET Dr. Kollár Iskoláját

“Nagy szeretettel ajánlom az iskolát mindenkinek, aki fejleszteni akarja saját magát, vállalkozását és környezetét!”

Csengeri Attila

színész, musical és operett énekes

Sztárok és sztár iskola - Gyulai Júlia Európa-bajnok ajánlja

a LIFE & BUSINESS DESIGN INTÉZET Dr. Kollár Iskoláját

“Hiszek az iskolátok hatékonyságában, szeretettel ajánlom  mindenkinek!”

Gyulai Júlia, Európa-bajnok táncos-koreográfus

(A fiatal tehetség, aki dolgozott Brad Pitt-el)



Sztár képzők és sztár iskolák - a beregszászi főiskola ajánlja


A beregszászi főiskola stratégiai partnerséget kötött 2013-ban a Dr. Kollár Iskolával.

A II. Rákóczi Ferenc Főiskola ajánlja a Dr. Kollár Iskola képzéseit.

 



Sztár képzők és sztár iskolák - a PÉCSI EGYETEM ajánlja


A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara ajánlja a Dr. Kollár Iskola képzéseit, melynek sikeres teljesítéséről közös tanúsítványt állítanak ki 2014-től.

 



Sztár tudósok és sztár coachok - PhD Dr. Tőzsér János ajánlja


"A filozófia a kritikai gondolkodás legjobb tanítómestere. Hidd el, szükséged van rá!"

PhD Dr. Tőzsér János filozófus, egyetemi docens, a Kaposvári Egyetem tanára, a Doktori Tanács tagja, több hazai és nemzetközi tudományos cikk, valamint könyv szerzője


Sztárok és sztár coachok - Baranyai Annamária ajánlja


"Nagyon hálás vagyok, hogy sikerült megismernem a módszert, amivel dolgoztok. Csak ajánlani tudom mindenkinek!"


Baranyai Annamária, színész-énekesnő


Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical énekverseny női szóló kategória 1. helyezettje


Sztárok és sztár coachok - Dr. Szabó Tünde ajánlja

"A Kollár Coaching Iskola nagy segítségemre volt, hogy a mediáció szakmai hátterét teljeskörűen megismerhessem és a gyakorlatok során elsajátíthassam. Vezető tanáraink, Krisztina és József minden tudásukkal azon voltak, hogy képességeinkhez mérten sajátos feladatokkal segítsenek bennünket a tudás megszerzéséhez. Az oktatás során magasszintű tematika alapján haladtunk, mint hallgató minden nap kihívásokkal teli élményekkel és tudással gazdagodtam, amelyet ezúton is köszönök!"

Dr. Szabó Tünde, úszó olimpikon (ezüstérmek: EB, VB, Olimpia), a  Magyar Úszó Szövetség főtitkára

Sztárok és sztár coachok - Keresztes Ildikó ajánlja

"Örvendek, hogy megismertem Dr.Kollárné Déri Krisztinát és Dr.Kollár Józsefet. Felkeltette az érdeklődésemet a módszer amivel dolgoznak, folytatni szeretném. Ajánlom szeretettel mindenkinek"


Keresztes Ildikó énekesnő
1997 Az év musical énekesnője-eMeRTon díj, 1999 Az év énekesnője-eMeRTon díj, 2001 ARTISJUS díj-musical kategória, 2002 Arany Zsiráf-díj-jelölés – Az év hazai rock albuma (Nekem más kell), 2006 VOX-CAR díj-legjobb filmbetét dalért a „Csak szex és más semmi” című filmben., 2011 Fonogram- díj-jelölés – Az év hazai klasszikus pop-rock albuma

Sztárok és sztár coachok - Mahó Andrea ajánlja

"Nagyon örvendek, hogy kapcsolatba kerültem két fantasztikus emberrel: Dr. Kollárné Déri Krisztinával és Dr. Kollár Józseffel, akik által megismertem a coach fontosságát és mindenkinek szeretettel ajánlom."

Mahó Andrea, eMeRTon és Artisjus díjas, színésznő, énekesnő,
Sir Andrew Lloyd Webber magyar kedvenc női előadóművésze

Sztárok és sztár coachok - Katus Attila ajánlja

"Örülök, hogy megismerhettem az Iskola vezetőit és képzését, akiknek segítségével új, egészségtudatos személetek születnek.. Szeretettel ajánlom mindenkinek, aki nyitott az új dolgokra, a változásokra és a hosszútávú megoldásokra!"


Katus Attila, hatszoros világ- és kétszeres Európa aerobic bajnok, életmód szakértő, Trainer of the Year 2010 ELITE - Az év Edzője, a Magyar Torna Szövetség által Az elmúlt 125 év legeredményesebb versenyzője aerobik szakágban
, a Pécsi Sasok aerobik formáció egykori tagja, a SOTE Testnevelési és Sporttudományi Kar óraadó tanára


Sztárok és sztár coachok - Balogh Emese ajánlja

"Krisztinek és Józsefnek küldöm szeretettel a szívből jövő ajánlásomat: Az ontológiai coaching megtanít arra, hogy előbb önmagunk, majd másoknak segítve utat találjunk a lét egyetemes horizontja irányába. Ebben az iskolában képessé váltam más dimenziókból szemlélni önmagamat, másokat, önmagam és mások környezetének, kapcsolatainak összességét. Szeretettel ajánlom Mindenkinek, aki kitörni vágyik a sablonok világából."

Balogh Emese, vezető ásványvízgyártó tulajdonosnője, a Cafe Archibald Tudásközpont alapítója és tulajdonosa, mester coach

Sztárok és sztár coachok - Kiss Lenke ajánlja

"Szeretettel ajánlom ezt a minőségi oktatást mindenkinek! Óriási szükség van rátok... csak ajánlani tudom mindenkinek!"

Kiss Lenke, Magyarország legendás női kosárlabdázó ikonja
Egyedülálló, fantasztikus eredményei: 328-szoros válogatott, Eb-bronzérmes, 4-szeres magyar bajnok, Európa-válogatott, 4-szeres "Év játékosa" A mezőnyből és palánk alól is rendkívül ponterős, domináns center, olimpiai gólkirály! A Halhatatlan Klub tagja

Sztárok és sztár coachok - Nagy Sándor ajánlja

"Örültem, hogy megismerhettem a Dr. Kollár Iskola alapítóit, munkájukat!
Fontosnak tartom a kreativitást és hogy a nagy, világmegváltó gondolatok előtt magunkkal legyünk először tisztában. Jó és rossz tulajdonságainkkal egyaránt, mert csak így láthatjuk az Életet és másokat is tisztán, ítélkezés mentesen!
Hiszen a Jóisten hasonlatosságára  mindannyian teremtők vagyunk, rajtunk is áll, hogy milyen lesz ez az Utazás!
Ajánlom őket szeretettel mindenkinek! :)"

Nagy Sándor
Súgó Csiga és Soós Imre-díjas színész, énekes, a Madách Színház oszlopos és kiemelkedő tagja

Közszereplők és sztár coachok - Lengyel Szilvia ajánlja

"Az ontológiai coaching eszköztárának segítségével nem a problémákban süllyedünk el, hanem az elképzelhető és elfogadható, alkalmas megoldások fényében és akarásában tudunk túllépni rajtuk. Erre lenne szüksége mindenkinek! Kriszti és József az ehhez vezető utat mutatja meg kiválóan."

 

Lengyel Szilvia, országgyűlési képviselő


Sztárok és sztár coachok - Koós Réka ajánlja

"Régóta tervezgettem, hogy megismerkedek a Life Coaching-gal. Egy új és izgalmas világba csöppentem és kíváncsian várom, mi sül ki belőle. Kacérkodom a gondolattal, hogy a tanfolyamot is elvégzem nálatok!"
Köszönettel és üdvözlettel:

Koós Réka
Junior Lyra díjas színésznő, énekesnő

Útkövetés: Címlap Dr.KOLLÁR
IWIWSatartlapGoogle bookmarkTwitterFacebookBlogter.huMyspace bookmarkNetlog bookmark

2014.05.14 13:08:30
drkollar

Coaching-tanítás mint beavatás a deutero-tanulás világába

Minden professzionális gyakorlat magában foglal az adott szakmára jellemző speciális, ezoterikus „cselekvő tudást”. Ez  a tudás csak részben szóbeli, jelentős mértékben hallgatólagos, úgynevezett tacit tudás. Egy adott „szakmai gyakorlat” professzionális képviselői, bár birtokában vannak a sikeres cselekvéshez szükséges tudásnak, erre gyakran nem akarnak (mert nem kifizetődő), de olykor nem is képesek a gyakorlaton kívülről reflektálni. Ahogy egy verset sem lehet prózai összefoglalók révén megérteni, ugyanúgy nem lehet metatudás révén „cselekvő tudásra” szert tenni és ezt átadni. Vagyis a szakértők gyakorta nem tudják (de sok esetben nincs is értelme) megmondani, hogy pontosan mit is csinálnak: a „tudni hogyan”-t nem képesek  „tudni mit”-té alakítani.

„Cselekvő tudásra”, a gyakorlatban is működő tapasztalatra, háromféleképpen tehetünk szert.

Az egyik mód, hogy a cselekvés során önmagunkat instruáljuk (vagyis magunkat tanítjuk), a második, hogy a valóságból tanulunk, másképpen kifejezve „on line” kapcsolatot létesítünk a „a valódi világgal”, azaz próba-szerencse alapon megkíséreljük megoldni a problémákat. E két tanulási módnak megvannak a nyilvánvaló korátai, a legfőbb az adott gyakorlatra jellemző minőségi, „cselekvő tudás” hiánya.

A harmadik lehetőség az, hogy gyakorlás révén tanulunk egy gyakorlott szakember segítségével. Ennek a tanulási szituációnak a specifikuma az, hogy a gyakorlás során „off-line” állapotba kapcsolunk, amely a valóság szimulációjának felel meg. A gyakorlás folyamán tudjuk, hogy „off-line”-ban vagyunk és nem „on-line”-ban. Azaz, ha közben egy virtuális szakadékba esünk, nem halunk meg, csupán az egyik avatárunk esik ki a gyakorlás játékából. Ebben a „virtuális” világban a beavatásra kerülő újoncokat olyan specifikus, a szakma által jellegzetesnek tartott problémaszituációk elé állítja a beavatást végző szakember, amelyek szisztematikusan feljesztik a „cselekvő gyakorlathoz” szüksége képességeket és szokásokat. A szakma „szent terébe” belépni kívánó újonc az adott műveleti valóság heurisztikáinak elsajátítása során megtanulja a professzionális gyakorlat szótárát, amely a további tanulás lehetőségi feltétele. A tanulást deutero (második szintű) tanulás kíséri, azaz a beavatás része annak megtanulása, ahogyan tanulunk. A deutero-tanulással megszerzett tudás ugyanis fontos része a „cselekvő tudásnak”. Ez részben a cselekvésre való reflexió képessége, mely a gyakorlat finomításának, alakításának fontos feltétele.

A metatudás és a deutero-tanulás révén megszerzett tudás különbözik egymástól.

Előbbi külsődleges és gyakran utólagos a gyakorlathoz képest, utóbbi az aktuális gyakorlat része, mely csak részben tehető expicitté, tehát nem a „tudni mit” típusú metatudás.

PhD Dr. Kollár József


Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


  deutero | tanulás | heurisztika | filozófia | mediáció | coaching | drkollar
Hozzászólások 0Találatok: 2685  

2014.05.12 09:55:26
drkollar

Hungarian design by Szabó Gábor: "San Franciscóban találkozunk", de előbb a Nyáry Pál utcában. Ki volt Nyáry Pál? Talán San Franciscoban megtudjuk. Irány a hatvanas évek! Még pár év és itt van.

On a warm San Francisco night

Old child young child feel alright

On a warm San Francisco night

Angels sing leather wings

Jeans of blue Harley Davidsons too

On a warm San Francisco night

Old angels young angels feel alright

On a warm San Francisco night.

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


  zene | coaching | drkollar | ontológia
Hozzászólások 0Találatok: 2411  

2014.05.11 18:12:53
drkollar

166-an velünk vannak és minket olvasnak ebben a pillanatban.
Te is köztünk vagy?
http://www.iloveschool.hu/

A következőkben az első világháborúban egymástól elválasztott vidéki, székely házaspár levelezését nézzük ontológus szemmel. Az az érzelem, gondolat és kifejezésvilág, amely feltárul levelezésük nyomán, hihetetlenül más...

Mi milyen leveleket írnánk ma?

Coach képzés, mediátor képzés, designgondolkodás a Pécsi Tudományegyetem tanúsítványával

Oláh Sándor

Nyelvi sztereotípiák egy házaspár első világháborús levelezésében

Minden egyes történelmi személy közvetlenül vagy közvetetten különböző dimenziójú és szintű, a leginkább lokálistól a leginkább globálisig terjedő folyamatokban vesz részt, és így ugyanilyen kontextusokban szerepel. Nincs tehát törés, főleg pedig nincs semmiféle ellentét helytörténet és globális történelem között. Ami egy adott egyén, csoport vagy terület tapasztalata alapján megragadható, az voltaképpen a globális történelem egyik konkrét változata.

Jacques Revel

Ebben az írásban egy székely házaspár első világháború alatti levelezésében előforduló nyelvi sztereotípiák formáit, jelentéseit vizsgáljuk, a levelezők helyzet-­ és világértelemezésében. Az „népi” levelezéssel a történeti, néprajzi irodalomban az utóbbi időben Csóti Csaba, Hanák Péter, Keszeg Vilmos és Kokó Júliánna foglalkoztak. Csóti, Hanák és Kokó szintén első világháborús levelezést vizsgáltak: Csóti erdélyi menekültek leveleit, Hanák a cenzúra elkobozta leveleket. A Kokó Júlianna anyaga hasonló társadalmi, kulturális és földrajzi környezetből – az erdővidéki Vargyas községből – származik, mint az általunk ismert levelezés. Mindkét levélhagyaték fiatal, kisgyerekes házaspárok kapcsolattartásának dokumentuma, társadalmi helyzetük és felekezeti hovatartozásuk hasonló volt. A levelezők helyzet­- és világértelmezésében, érzelmi beállítódásában azonban különbségek tapasztalhatók.

Helyzet és szereplők

Gothárd Pál kisbirtokos és Szabó Rebeka háztartásbeli 1912. március 31­-én kötöttek házasságot Homoródalmáson: a férfi ekkor huszonkét, az asszony huszonhat éves volt, neki ez a második házassága volt. Mindketten unitárius vallásúak voltak, akárcsak a falu nagy többsége. A férfi árva volt, szüleit ekkor már csak „néhai”­ként jegyezte fel az anyakönyvvezető.

Szabó Rebeka szülei hat gyereke közül a legidősebb volt, lánykorában Pesten és Brassóban polgári házaknál szolgáló volt, akárcsak a falu legtöbb fiatalja ebben az időben. Kapcsolatait egykori munkaadóival később, a háború évei alatt is fennartotta: „aszonyom Pestről küldött levelet hogy küldjek egy kosár tojást neki is”, írta a fronton lévő férjének.

A fiatal házasok önálló családban éltek: az örökölt kisbirtok mellé még földeket vásároltak, néhány állatot (szarvasmarha, juh, kecske) tartottak. Összeházasodásuk után hamarosan a falu főutcáján saját „bennvalót”: házat, gazdasági épületeket is vásároltak. Ekkor spórolt pénzüket a járási takarékpénztárból felvett kölcsönnel kellett kiegészíteniük. A kölcsön törlesztése a háború éveiben igen megterhelte a négy esztendőre csonkán maradt családot.

1914 nyarán, mikor közeledett az aratás ideje, még folyt a szénacsinálás az erdei kaszálókon, a szekerek éjjel is zörögtek ki a faluból, a távoli kaszálók szállásai felé vezető köves utakon. Egy hajnalon a Gothárd család kapujától nem messze „a Zsigmondok utcája fejibe ott a hídon megállott agusztus elsejire virradólag – de addig már lehetött hallani a hírt – ott megállott a dobos, s azt hirdette, hogy mindenki, aki standba vót s letette a katonaságot, s aki most szerelt le az es negyvenkét évig egy huszonnégy órán belül, minden embör s legén vonuljon bé a maga ezredihöz. Ez vót augusztus elsejire virradólag az újság. Akkor osztán gondolhassátok, hogy mi vót! Tizennégynek augusztus elsejin... Hát mind ott vótak szerteszéjjel a kaszálókon. S akkor már ért a búza, csak mindenki akart még végezni a kaszálással... Akkor lóra ült nálunk – vén Pap Mihály vót a bíró – s lóhátra ült s még valami fiatalembörök akik itthon vótak, három–négy, s mentek vele Merkén keresztül, s amerre valahol valaki vót kiátották „mindenki jöjjön haza, mert kitört a háború s menni kell!”

Rendkívüli, tapasztalati előzmények nélküli helyzet vette kezdetét az emberek életében: családtagokat választott el egymástól a háború, fiatal férfiak estek el a harcmezőkön, özvegyek, árvák maradtak utánuk. A faluból bevonúlók közül a négy év alatt 77 férfi esett el a harcmezőkön. A feleségétől és alig másfél hónapos kisfiától elbúcsúzó Gothárd Pál a m. kir. brassói 24­ik honvéd gyalogezred első pótszázadához vonult be. A háború első hónapjaiban a tűzvonalba parancsolják a galiciai frontra, innen sebesülten a kórházba került, majd hosszú időt töltött tiszti szolgaként egy főhadnagy mellett. A háború utolsó évében egy táviró osztagban a román fronton teljesített szolgálatot. Megfordult Sátoraljaújhelyen, Várpalotán, Jászberényben, Kassán, Brassóban és moldvai kisvárosokban, 1918 késő őszén szerelt le. A négy esztendő alatt a fiatal házaspár sűrűn levelezett. A férj felesége hozzá írt leveleit, hazahozta a harctérről, a feleség gondosan elrakta a tőle kapottak mellé a kasztenfiókba, ahol hosszú életük végéig megőrizték. A házaspár kapcsolattartásában a levelezés csak egyik (igaz a leggyakoribb) érintkezési forma volt. A feleség gyakran küldött élelmiszercsomagokat, meleg ruhaneműt férjének, előfordult, hogy a férj pénzt takarított meg a „lélung”­ból és hazaküldte. Amikor a férj a hadtestével Erdélyben állomásozott, a feleség többször is meglátogatta. Gothárd Pál testvéreivel, apósával, sógorával és katonacimboráival is váltott néha egy­-egy lapot.
A kis család fő támasza a férj távollétében Szabó Mihály, a feleség apja és nagyobb fiútestvére Mózes volt. Ők végezték a nehezebb gazdasági munkákat. Négy igáslóval gazdálkodtak: művelték a Gothárd család földjeit is, beszerezték a tűzifát, hazaszállították a szántóhatárról a terményt, a távoli erdei kaszálókról az állatok teleltetéséhez szükséges takarmányt.
A Szabó család a falu sok más családjával együtt 1916 nyarán a közelgő román csapatok elől elmenekült, Szolnok­-Doboka megyébe, majd Somogy megyébe kerültek. A hadihelyzet változása után, ősszel tértek haza, anyagi veszteségeik jelentősek voltak, nemcsak állataikból forgatták ki a „kutya oláhok” a bútorok, ruhaneműk is hiányoztak a házukból. Ezeket a javakat a családi emlékezet szerint nem a betörő ellenség, hanem az otthon maradt falubeliek tulajdonították el.
A 344 darabot számláló levél­ és tábori levelezőlap hagyaték tartalmi, tematikus, formai és stiláris vizsgálatokra is alkalmas lehet. Ezektől jelen keretek között el kell tekintenünk. Készült már alapos elemzés egy másik székely falu első világháború alatti családi levelezéséről, a két levélhagyatékban a tartalmi, szerkezeti sajátosságok vonatkozásában sok a párhuzam. A hasonlóságok mellett a levelezők pszichikai, érzelmi beállítódásai között állapíthatók meg különbségek. Annak ellenére, hogy közös a társadalmi helyzet, a vallási, felekezeti hovatartozás, markáns egyéni kölönbségeket észlelünk az önreflexív gondolkodásban, pontosabban ennek nyelvi kifejeződéseiben. Jelen keretek között a Gothárd házaspár saját helyzetéről, gondolkodásmódjáról, világértéséről, jövőjéről szőtt képzeteket tartalmazó levélkorpuszok nyelvi sztereotípiáit emeljük ki, és jelentéseik értelmezésével próbálkozunk.

Szociokulturális tényezőkről

Az életvilágbeli szituáció, amely a háború kitöréséig körülvette a családot áttekinthető, megmagyarázható horizontú, biztonságos társadalmi világ volt. A biztonság az életvilág egyik alapvető ténye: a család néhány hektáros földvagyona, a haszonállatok szerény, de biztos jövedelmet jelentettek, a feleség szülei, a férj rokonsága munkával, anyagi javakkal is támogatást nyújtott, ha erre szükség volt. Úgy képzeljük a fiatal házaspár bízott abban, hogy a jövőben is fennállnak ezek az alapvető keretek, tudnak dolgozni, gyarapodni fognak ezért volt bátorságuk kölcsönt felvenni a ház és a gazdasági épületek megvásárlására.
A háború kitörésével a férj elszakadt a családtól: hiányzott, mint a fontos munkaerő, a gazdálkodás fő tervezője, napi irányítója. Az asszony és az asszony családja (apja, fiútestvérei) próbálták pótolni e szerepeit. Hiányzott a férj, mint szülő és társ, félelem, állandó szorongás töltötte be az asszony napjait, mert férje veszélyhelyzetekben forgott és gyakran érkeztek hírek a frontokon elesett, vagy megsebesült falubeliekről. Veszélybe kerültek a jövőre elképzelt családi életkeretek, veszélybe kerültek a család anyagi javai, végső soron az ember élete és biztonsága. Megrendült az életkeretek biztonságába vetett hit. A világmagyarázatokban addig érvényes értelem­összefüggések kérdőjeleződtek meg, megszakadt a magától értetődések láncolatának folytonossága, gyökeres válság következett be a család – és a faluban élő sok más család – életében. A katonai behívóval a házastársak kapcsolatában megszakadt az addigi térbeli, időbeli közvetlenség, a folyamatok egyidejűsége, az élő kapcsolat, a tapasztalatok közös lefolyása. A mindennapi problémák megoldása, például a gazdálkodásban, többé nem közvetlen, eleven kapcsolatokban, közös nézőpontok kialakításával, egyeztetésekkel történt, hanem levelek közvetítésével, új személyes szereptartalmak, hatáskörök kialakításával.
A másik, a „jó társ” szándékainak, kérdéseinek, gondolatainak közvetlen tapasztalását felváltotta a levelekkel közvetett tapasztalás. A levelekből értesültek az egymás sorsában bekövetkezett fejleményekről: frontélményekről, betegségekről, a családot érintő gazdasági változásokról.
Az új helyzet új tapasztalatok, új értelmezési kényszerek elé állították a házasfeleket. A közel négy és fél év alatt a rövid látogatásokat és a pár hetes katonaszabadságokat leszámítva a fiatal házasok csak levélkapcsolatban voltak. A férj­-feleség közötti térbeli távolság azt jelentette, hogy a másik közvetlen tudati életét, ennek változásait nem közvetlenül, hanem csak a levelekből követhették.
A háború évei alatt a levelező házastársak érzésvilágának alapkomponensei: a harci kötelékekben szolgáló férfira leselkedő életveszély, az állandó feszültség, aggodalom, félelmek. A házaspár vágyakozással emlékezett alig két éves együttéletükre (a levelekben ezt az időszakot a többször használt „egy szép álom volt” sztereotip formulával jelölték). A háború elszakította házastársaknak folyamatosan bizonytalanságokkal kellett szembenézniük: megmarad­-e a férj élete, nem sérül­e testi épsége, meddig lesz távol a családtól, képesek lesznek­-e a bankkölcsönt törleszteni, fenntartani a gazdaságot, meg lehet­-e őrizni a család anyagi javait?
A házasfelek állandó, változó intenzitású feszültségben éltek, ebbe időnként belefásultak, kilátástalannak látták helyzetüket, máskor reménykedtek az „áldott béke” érkezésében, félbeszakított „csendes” életük folytathatóságában. A négy év alatti ritka találkozások rövid időszakok voltak: az élményközelség és mélység helyreállításának pillanatai. Az elszakítottság időszakában a terek és idők sokféleségéről, vagy legalábbis markánsan eltérő kétféleségéről volt állandóan szó, amelyek között a személyes meghittséget közvetítő fő csatorna a levél volt.
Ezt a kommunikációt korlátozó, akadályozó tényezők is zavarták. Az asszony többször említi, hogy a leveleket felbontja a község jegyzője és csak elolvasás után adja át neki. Bizonyosan tudtak a katonai cenzuráról is. Néha az akadozó, késlekedő postai szolgálat miatt – mert elkallódott, vagy talán a cenzura szűrőjén fennakadt a várva várt levél – a feleség kétségei kétségbeeséssé mélyültek: életben van­e, hazatér­e valaha a férj?

A levelezők értelmezési horizontján, új értékek is képződtek, amelyek nyelvi kifejezése sztereotipizálódott: a háború előtti életükről, mint „csendes otthon”­ban élő a „szép kis család”­ról írnak leveleikben, ekkor „csendes életük” volt, ennek folytatására vágyakoztak, „rövid szép álom”­ nak tartották az együtt töltött éveket. A háborús helyzetről tudáskészletükben tehát nem voltak előzetes tapasztalatok, a gyökeresen új szituáció magyarázó aktusokat igényelt. Értelmezési sémákat, új értelem­összefüggéseket kerestek, hogy a soha nem tapasztalt helyzetre magyarázatot találjanak, az ebből kivezető lehetőségek reményeit táplálhassák. Ezek a magyarázó sémák – vagy legalábbis egy részük – a nyelvben, pontosabban levelezésükben maradtak fenn. A fenomenologikus szociológia szerint világ tapasztalásának nyelvi rögzítése függ a tudáskészlettől, az élettörténeti helyzettől és az indítékoktól.8 A nyelv tipizáló tapasztalati sémák rendszere „mindenki olyan szituációba születik bele, amelyben készen találja a nyelvet, pontosabban egy bizonyos nyelvet, mint a történeti társadalmi világ egyik összetevőjét...”

A nyelvben, mint az egyéni élettörténet készen talált elemében a világ előzetesen tipizált: a nyelv uralkodó és releváns tapasztalati sémákat tartogat, amit a szocializáció során elsajátítunk. A társadalmi, nyelvi közegbe beleszocializálódó egyént a készen talált nyelv nyilvánvalóan tehermentesíti az önálló típusalkotástól. Ha be akarunk hatolni az értelem­összefüggésekbe amelyekkel a házastársak próbáltak megbirkózni helyzetükkel a használt tipizált nyelvi sémákat kell megvizsgálnunk. Alább olyan sztereotip nyelvi elemeket emelünk ki a házaspár levelezéséből, amelyeket a saját helyzetük értelmezésére használtak. Előbb azonban néhány adalékkal íráskészségük eredetére, írás­tapasztalatukra utalunk.

Az íráskészségről

A levélírás tudománya a 20. század elején a paraszti társadalom speciális tudásaként definiálható. Ebben a társadalmi közegben nem a köznapi szocializációban sajátították el ezt a tudást hanem a falusi iskolák felsőbb osztályaiban, leveles könyvekből tanult minták után. E témával foglalkozó kutatók már utaltak arra a kulturális forrásvidékre, ahonnan ennek a gyakorlatnak ismerete származott. A tárgyalt időszakban és társadalmi környezetben, szereplőink kortársai között sokan lehettek akik nem birtokolták ezt a tudást: kimaradtak az iskolából, alig tanultak meg írni, nem jutottak el a felsőbb osztályokba, ahol a levélíráshoz szükséges tudást elsajátíthatták volna, vagy ha tanulták is elfelejthették, nem kellett törődniük különösebben ezzel a tudással, mert nem kerültek olyan helyzetbe, hogy erre szükségük lett volna. Keveset tudunk hőseink ifjúkoráról, de bárhogy is volt, mindketten rendelkeztek előzetes tapasztalattal a levélírásban, előzetes tudáskészletük része volt. Egyéni különbségek is azonosíthatók ebben a gyakorlatban: az asszony tudása kifinomultabb úgy grafológiai, morfológiai, mint a stílus tekintetében. A levelező házaspár mindennapjaiban feltehetően kevés helye, alkalma volt a háború kitörése előtt az írás gyakorlásának. 1915 őszén a feleség egyik levelében megjegyzi: „sokszor elgondolom Istenem lesz e vége már enek a sok levél irásnak hiszen edig életünkön keresztül sem irtunk anyit mind most egy évtől fogva...”

Összevetve a vargyasi és a homoródalmási család írástudásának morfológiai jegyeit, megkockáztatható feltételezés, hogy a székely falvak iskoláiban a XIX–XX. század fordulóján a levélírás szabályainak elsajátítása hasonló kulturális eszköztár alapján történt. Nagy valószínűséggel ugyanazok voltak az eszközök, források, ahonnan elsajátították a levélírás tudományát: legalábbis a két székely faluban, ahonnan az első világháborús leveleket ismerjük ugyanazok lehettek. Ezt bizonyítja, hogy a négy levélíró a levelek tartalmi és szerkezeti felépítésében csaknem azonos kliséket, formulákat, szterotíp fordulatokat használt. Keszeg Vilmos szerint „a levélstílus legjellegzetesebb specifikuma a sztereotípiák, nyelvi klisék alkalmazása. A sztereotípia a hétköznapi és ünnepnapi kommunikációban, a népi esztétikai kommunkiációban ... egyaránt feltűnik. Szövegszervező elvként működik, a tartalom megszerkesztett formába öntését biztosítja. Bevezeti irányítja és berekeszti a szöveget. Olyan szövegrács, amely kijelöli a tartalmi elemek helyét a szövegegyüttesen belül.”

A két székely házaspár levelezésében a megszólítás, az egészségi állapotról való tudósítás, a búcsúzkodás, befejezés, formulái és a levelek szerkezeti felépítése is hasonló.
Példaként Kokó Julianna tanulmányából a vargyasi Soós­-Tóth házaspár és az almási Gothárd­-Szabó házaspár levelezéséből a megszólítás és a személyközi viszony kifejezésének formuláit idézzük:

Soós­-Tóth házaspár

Hasonló sztereotípiák

Gothárd­-Szabó házasapár

Igen tisztelt kedves jó társam Szeretett, édes, hű, édesjó, kedvesjó

Társam, fiam, te Édes jó fiam Szerető hű társam

Megszólítás

A személyközi viszony

Elfelejthetetlen kedves jó társam Szeretett kedves társam Elfelejthetetlen édes jó társam Szeretett kedves Elfelejthetetlen jo társam

édes jó társam igazi jó társam jó igaz társam társam

kedves fijam
édes, édesem
szeretet kedvesem fijam

A szocializációban elsajátított sztereotípiák a személyes szimbólumrendszer részei, a nyelvi sztereotípia a világmagyarázat eszköze is. Az alábbi levélrészletekben ezekből válogattunk. Csoportosítani próbáltuk az élethelyzetre, a külső világ tényeire vonatkozó sztereotípiákat és a pszichikai állapot változásait kifejező nyelvi képeket: a félelmet, kétségbeesést, fohászt, reményt, beletörődést, letargiát kifejező sztererotíp formulákat. A levélsorokban keveredő – a külső helyzet és a pszichikai állapotra vonatkozó sztereotípiákat – nem minden esetben sikerült szétválasztani.

Sztereotípiák és élethelyzetek

Levelezőink világról való gondolkodásában mindenek fölött álló érték: az élet biztonsága. 1914. augusztusától a feleség állandóan a férje életéért aggódik, szorongásait kifejező leggyakoribb formulái az alábbiak:


„aug.6. teértünknebúsuljcsakügyeljmagadra...mindenttégymegcsakazéletedmaradjon meg”

„aug. 10 értünk ne búsúlj csak ügyelj magadra”

„nov. 21 értünk ne búsúlj csak az Istenért valahogy az életedre ügyelj”

Egy datálatlan levélben az első hetekben az asszony a saját lelkiállapotáról és a falu elkeseredett hangulatáról a következőket írta:
„Felejthetetlen kedves Pálom!
Első soraimban is tudatlak arról hogy mi hála a Jó Istennek jól vagyunk egészségünk van de nálad nélkül nem ér semi, semit csak akor leszünk jol ha az Isten haza hozna még egyszer. A kicsi fiad jól nö, különös újság nincs semi csak árva és özvegy mindenki sirunk sirva járunk még az utczán is de te értünk ne busuly csak ügyelj magadra és mindent tégy meg csak az életed maradjon meg...” Amikor a férj nem volt közvetlen veszélyben, a front mögött teljesített szolgálatot, akkor számára az idő legyőzése volt nehéz, éjszakákon keresztül gondolkozott sorsukról. A feleség „a sok gondolkozás”­tól féltette:

„1917 3/9én... értünk ne búsulj édesem mert tölünk ithon még eltelik csak érted sokat kell hogy miis búsúljunk más különben nincs semi nagy bajunk ügyelj édesem magadra nehogy valami bajod legyen adig gondolkozál.”
Az érzelmi feszültség, a fájdalom, félelem, kétségbeesés kifejezésére a levelezők a fájó, meghasadó, kettőbe hasadó szív képzetét használták. A nehéz helyzetből való szabadulásért a fohász mindig Istenhez szólt. Az asszony egyik levelében kétségbeesésében így fohászkodott:

„1914 December 2án ... én Istenem milyen szerencsétlen vagyok én a levelekel mit csináljak hova küldjem és czimezem hogy te meg kapd édesem hogy fáj az én szivem meg kel hogy hasadjon érted kedves jó társam miért is vala ilyen rövid a mi együt létünk miért választa olyan váratlanul el minket a sorsod egymástól igazi jó társam hol tudjalak én tégedet még meg kapni most úgy akartam hogy ha töb ideig lész a korházba oda menjek de ez a remény is meg csalt nem tudom hol tudjalak téged keresni hogy még egyszer meg kapjalak jó igaz társam... Istenem édes jó atyám forditsd jóra és röviditsd meg ezt a háborus napokat hogy érjünk még egyszer együt boldog napokat édes jó Istenem legyen meg a te szent akaratod mindöröké Ámen.”

Egy datálatlan levélben a fájdalmat hasonló sztereotípiák jelzik „...nekem úgy sem kell semi ha te nem vagy édes jó társam ugy fáj a szivem hogy meg nem láthatálak még egyszer hogy azt gondolom ketőbe hasad érted... Édes jó társam még vajon sok napot hetet vagy honapot kele hogy egymás nélkül tölcsünk hiszen még mikor az ezredbe mentél még adig is a szivem szinte meg hasadt úgy vártalak haza és most mióta hogy itt hagytál csuda hogy el nem hasad a szivünk nem tudom hogy tud olyan erös leni hogy imán egyszer meg nem hasad érted Istenem jó Istenem agya végit imán egyszer enek a nagy harcznak s agyon békeséget a hazánkba és minden egyes kicsiny házunkba békeséget boldogságot és minden szereteinket vezérlje haza bár ezekét a kicsi árváké én édes jó Atyám halgasd meg kérésem Amen.”

A férj nyugtalan lelkiállapotát hasonló képekkel fejezte ki:
„Kelt levelem Sátoraljaújhely 1915 márczius 20án
Elfelejthetetlen kedves jó társam
tudatlak fijam hogy nekem jo egészségem van a meljhez hasonlót kivánok számotokra a jó Istentöl tudatlak fijam hogy én elég jol vagyok és a jo Isten jó szerencsét rendelt hogy nem kelet elmeni a menet századal it jol van dolgom a főhadnagy ur jo ember és csak keveset van a lakásban és csak regel van dolgom vele ... és ujheljben nagyon jó az étkezés és mind magyar emberek vanak népfelkelők és iten most már jol érzem magamat és jol telik csak it maradhatnék végig mégis ugy fáj a szivem értetek hogy nem tudlak kivetni az eszemböl..... szeretet kedvesem fijam légy szives irjál meg mindent hogy nincse valami bajotok és ha megkapod a levelet és el tudod olvasni ne mutasd meg senkinek és ne mond senkinek hogy mit irok hogy ne irigykegyenek...”
„1915 Agusztus 15 ikén... én is most már megint elkesztelek egy kicsit felejteni mert csakmuszálj és kelleneis hogy ne hogy valami bajom legyen és a köteleségemnek had tudjak meg felelni de bizon majd hogy el nem hasat a szivem fájdalmába de bizon nem volt a ki meg vigasztalja mert te nem voltál it és igy csak az idő eltelte és a jo sorsom nyugtata meg...”

 

„Keltlevelem1915November24Jászberény... Éskedvesfijamnemtudomhogymitirjaknéked hogy hogy csináld a hazai sorsodot de ahogy edig a mi szüleink csinálták az ugy jól van és ha akarsz a csikónak nem bánom ha társat vesztek ha még a jó Isten haza vezérelne bennünköt hogy volna amivel menjek de ahogy gondoljátok édesem ugy nékem jól van és nagyon szépen köszönöm hogy olyan jol megirsz mindent de olyankor ugy az eszembe jut az én kedves kis családom és az a szép kis gazdaságom hogy majd hogy el nem hasad a szivem .....
1916tavasz „...úgyfélekhaeltalálnakvinivisszaaharcztérehogyaszivemhasadmegmikorara gondolok de már ezután is gondja lesz a josagos Istenek reád mind edig is volt .”
A nehéz helyzetből való szabadulás reménye és a fohász kifejezésének sztereotípiái keverednek a sorokban: a házastársak bíztak abban, hogy Isten gondot visel a sorsukra és haza vezéreli a férfit: „Kelt levelem 1914 December 30 ikán
Szeretett kedves társam tudatom fijam hogy én felvonultam a harcztére és hálá a jó istenek hogy egéségbe életbe és ép testel idáig megtartot legyen hála a jó istenek amiért éjel és napal öröké imádkozom kedves fijam te értem Nagyon busulsz de felkérlek hogy ne roncsd magad olyan erösen és ügyelj magadra és a kicsi fijamra hogy nevelhesd fel az isten segéljen és vigasztalja a szomorú szíveteket bizon én is iten reaérek gondolkozni és sírni ezen a hoszu éjszkákon de én azért a sorsomal meg vagyok elégedve és jól vagyok ... roszat gondolni nem szabad és nem is akarok mikor fegyver a kezemben van akor tudom hogy a királyért és a hazáért és értetek halok meg de épen azért fijam ne busulj mert fen az isten gondot visel és megtarcsa az életemet és haza vezérel hogy fojtasuk továb a mi jo csendes életünket...

A feleség vigasztaló szavainak leggyakoribb formulái az isteni gondviselésbe vetett hitet, bizalmat fejezik ki. Az alábbi bibliai kép nem egyszer fordul elő a levelekben, talán templomi prédikációkon, vagy a családban hallhatta Szabó Rebeka (szülei vallásosak voltak, 1903­ban vásároltak egy Bibliát, amelybe bejegyezték: „Te bened bizom Uram/ Ne Szégyenüljek meg soha”): 1915 március: „Legyen Áldot a jó Istenek szent neve érte hogy téged édesem olyan jó sorba helyezett még a nagy veszedelmek között is mert most csak a veszedelemből vett ki és helyezett ide mert nem akarja édesem hogy a te ártatlan életed és a szép ép tested ilyen hamar elveszen most már hiszed ugye szivem hogy téged a jó Isten szeret én edig is öröké mondtam ne is búsúlj édesem mert az a jó Isten mindenkinél a legjob és gondodot viseli mind edig is csak bizál bene rendületlenül mert akik biznak az úr Istenben nagy hiedelemel azok nem vesznek el semi nemü veszedelemben. Mint a sion hegye megálnak! Nem ingadoznak.”


1915 III/21én „...ne is búsúlj édesem mert jó az Isten a jó embert nem hagya és gondot visel rejád is mind a töbi árváira és minket sem hagy el csak neked a jó hiredet haljuk lesz valahogy .... tám a jó Isten még meg hoszabitya a mi életünköt nem hagyja ilyen röviden a mi edig volt mert ez csak egy szép álom volt...”
1915 tavasz „ Boldog Húsvéti ünepeket és az ez után következött együt hogy érhesük örömel és boldog békeséggel azért imádkozom és kérem a jó Istent adjon még egyszer békeséget és nektek kik még életbe vagytok örömel haza jövést kedves szülöföldetek és családotok közé minden hazáért szenvedönek adja Isten hogy úgy legyen Ámen ... már egyszer lehetnél szabad ha a jó Isten is úgy akarná én boldog ünepeket kivánok és a következőt együt hogy érjük minek a jó Isten legyen a meghalgatója.”
„1915 VI/16án ...ne búsúlj édesem mert a jó Isten a ki edig meg tartott tám mért még napokot a mi számunkra töbet is nem csak ezt a keveset a mi edig eltelt...”
1915 augusztus 11 „... Bizzál édesem a jó Istenbe mindig mert a kik biznak az Ur Istenben nagy hiedelemel, azok nem vesznek el, Semi némű veszedelemben, mint a sion hegye meg álnak és nem ingadoznak... enek így kell leni Isten dolgain nem lehet változtatni ...egyszer tám csak vége lesz mint minden kezdetnek vége van enek is lesz mihelyt a Jó Isten belé szól...”
„1915 IX/14én ... ne búsúlj mert jó az Isten és még haza vezérel csendes othonodba hisz tám enek is egyszer vége lesz mind minden kezdetnek egyszer vége szokott leni!”

„itt most igen jó hirek vanak épen ma halottam elöször nem tudom te tudsz­e valamit rola vagy nem az estélyi újságba jött a postára hogy békéről volna szó most tám csak meg érjük a mit nagyon de nagyon vártunk és várt az egész világ.”
1915 „Kelt Nov. 7 én ... mert aba van minden örömem mikor neked irhatok adná a jó Isten hogy ne kéne sokat irni hogy lenél ithon mert már ideje volna ha a jó Isten is megelégelné hogy bár kik még életbe vagytok kerülnétek szép hazátok s kedves családotok közé hogy még élnénk bár anyit együt a menyit éltünk adja a jó Isten hogy legyen úgy ha későre is...”

„1915 XII/11én ... de az Isten gondot viselt reánk most is édesem itt nagyon jó hireket halunk mind békéröl nem tudom csak az aszonyok beszélik­e vagy valami igaz volna bárcsak imán az a joságos Isten megkönyörülne és végit adná enek a bánatos világnak mert várjuk nagyon...” „1916Márczius4... nebúsuljédesemmerttégedajóIstenszeretésnemishagyjahogyelvesz még haza vezérel a te csendes kis családodba hogy éljünk még ketten boldog csendes életett azért kérem minden nap a jóságos Istent tám csak meg halja és meg tart tégedett szivem még nekünk...” „1916 III/19én... csak azt megértem hogy a jó Isten még egyszer visza vezérelt épen onan a hol a halál terem, és az élet posztul most mindjárt 2 éve. most újra láthatod édesem hogy a jó és igaz embert a jó Isten nem hagyja elveszni...”

A feleség háború alatti életének érzelmi mélypontja férje bevonulása óta az 1916. augusztusi menekülés volt. A román csapatok közeledtének hírére a falu lakosságának egy részével a Szabó család is elmenekült:
„Kelt levelem Somosdon 1916 aug.
Szeretett kedves elfelejthetetlen jó társam Pál!

Bánatos soraimot irom édesem onan a hol töbet nem is jártam soha ellindultunk egy nagy vándor utra a melyről talán szép erdély országba visza nem térünk soha már negyed napja déltől fogva üldöz a sors ki magyar országba egyszere 15 szekér mind együt vagyunk almásiak Rebi is horvát sógor Szabó László sógorom és még sokan ...

Már 28án nekünk is letelt s elfujtuk édesem az induló nótát de gondolhatod szivem hogy milyen volt hogy azt hitük még a kövek is mind meglágyulnak mikor mi jötünk el ot hagytuk mindenünköt most csak az a fö meghalni othon nem tudtunk pedig azt hitük hogy meghalunk mint hogy eljöjünk ne ijegy meg kedves jó társam mit az Isten igért meg adja akarhol legyen is meg szent akaratja nem zúgolódtam mert az ur Jézus is sokat szenvedet értünk s most már nekünk is szenvedni kel.”

„csak fáj a szivem és sir a lelkem mikor elgondolom mind az énekbe mondják hogy kell nekem ezt megint nálad nélkül kitelelni [az állatokat – O. S.] de nincs mit tegyek csak bizom a jó Istenbe tám megvigasztal ha későre is”
1916 őszén a menekülés után hazatérő feleség is megtapasztalta a számkivetettek, hányatottak sorsát. Szorongva reménykedik, hogy többet nem ismétlődik meg a sorscsapás: „...csak töbet el ne kéne meni valahogy lene ha egy nap eczer enénk is csak ithon maradhatnánk tám az a jó Isten megőriz hogy töbször nem kel itt hagyjuk a hazánkott a jó Isten már adja végit ennek a nagy verekedésnek mert már mi is meg untuk édesem hát ti akinek nincs sem éjele sem napala nyugodt, mindig a nagy félelem hideg és bánat..."

„1917 III16án ...tudom hogy bajoson telnek a napok a háborus üdő már nem akar letelni soha hogy megérjük mi most hála Istenek jól vagyunk... tám a jó Isten meg őriz hogy töbet nem kell menekülni .. én bizom hogy tám azt nem kel töbször átéljük a jó Isten atol megöriz...”
„Ez a kicsi jó hir most van ha igaz lene de még miota elmentetek még enyi sem volt az igazgató urnak van újság és aba jött hogy az öszes uradalmak belé indultak még a semleges álamok is hogy béke legyen csak lene adná a jó Isten már egyszer mert aki szenvedett elég volna már a szenvedésből... egy jóslóról is mondanak hogy azt meg josolta míg még nem volta a háboru hogy lesz és most azt is meg mondta hogy Márcziusba hogy Április 27 én lesz vége és ö meghalt marczius 15 én s azt is meg monta hogy meghal és úgy is lett bár csak egyéb is úgy lene vagy úgy lesz minden hogy Isten akarja...”

A béke eljövetelében reménykedő férj is az isteni beavatkozásban bízott:

„1918 II 17 ik ujságot nem irhatok mert aszt tükis már tudjátok hogy a féloroszországal béke van

és ebe a reménybe mi is tápláljuk magunkot hogy talán a jo Isten végit szakitja mindenüt enek a háborunak"
A feleség leveleiben leggyakrabban a, fohász, remény és vigasztalás sorai olvashatók:
„aug. 11 türd békével a mivel a jó atyánk meg látogatott látod édesem még edig szeretett a jó Isten fen van a jóságos Isten a ki edig örzött ezután sem hagy el”

„IX/14én ezennemlehetmássegélyencsakajoságosIstenhamáregyszermegelégelnéasok szenvedéseteket és agódásotokat és a mi bánatunk s könyhulatásunkot mert egy év alatt malmot is elhajtana a mi könyünk ki hulot szemeinkből értetek és a mi jövendőbéli sorsunkért édesem
Édesem szépen kérlek fogad meg az én gyenge szavaimat ne búsúlj olyan erősen mert csak magadott rontod gondolj az üdőre a mit a harcztéren töltötél itt azt hiszem akárhogy van úgy is jobb mind ott volt tölcsed hátra lévő és tölünk távol lévö napjaidot békével mert jó az Isten megsegit és megvigasztal tudod­e édesem még mindig mikor elhagyot volna a reményed és a legroszab sorsot gondoltál jövödnek akor vigasztalt még még mindig az Isten és még edigi sorsodért hálát adhacz és adok én is hálát minden nap a jó Istenek s kérem Szent nevét viselje ezután is gondodot mint edig vagyis legyen meg a jó Istenek szent akarata mind öröké. Ámen!”
„...III 12én Megbocsás nekem édesem ha én téged az alat a rövid csendes életünk alatt vagy tettel vagy szóval meg sértetelek volna nekem igaz tudomásom nincs aról hogy én téged az én akaratomból megsértetelek volna s ha vétségből megsértetelek édesem megbocsás nekem köszönöm a sok joságodott amit én soha sem tudok neked viszafizetni megbocsás mert én töled még el sem tudtam ügyesen bucsuzni mert nekem mikor bucsuzni kel csak elgondolok mindent de szolani nem tudok semit úgy el zárodik a szó mert úgy fáj a szivem hogy azt gondolom hogy ketőbe hasad hát azért fizesen neked mindent meg a jó Isten s ha már el is kell hogy ujra meny édesem a jó Isten legyen mindenüt veled és akor nem lehet senki elened, én nem zugolódom mert katona vagy és magyar vagy és azt is tudom hogy muszáj a hazáért szenvedni s ezért imába foglalva kérem a jóságos Istent hogy őrizen meg téged veszedelemtöl félszegségtöl és idegen országbani haláltól hozon visza szülö földedre még épen hogy áldhasuk ithon a jó Istent a megtartásért és a szabadságért. Istenem halgasd meg szivböl jövő kérésem Ámen! ... de kérem a jó Istent ne legyen utolsó a mi találkozásunk adjon nekünk még találkozást és hoszabicsa meg a rövid földi életünköt mert az edig csak egy szép álom látás volt csak meg jelent és újra eltünt mind a regeli harmat a füszálról s csak azért fáj az én szivem hogy csendes volt és szép volt a mi együt létünk s mégis ilyen rövid volt.... ne búsúlj édesem mert hogy a boru után Derü szokott leni ha későre is jó az Isten tám csak nem hagy el...”

A félelem szorongás, kétségbeesés a beletörődő fásultsággal váltakozó érzelmi állapot a házastársak életében. A helyzetbe bele kell törődni mert Isten rendelése:

„... de nem tehetünk semiröl hogy az isten elrendelte úgy kel hogy legyen minden én az éjel álmomban ithon látalak olyan szépen fel voltál öltözve az ágyra le ültél hogy húzam le a csizmádot mert le akarsz feküdni jó volna ha már igazam lene nem csak álmomba...”
„1915 április nem tehetünk rola tám csak eczer vége lesz mint minden kezdetnek vége szokot leni enek is tám már a jó Isten végit adja valamikor...
„1915 ápr. 13... épen ma jelenteték hogy 18tól 50 évig fel mindenki katona elég sajnos még akik vajegy ithon van azokat is elviszik de nem tehetünk rola tám csak eczer vége lesz mint minden kezdetnek vége szokot leni enek is tám már a jó Isten végit veti valamikor
„1915Agusz19... mostegykicsiténisfélekhaeltalálnakveniaföhadnagyurtóldemármit tegyünk a jó Isten gondott visel csak bizunk bene az ő akaratján úgy sem tud senki forditani a hogy elrendezte úgy lesz minden... most mindjárt jő a vetés egymás után minden csak a béke késik hogy alig győzük várni....”

„915 aug 27 nyugodt voltam hogy legaláb a tüzvonalbol megmenekültél igazság szerint amit voltál Édesem az elég is volna ha a jóságos Isten is megelégelné ...”
1915 ősz „...értem ne búsúlj mindenüt jó iljen heljeken csak a harcztéren rosz és én épen csak mindig ragaszkodok és akor megnyukszom a sorsomban mert asztis probáltam hálá istenek és ha még meg kel akoris jó az isten és megsegit és aba belekel nyugodnunk asztán jól tudom a mit az isten ránk mért anak úgy kel leni...”

„1915 ok27ik... és ezutánis csak bene bízunk és nem hagy el és megsegít szentfelsége én már elszántam magam ahogy a jó isten elrendelte ugy legyen én már aba bele nyukszom és kérem a jó istent hogy még egyszer vezéreljen haza épen ha későre is tarcsa meg az életem..."
„1915 okt.16.n.... de a téli ruhádat nem küldöm várom ha te haza jönél édesem érte s te vinéd el vagy már ithon viselnéd el úgy még job volna s igazság szerint már ideje is volna de nem tehetünk édesem semiről hogy a jó Isten elrendezte minden úgy fog leni.”

„1915 XII 2ikán... Ha a jó istenis meg nem könyörül és még is végét nem adja enek az egy más nélkül való életünknek Mert már én is igazán és úgy az egész világ bele untunk édesem De mégis csak bizunk istenben és ha későre is meg segít és nem hagy el és haza vezérel Szentfelsége ...” „1916 VII 26án ... De mindenbe ahogy lehet lasan bele nyugszom mert teni semit nem tudok kérlek szépen édes jó társam ne búsúlj bizál a jó Istenben s nem hagy el mind edig ezután is megvigasztal és azt jól tudom ha nem is látom hogy a mostani helyzeted sokat különbözik az edigitől de mivel hogy muszáj édesem türjed békével mert a türök és a szenvedöké a menyeknek országa gondold el édesem még mindig mikor azt hited hogy most vége és a legjoban elhagyot reményed akor még mindenkor az Isteni gondviselés veled volt és megsegétett még a golyók záporába és minden nagy veszedelmekből épen ki hozott. bizál csak ő bene rendületlenül mert talán nem hagy el... értünk ne búsúlj szivem csak ügyelj miből lehet magadra s nyugodj meg a sorsodal szivem ne búsúlj megint jobra forditsa a jó Isten mert téged edig sem hagyott el”

„Szeretett kedves jó társam Pál !
Kivánlak értesiteni édesem hogy a múlt hó 21 én irt leveledet és egy lapot is meg kaptam a mit nagyon szépen köszönök és meg kaptam a mit I hó 26án irtál elég bánattal olvastam hogy a 3ik névnapodott töltöd tölünk távol ez nekem is elég sajnos de nem tudunk töbet teni semit a hogy a jó Isten el rendelte tám csak valamikor vége lesz vagy megélünk vagy már meghalunk...”

A férj is hasonlóan gondolja: a helyzetük elviseléséhez a türelmes szenvedés szükséges: „Kelt Várpalota 916/11ik... És gondolom édesem hogy miljen Roszul esik hogy a hideg télre el kelet hogy hagyátok a szép othonotokot de nem tehetünk semiről a mit az isten ránk mért aszt el kel szenvedni és igy minyájan Szenvednünk kel ugy látszik és azt valahogy elszenvednök csak volna reményünk az uj élethez és mindenünkből ne fogytunk volna ki...”

A hagyatékban egyetlen levelezőlap van amelyben a férj apósa Szabó Mihály is szükségét érezte, hogy tanácsával és tekintélyével próbálja befolyásolni a fiatalok döntését. A családja körébe vágyakozó tiszti szolga férj arra kérte feleségét, hogy a községi jegyzővel bizonyítványt irattassanak,amialapjánszabadságotkérhetne. Azapósazonbannemtanácsoljaezt,amitvégüla házastársak is elfogadnak:
"Kedves fiam Pál olvasom a leveledből hogy ha a bizonyitvánt megirnók vagyis a jegyző ural megirasuk csak nem lesze néked roszab a hátusó felén mert ha a jó hejedből hazajösz oda visza tudsze meni ahol most vagy mert Szabó László is Udvarhelyről töbször haza jöt volna de az apja azt mondta néki ot ülj veszteg mert ha onat ki jösz a hejed be mást tesznek s mikor visza mész kel meni a harczba. kérlek kedves fiam ha gondolod hogy a jo heljedöt el nem vesztöd ird meg és a bizonyitvánt azonal megiratom csak nehogy a jó heljed roszal cseréld ki tudom kedves fiam a haza vágy nagyon megvan de mit tegyünk ha a sors igy hozta kérlek a hazai bajról ne gondolj mert mü el gondozuk hogy a jo Isten segit csak jol legjen dolgod Isten veled s velünk is

Szabo Mihály"

A háború utolsó éveiben a levelekben egyre gyakrabban a pszichikai kimerültség, fásultság, letargia hangja szólal meg. A férj leveleiből a helyzetével kibékülni képtelen ember folytott lázongását halljuk:
„1917 VII/31ikén...Továbá tudatlak hogy a 25diki leveled meg kaptam és értetem édesem hogy menyire bánt tégedis a háború és az én ritka levelezésem de bizon engemis csak az bánt édesem ez a kutya háboru hogy már anyira bán az emberel hogy egyátaljába Semihez sincs kedve ...”

„Kelt 1917 VIII 16ik­n... mert nem tudék haza meni kaszálásra mint a mult évbe hogy magam megcsináljam de mi nem vagyunk oka édesem egyikünk sem a köteleségünköt meg tetük de ha nem sikerült arol nem tehetek csak mégis bánt szivem a hogy még medig kel igy élni és még egy pár napja se lehet szabad az embernek és nem tudom szivem hogy mit gondoljunk és hogy élhesük bele magunkot ebe a háborus világba... Tudatlak Szivem a Sorsunkról és helyzetünkröl mi még mindig egy hejen Szenvedünk Sem előre Sem hátra nem mentünk. Csak ágyu dörren Sapner robban nem egy hanem sok. ágyu harczok vannak it és már várnók hogy inet előre mehesünk hogy job sorsba jusunk de tudja Isten hogy mi lesz velünk ...”

„1918 II 17 ik
Semi örömet nem találok Sehogy Sem a katona életbe és igaz hogy mondhatom hogy ha vége nem lesz a háborunak akor nekünk lesz én ugyan a sorsomra nem, panaszkodom oljan nagyon csak az bánt hogy hogy lehet hogy el legyünk zárva egyik a mástól oljan hoszu idötöl fogva és még most se tudjuk medig kel iljen Magányos életet élni és még hozá nem hogy mivelődnénk hát még elveszitsük aszt a józan eszméletünket is ami van.”
A házastársak életérzésében, világról való gondolkodásában azonban nincs nyoma a radikális szembefordulásanak a helyzettel, a Hanák Péter által közölt levelekben megnyílvánuló táradalmi elégedetlenségnek, forradalmi hangnak. A legsúlyosabb jelzővel a helyzetükről való gondolkodásban, a „kutya” háborút illették, ennek végét az isteni beavatkozástól várták.
„1917 IX/29én ...hogy vagy szivem hogy tudod még tűrni azt a sok várakozást a mibe mindig bene kell minden nap és minden perczbe legyünk a várakozás mibe az egykori lány is megvénült mi is csak úgy járunk ha még soká tart ez a kutya háború...” – írta a feleség egyik utolsó levelében.

Összefoglalás

A levélhagyaték két ember és a háttérben a család és egy társadalmi réteg valóságtapasztalatának, világértelmezésének dokumentuma. Nyomonkövethető harcuk a Helyzettel, amit az életvilágukba betörő Erőszak teremtett. Megismerhetjük a hosszú évekig tartó küzdelmet a túlélésért, a halálfélelemmel, bizonytalansággal, magányossággal, idegen környezettel. A levelekből megtudható, hogyan értették saját helyzetüket, hogyan próbálták vallásos hitükkel megvédeni, építgetni széthulló világukat azok, akik nem csinálták, hanem elszenvedték a „nagy” történelmet.

A házasságuk elején hosszú távra tervező családtagok valóságértelmezésében a háború kitörésével megbomlott az összhang a feltételezett jövőbeni valóság és a jelenükben az emberen kívül és belül megtapasztalt rombolóerők között. Ezek természetének, hatásainak a világkép fogalmaival történő megfogalmazása értelmezésekben értelem­ összefüggésekben személyes szükséglet, amely elviselhetővé tette a velük való együttélést. Az idézett levélkorpuszokból kibontakozó világkép egyértelműen a vallásos hiten alapult. Egy vallási rendszer Clifford Geertz szerint nem más, mint a szent szimbólumok kerek egésszé rendezett fürtje. Azok számára, akik ráhagyatkoznak, a vallási rendszer hiteles tudást közvetít, azoknak az alapvető dolgoknak a tudását, amelyek segítségével az életet szükségszerűen élni kell.”13 Geertz továbbá kifejti, hogy a vallás rögzíti szimbolikus erőforrásaink érzelmi aspektusát a lelkiállapotokat, az érzelmeket, a szenvedélyeket, a vonzalmakat, az érzéseket. „Azoknak akik képesek ezekbe belekapaszkodni és amíg képesek erre, a vallási szimbólumok nemcsak a világ megértésének kozmikus garanciáját nyújtják, hanem arra is szolgálnak, hogy a világot megértve pontosabbá tegyék érzéseik irányát, meghatározzák érzelmeiket, és mindez lehetővé teszi számukra, hogy morcosan vagy örömmel, komoran vagy fennhéjázva el is viseljék ezt a világot.”14A vallásos hitbe kapaszkodott a Gothárd­Szabó házaspár is a Gonosszal való szembeszállásban: erőt, türelmet, vigasztalást innen merítettek, hogy helyzetük olykor felfoghatatlan abszurditását legyőzzék.

Irodalom

Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Századvég Kiadó. Budapest, 1994
Csóti Csaba: Erdélyi menekültek levelei 1916­ból. In: Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 1998. évi esztergomi konferenciájának előadásai. Komárom­ Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Esztergom, 2000. 115­123.
Hanák Péter: Népi levelek az első világháborúból. Valóság XVI. évf. 1973.3. 62­87.
Keszeg Vilmos: Kelt levelem... Egy mezőségi parasztasszony levelezése. Debrecen 1996.
Kokó Juliánna: Egy vargyasi család levelezése az első világháborúban. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve. 7. Írás, írott kultúra, folklór. Szerkesztette Keszeg Vilmos. Kolozsvár 1999. 240­265.


 

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


  drkollar | ontológiai coaching | design | történelem | szociológia
Hozzászólások 0Találatok: 2346  

2014.05.10 18:45:51
drkollar

Minden coolnak, cooljelöltnek, halott coolnak, ellencoolnak, anticoolnak, majdnemcoolnak, cool nélküli coolnak, cooltalannak, coolokosnak, metacoolnak stb. Nietzsche szavaival: mindenkinek és senkinek ajánlom ezt a dalt.

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


  ontológia | drkollar | coaching | zene
Hozzászólások 0Találatok: 1854  

2014.04.28 18:34:04
shs

2014. április 28-án, a Pécsi Tudományegyetem szervezésében meghirdetett Harmadik Kor Egyetemén mintegy 300 hallgató számára tartott nagy sikerű előadást PhD Dr. Kollár József. Az előadót vastapssal ünnepelték. 
Köszönjük szépen!


Coach képzés és

Designgondolkodás képzés

  • Designgondolkodásról az RTL KLUBBAN
  • Life & Business Design Intézet Dr. Kollár Iskolájának bemutatója a designgondolkodásról a CIVIL RÁDIÓBAN

  • Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      
    Hozzászólások 1Találatok: 14633  

    2014.04.24 08:00:00
    shs

    Az ontológiai coaching értékelése

    Összetartozó

    Az ontológia coachingot az úgynevezett ontológia designok létrehozása motiválja, mely egyszerre kíván mérnöki és esztétikai hozzáállást. Korunk kognitív tudományával összhangban, abból az előfeltevésből indul ki, hogy az ember nem szimbólumokat manipuláló racionális kalkulátor, hanem „megtestesült elme”. Az elvont, racionális magyarázattal szemben a cselekvések, vagyis a tudni hogyan szintjén éli mindennapjait. A megismerés (a nyelvet és a történetiséget is magába foglalóan) a testiségtől elválaszthatatlan folyamat. Az új világok teremtésnek lényegi eszköze a cselekvésre irányuló beszélgetés, az ehhez kapcsolódó szubjektív valószínűségi következtetés és az abdukció.

    Coach képzés és

    Designgondolkodás képzés

    Az elmetervezés (mind design) fontos eszköze a metadesign, a személyi szabadság és felelősség növelésének eszköze a bizalomépítés és a bullshitmentesítés skillje. Az ontológia coaching lényegi belátása, hogy az érzelmek, a gondolatok, a beszédaktusok és a testi változások összefüggő egészet alkotnak, melyek a személy életének nagyobb kontextusában nyernek értelmet, annak epizodikus alakítói. A személy életének narratíváját létrehívó hallgatólagos vagy explicit terv meghatározza érzelmeit, gondolatait, beszédaktusait és testi változásait, utóbbiak designjai pedig hatást gyakorolnak a narratívát formáló átfogóbb tervre. Az ontológiai coaching ezt a tudást aknázza ki intervenciói során annak céljából, hogy segítse a coacheet abban, hogy életterve, személyes designja működőképesebb és vonzóbb legyen.

  • Designgondolkodásról az RTL KLUBBAN
  • Life & Business Design Intézet Dr. Kollár Iskolájának bemutatója a designgondolkodásról a CIVIL RÁDIÓBAN
  • A fentiekből következően az ontológia coaching minden területen használható, ahol nincs szükség mélylélektani beavatkozásra.  Az ontológia coaching magkompetenciája az, hogy minőségi tervek kidolgozására alkalmas kontextust teremt tudatosan használt beszédaktusok, mintaontológiák, valamint vonzó (cool) metadesign révén.


    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      
    Hozzászólások 0Találatok: 2296  

    2014.04.22 00:00:00
    shs

    Design-alapú problémamegoldás az ontológia coachingban

    Összetartozó

    A természettudományok, a humántudományok és a design különböző célok megoldására alkalmas önálló diszciplinák. A természettudomány a természeti világot tanulmányozza ellenőrzött kísérletek, osztályozás és analízis révén. Célja az objektív igazság megragadása.

    A bölcsésztudományok az „embert” tanulmányozzák analógiák, metaforák révén. Fő kutatási területük az értékek világa (esztétikai, erkölcsi). Cél: az esztétikai és erkölcsi értékek megragadása, illetve létrehozása.

    A design mesterséges világok létrehozásával és tanulmányozásával foglalkozik. Eszközei a modellkészítés, formatervezési minta, szintézis. Célja: használható, leleményes, humáncentrikus (empatikus) megoldások keresése.

    Az ontológiai coaching designalapú megoldáskeresésének (DOC-modell) lehetséges szakértői heurisztikája a következő:

    Meghatározás

    Coach képzés és

    Designgondolkodás képzés

    Alakítsuk át a problémát vonzó és reális megoldási javaslatokká!
    Tisztázzuk, kiknek készül a terv!
    A fontos sürgőstől haladjunk a nem sürgős, de fontos felé! (Ne foglalkozzunk a nem fontos sürgőssel, illetve a nem fontos nem sürgőssel!)
    Határozzuk meg, hogy mi kell a projekt sikeréhez!
    Hozzuk létre a felhasznált terminusok szószedetét!

    Kutatás

  • Designgondolkodásról az RTL KLUBBAN
  • Life & Business Design Intézet Dr. Kollár Iskolájának bemutatója a designgondolkodásról a CIVIL RÁDIÓBAN
  • Nyomozzunk a jelen mintázataiban elszórtan jelenlévő jövő után!
    A reflektálatlan megszokás, illetve a múlt nagyjainak kritikátlan követése helyett tudatosítsuk, hogy gondolataink igazolása (a sikeres megvalósítás) a jövőben található! Indukció (a megszokás) és dedukció (az általánosan elfogadott) helyett használjuk az abdukciót mint (a legjobb információbővítő magyarázatra irányuló) következtetési formát!
    Vegyük figyelembe a projekt támogatóinak, befektetőinek és kritikusainak szempontjait, illetve kritikáit!
    Beszélgessünk a végfelhasználókkal, mert ez gyümölcsöző (lovely) gondolatokhoz vezethet!
    Hallgassunk a gondolat-leaderek véleményére!

    Gondolat-generálás

    Druckert nekem! Üzleti jótanácsok: A célok nem határozzák meg a jövőt

    Azonosítsuk a végfelhasználók szükségleteit és indítékait!
    Használjuk a legjobb megoldásra irányuló következtetést, az abdukciót!

    Generáljunk vonzó (lovely) ideákat, és a legvalószínűbbet (likeliest) válasszuk ki közülük, így a legvonzóbb (loveliest) megoldáshoz jutunk!
    Hozzuk létre a kreatív rombolás különféle színtereit, hálózatait!
    A kreatív rombolás elősegítése céljából tartsunk ötletbörzét (brainstorming)!
    A felmerülő ötleteket ne kritizáljuk!
    Kövessük azt az alapszabályt, hogy a brainstorming alatt egyszerre csak egy ember beszélhet!

    Prototípus

    Miért ne legyünk giccsemberek?

    Alkossunk világokat különböző világleírások, nézőpontok vagy látásmódok révén! (Nelson Goodman filozófus a világteremtés öt eltérő módját említi meg: kompozíció- dekompozíció, súlyozás, elrendezés, törlés-kiegészítés, újraformálás.)
    Hozzunk létre különféle vonzó (lovely) vázlatokat!

    A vonzó (lovely) gondolatainkat osszuk meg a felhasználóinkkal!
    Feedbackeltessük a vázlatainkat, nézzük meg, hogy miként reagának rá valóságos emberek, köztük a végfelhasználóink!
    Mindenféle ellenvetés nélkül, neutrálisan hallgassuk meg őket!
    Ezt követően hozzunk létre egyszerre loveliest (tehát a legvonzóbb, legkreatívabb) és likeliest (a legműködőképesebb, leginkább megvalósítható) prototípusokat!

    Megvalósítás

    Le vagyunk maradva a mediációs kultúra terén

    Vegyük számba a feladatokat!

    Készítsünk feladattervet!

    Határozzuk meg az erőforrásokat!

    Rendeljük a feladatokhoz!

    Hajtsuk végre őket!

    Prezentáljuk a terméket vagy a szolgáltatást!

    Tanulás

    iLoveSchool filmajánlója: Trainspottimg

    Tanuljunk a visszajelzésekből!
    Tanuljunk abból, ahogy tanulunk (deutero-tanulás, metadesign)!
    A tanulási folyamat fő célja legyen, hogy javítsunk a gondolataink, ezáltal a termékünk minőségén!
    Fejlesszük termékké a saját tanulásunkról szóló tanulásunkat, és adjuk el metadesign- ként!
    Váljunk tervkészítő, tervterjesztő és a tervezést integráló „neonomádokká”!

    Növeljük az arra vonatkozó tervezői kompetenciáinkat, hogy miként lehet átkelni a természetes határokon (metaforikus értelemben vett folyókon), megtalálni a „gázlókat”, valamint lerombolni és poszturbánus módon újratervezni az elavult „világvárosokat”!


    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      
    Hozzászólások 0Találatok: 2692  

    2014.04.19 04:40:40
    kollarkrisztike

    A cselekvésre irányuló coaching végterméke: a cool

    Összetartozó

    Az Ipari Korszakból jövő dinoszauroszokként vagy azok leszármazottaiként gyakorta még mindig úgy próbálunk túlélni vagy sikerre törni, mintha gazdagságunk fő forrásai fizikai termékek lennének. Hiszen hosszú ideig valóban olyan fizikai formában létező dolgokat adtunk és vettünk,  amelyeket meg lehetett érinteni, volt illatuk, beléjük lehetett bújni, ki lehetett nyitni, meg lehetett inni és enni.

    Ezzel szemben az (egyszerre globális és lokális) Információs Korszak lakóinak gazdagságát a tudás biztosítja. A tudás és az információ (nem csupán a tudomány, hanem a hírek, hirdetések, szórakoztatás, kommunikáció, szolgáltatások) vált a gazdaság elsődleges nyersanyagává. Fizikai formában létező termékek helyett tudást adunk és veszünk. Merőben esetleges, hogy ez a tudás fizikai testet ölt-e vagy sem. Az Információs Kor termékeinek és szolgáltatásainak lényegi részét nem lehet megérinteni, megszagolni, megízlelni, belebújni, mert szellemi. Ami értékes bennük, az a fizikai formában gyakran nem is létező, csak tervvisszafejtéssel visszakövetkezethető design.

  • Designgondolkodásról az RTL KLUBBAN
  • Life & Business Design Intézet Dr. Kollár Iskolájának bemutatója a designgondolkodásról a CIVIL RÁDIÓBAN
  • Az öt érzékünkre (látás, tapintás, hallás, szaglás, ízlelés) ható javak és szolgáltatások szubsztanciájaként (lényeg vonatkozásaként) létező tudás és információ hideg és gyakran titkos, más szóval: cool. Mindez nem csupán a termékekre és szolgáltatásokra, hanem az Információs Kor vonzó személyeire is igaz. Viselkedésük mögött értékes tudásra épülő tervet sejtünk, titkos tudást, mely vonzóvá, izgalmassá, erotikussá teszi birtokosát, olyan személlyé, akit adott esetben szívesen megérintenénk, alkalmaznánk, együtt dolgoznánk vele.

    A coolság tehát nem azonosítható az értékes tudás és információ birtoklásával, hanem ezzel a tudással és információval való (tudásra és információra) épülő játék. A cool termék és személy keringőre, azaz a tervvisszafejtés (revenge engeneering) egyszerre költői és mérnöki balettjére hívja a fogyasztót. A cool termék, szolgáltatás vagy személyiség estében a titkos terv prezentálásának titkos terve a tulajdonképpeni termék, az a mód, ahogyan a cool személy vagy áru cool módon fejezi ki saját coolságát.

    A cool személy vagy szolgáltatás tehát sejteti, de nem teszi láthatóvá, transzparenssé, hogy titkos, értékes, különleges tudással és információval bír (a személy esetében arról, hogy ő kicsoda). Aki értékes, különleges tudással rendelkezik arra vonatkozóan, ahogyan visszatartja, titkosítja értékes, különleges tudását, az a cool.

    Coach képzés és

    Designgondolkodás képzés


    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      
    Hozzászólások 0Találatok: 2403  

    2014.04.11 19:37:48
    drkollar

    A szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos másolni, értelmezését adni, forráshivatkozás nélkül bármilyen módon felhasználni.

    PhD Dr. Kollár József

    Metadesign

    Témához tartozik:

    A biológus Umberto Maturana (1997) szerint mi, emberi lények életünk különféle egymással összefüggő tereibe esztétikai tapasztalatok révén integrálódunk. A természet designja és az általunk mesterségesen létrehozott design egyaránt az esztétikai szempontokat is figyelembe vevő mérnöki tervezés eredménye.

    A “temészetanya” mint designer az anyatarmészetet, a mesterséges design pedig a technikai eszközöket teszi vonzóvá.

    Design nélkül képtelenek lennénk élményszerűen viszonyulni a környezetünkhöz és embertársainkhoz, nem lenne kedvünk kimenni a a természetbe, ránézni egy másik emberre, jóízűen beszélgetni az ismerőseinkkel. Umberto Maturana nézeteit integráló ontológia coaching szerint a coach designer, aki a coacheeval közösen működőképes és vonzó ontológiákat gyárt. Képzeljünk magunk elé egy megszokott tanácsadást, mely úgy tekint a problémamegoldás folyamatára, mint egy mérnöki tervezésre, melynek során nem törődnek a termék (a coaching folyamata és eredménye) esztétikai vonatkozásaival, azaz a designjával! Ilyen értelemben az output egy működő, de csúnya gép lenne, ami a felhasználó számára semmiféle esztétikai élményt nem nyújt.

    Környezetünkkel szerves egységben élünk.  A design által kiváltott esztétikai élmény a környezetünkkel való egyensúlyban, jó közérzetben és örömben nyilvánul meg. Ez az organikus egység azonban, gyakran önmagától semmivé foszlik. Hogyan lehetséges ez?  A design sajnos maga is elavulhat: például az életkor előrehaladtával, vagy egyéb okokból változtatnunk kell a hajviseletünkön, öltözködésünkön, testbeszédünkön, életstílusunkon. Ilyenkor tudatos beavatkozásra van szükségünk, amit az ontológiai coachingban (Maturana nyomán)  metadesign-nak hívnak. A metadesign a designunkról szóló design.

    A metadesign elsőre nagyon hasonlít ahhoz, amit más iskolák gyakran önismeretnek neveznek, de valójában alapjaiban különbözik tőle. Az önismeret tudás, a  metadesign élményszerű tudás. Az önismeret pusztán mérnöki szemlélet. A metadesign az esztétikai értékeket is figyelembe vevő tervezői hozzáállás. Az önismeret esetén az előfeltételezés: a cél az, hogy valami jól működjön, a metadesign esetében az is fontos szempont, hogy a működéshez milyen esztétikai élményt társul.

    Az ontológiai coaching design-ja, abban nyilvánul meg, hogy a beavatkozás során nemcsak elakadásokat hárít el, hanem esztétikai élményt is előidéz, hiszen az ember nem csupán haszon-maximalizációra törekvő kalkulátor.

    A metadesign-szemléletre jellemző, hogy céljaink elérése érdekében bármilyen eszközt bevethetünk, ami segít újraszőni környezetünk (boldogságunk) szétfoszlott hálóját. Az ontológia-tervezők  a mindennapi élet poétái és mérnökei egyszerre, akik eltérő esztétikai élmények formájában működőképes és vonzó életstílusokat, identitásokat, technológiákat ajánlanak az elakadásban lévőknek (elavult design-tulajdonosoknak).

    Maturana szellemében a coach olyan metadesigner tehát, aki önismeret helyett metadesignt kínál, hogy aztán a hozzá forduló saját magának tetszés szerint személyére szabja azt. Az ontológiai coaching olyan virtuális termék, amely a coachee számára épp oly valóságossá tehető, mint például a kezében tartott okostelefon. Személyiségének részévé válva kiterjeszti lehetőségeit, használata során a jövőre vonzó lehetőségként tekint.

    Esetpélda

    Gábor bizonyos szempontból jó vezető, tökéletesen ismeri a különféle termelési folyamatokat, ért a szakmájához. Viszont népszerűségben messze megelőzi egy, a termeléshez kevésbé értő, de lényegesen népszerűbb, vezetőtársa.

    Mintakérdések

    Ha robotként tekintene magára, milyen szoftvereket tudna azonosítani, amik működtetik?

    Ha a szoftverek mögött programozót feltételeznénk, milyen céllal írta volna meg ezeket a szoftvereket?

    Mely szoftverei működésével elégedett, melyekkel nem?

    Milyen szoftvert vásárolna szívesen, ami növelné a kompetenciáit?

    Az önismeret-szoftver milyen képességek birtokába juttatja önt?

    Milyen lenne egy ideális önismeret-program?

    A coaching ezen pontján a coach néhány szóban elmondja, hogy mit ért metadesign alatt, majd ebben az új kontextusban folytatja a kérdezést.

    Vajon miért fontos számunkra, hogy egy tervezet ne csak jól működjön, hanem élményt is nyújtson?

    Milyen élmények birtokába juttat saját designunk?

    Milyen összetevői vannak a designunknak (gondolat, érzelem, érzés, beszédaktus, test, környezet,  mások gondolatai, érzelmei stb.)?

    A saját designjáról szóló design milyen lenne?

    Milyen gondolatokból, érzelmekből, érzésekből, beszédaktusokból és testi változásokból állna?

    A gondolatokról, érzelmekről szóló metadesignok hogy viszonyulnának az élete narratíváját létrehozó design metadesignjához?


     

    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      
    Hozzászólások 0Találatok: 2443  

    2014.04.07 23:32:35
    drkollar

    A szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos másolni, értelmezését adni, forráshivatkozás nélkül bármilyen módon felhasználni.

    PhD Dr. Kollár József

    Az érzelmek tervezése

    Témával összefüggő:

    Az ontológia coaching szerint az érzelmi életünk nem a gondolkodásunkkal szemben álló irracionális világban játszódik, hanem integráns része életünk narratívájának, melyben testi, érzelmi és gondolkodásbeli változásaink kölcsönösen hatnak egymásra és együtt alakítják életünk történetét. Élettörténetünk pedig megtestesül fiziológiai, érzelmi és gondolkodásbeli változásainknak a természet és a kultúra által előállított designjában.

    Az idegtudós, Damasio (1996) megkülönbözteti az elsődleges és másodlagos érzelmeket, valamint az érzéseket egymástól. Az elsődleges érzelmek velünk született, automatikus érzelmi válaszok bizonyos külső vagy belső, illetve ezek kombinációjából álló sajátos ingerekre (pl. nagy méretű állat, szívroham). Az érzelmi reakció hasznos: a veszélyes ragadozók elől félelmünkben gondolkodás nélkül elbújunk, nálunk gyengébb ellenfelünkkel szemben viszont kimutatjuk dühünket. A testi változást az embereknél az érzelem átélése, vagyis az érzelem és az azt kiváltó tárgy közötti kapcsolat észrevétele követi. Ennek azért van jelentősége, mert az érzelmet kiváltó ok és az érzelem viszonyának tudatosítása általánosításokhoz vezet, ami segít stratégiákat kialakítani a veszélyes helyzetekkel szemben. Damasio szerint a másodlagos érzelmek akkor jönnek létre, mikor szisztematikus kapcsolatot teremtünk az elsődleges érzelmek és az őket kiváltó okok között. Az elsődleges érzelmi válaszok automatizmusával szemben a másodlagos érzelmek tanulás eredményei.

    A helyzettípusok és a rájuk adott automatikus érzelmi válaszok közötti viszony átélésének egyéni mintázatai. Az emberi nemre jellemző velünk született érzelmi válasz-típusoknak az egyéni életünkben megvalósuló példányai, amelyek elkerülhetetlenül magukon viselik azokat a partikuláris szituációkat, amelyek csak az adott személy életére jellemzőek. Az érzelemmel (emotion) szemben az érzés (feeling) „egy adott agyi rendszerben aktivált parikuláris”(Damasio, 1996, 148) mentális képeknek és az általuk kiváltott testi változásoknak a folyamatos monitorozása, átélése. Az észlelő számára kedves arc és az általa kiváltott testi állapot (érzés) kombinációjának átélése a boldogság érzése. A boldogság a testi állapotváltozások észlelése az őket kiváltó gondolatokkal együtt. A pozitív testi állapotok megváltoztatják a gondolkodás stílusát, ilyenkor szinte röpködnek a gondolataink, amelyek újabb pozitív testi változásokhoz vezetnek. Az ontológia coaching az érzelmeket az életstratégiánkat megalapozó vagy romboló lelki eseményeknek tekinti. Célja az érzelmek tervezése. Az érzelmeket komplex, epizodikus, dinamikus és strukturált folyamatokként kezeli (Goldie, 2000, 12-15). Az érzelmek komplexek, mivel különféle elemekből állnak. Magukba foglalnak epizodikus érzelmi élményeket, azaz különféle percepiókat, gondolatokat, érzéseket, valamint számos testi változást. Az érzelmek tartalmazzák további epizodikus érzelmek átélésének, illetve további gondolatoknak, érzéseknek és viselkedéseknek a diszpozícióit. Az érzelmek epizodikusak és dinamikusak.

    Az érzelmeink által kiváltott cselekvések, valamint érzelmeink kifejezése ugyanannak a narratívának a részei, de nem maguknak az érzelmeknek. Vagyis érzelmeink élettörténetünk epizódjai, ugyanakkor dinamikus hatást gyakorolnak rá.  Az érzelmek strukturáltak, hiszen egy narratíva részét képezik cselekvések, események, gondolatok és érzelmek kibomló mintázataiként. Folytonosan változó érzelmi életünk folyóját relatíve állandó lelki karakterünk tartja mederben. Karakterünket és érzelmi életünket nagyban meghatározza (egyebek mellett) a romantikus szerelem nagy narratívájához fűződő viszonyunk, függetlenül attól, hogy nők vagy férfiak, vezetők vagy beosztottak vagyunk. A romantikus szerelem is komplex, epizodikus, dinamikus és strukturált érzelem, mely a romantikus rend narratívájának konstitutív eleme. Maarten Doorman A romantikus rend című könyvében meggyőzően bizonyítja, hogy miközben a huszonegyedik század gondolkodói azt tartják korunk jellegzetességének, hogy megszabadít a romantikától örökölt kliséinktől, kiderül, hogy minden kreatívnak látszó rombolás újra a jól ismert romantikus heurisztikákhoz, stratégiákhoz irányít bennünk, vagyis minden út a tizenkilencedik században uralomra jutó romantikához vezet. Az ontológia coaching szerint a különféle pszichológiai irányzatok, személyiségfejlesztő programok, tanácsadások eltérő kísérletek a romantikus rendből való kitörésre, vagy a kitörés illúziójának felkeltésére. Ebben egyébként hasonlítanak a művészetre, a tudományra és a piac működésére.

    A sikeres huszonegyedik századi kommunikáció jellegzetessége a romantikus klisékkel való izgalmas, közös játék, vagyis a romantikus szerepmodellek, érzelmek kreatív rombolása az ipari és az információs társadalom határán. A romantikus rend központi, konstitutív fogalma a „romantikus szerelem”. A szerelem az az érzelem, amiről mindenki beszél vagy sokatmondóan hallgat. Amiről a legtöbb „elmélet” születik, amiről a legtöbb szó esik, és amiről úgymond a legkevesebbet tudunk. Flores egyik szerzőtársa Robert C. Solomon (2006) szerint a romantikus szerelem részben azért létezik, mert folyamatosan szó esik róla, és amiről ennyi ember beszél, annak léteznie kell. La Rochefoucault-ót idézi mondanivalójának alátámasztására: „Lenne bárki is szerelmes, ha előzőleg nem hallotta volna a szerelem szót?” A romantikus szerelem secondhand érzelem, ritkán eredeti, habár szeretjük becsapni magunkat azzal, hogy a miénk az. A jéghideg (cool) férfiról alkotott romantikus elképzelés is a romantikus rend szülötte. A rendíthetetlen férfiú olykor cinikusnak tűnő érzéketlenségét, a klisé szerint, gyakran egy korábbi, mások elől titkolt, szerelmi bánat okozza. Gondoljunk például a Casablanca című film Humphrey Bogart által alakított főszereplőjére, vagy Jim Jarmush filmjeire (Éjszaka a Földön, Hervadó virágok, Szellemkutya, Az irányítás határai). Jarmush Az irányítás határai című film főszereplőjéről a következőt mondja: „Ez egy nagyon precíz figura, semmi apróság sem vonja el a figyelmét, mert bár a bűn világában él, mégsem lehet őt nőkkel, piával vagy bulizással lekenyerezni.” Vagyis a főhős vonzerejét az adja, hogy úrrá lesz a romantikus érzelmeken, miközben nem kérdőjelezi meg fontosságukat.


    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      
    Hozzászólások 0Találatok: 2365  

    2014.04.04 20:43:15
    drkollar

    A szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos másolni, értelmezését adni, forráshivatkozás nélkül bármilyen módon felhasználni.

    Témához tartozik:

    PhD Dr. Kollár József

    A bullshit mint anti-design

    Képzésajánló:

    Vezetői designgondolkodás (Business Coach és Design Thinker képzés)

    Heidegger szerint a beszéd gyakran fecsegéssé válik, mely az embert mint világban-való-létet a megértésre való nyitottság helyett zárttá teszi. A fecsegés a „megmondtam és kész” ellentmondást nem tűrő beszédaktusára épül. A fecsegő mond is valamit, meg nem is. A fecsegés létmódjának lényegi része, hogy nem tűri az értelmes kérdéseket, az új szempontokat, és minden vitára irányuló kísérletet csirájában elfojt. A fecsegés egyik alfaja a szervezeti kommunikáció egyik ádáz ellensége: a bullshit.

    A következő rövid történet, amely a híres osztrák filozófus, Wittgesntein és Fania Pascal között játszódott le, jól megvilágítja a bullshitet mint nagyotmondó fecsegést. Pascal mandulaműtétét követően egy magánklinikán feküdt, ahol Wittgenstein meglátogatta. Beszélgetésük közben mikor Pascal azt mondta, hogy pontosan úgy érzi magát, mint egy elgázolt kutya, Wittgenstein „viszolyogva” azt válaszolta, hogy nem tudhatja, hogy érzi magát egy elgázolt kutya. Wittgenstein viszolygásának oka az, hogy véleménye szerint Pascal viselkedésében nyoma sincs „az igazságra való törekvésnek”. Nem csupán az a baj, hogy túlságosan nagyot akar mondani, és ez nem sikerül, mert ez csak az eredetiség hiányának megnyilvánulása lenne, ami bocsánatos bűn. Ami Wittgenstein számára megbocsáthatatlan, az az igazság iránti elkötelezettség hiánya. A bullshit olyan kvázi-gondolat, amelyből hiányzik az igazságra való törekvés, a tudás, az információ, egyfajta mentális ürülék, amit egy személy (gyakran nagyotmondás céljából) a másikra ürít, aki ezt durván visszautasítja. A bullshit számos vonását tekintve hasonlít a giccshez.

    "Dögös ötös" beszélgetés 3.: Blöff; blöffölsz vagy elvérzel? (Konfliktus-stratégiák)

    Kundera szerint “a lét határozott igenlésének esztétika eszményképe” a szar tagadása, amit azonosít a giccsel. “(...) a giccs a szar abszolút tagadása, a szó szoros és átvitt (figuratív) értelmében: a giccs kizárja látószögéből mindazt, ami az emberi létben esszenciálisan elfogadhatatlan” (Kundera, 1992, 319–320). Más helyütt a bullshithez hasonlóan definiálja. Hermann Broch nyomán azt állítja, hogy a giccs nem csupán ízléstelen művészet, hanem emberi “minőség”, ugyanis létezik az úgynevezett giccsember (Kitschmensch), aki azért vágyik a giccses magyarázatok után, hogy elmeneküljön a “lét elviselhetetlen könnyűsége” elől. Ennek egy lehetséges módja számára az, “hogy a megszépítő hazugság tükrében nézegesse magát, és meghatott elégedettséggel rá is ismerjen magára” (Kundera, 2000, 135). A giccsember olykor bullshitet használ arra, hogy ne kelljen tudomásul vennie a számára nem tetsző dolgok elkerülhetetlen jelenlétét.

     

    Esetpélda

    Harriet Rubin A szavak ereje című cikkében bemutatja Fernando Florest mint tanácsadót, aki azt próbálja megtanítani a tréningen részt vevő felsővezetők számára, hogy miként kell használni az értékelés és az elköteleződés beszédaktusait. Azt szeretné megértetni velük, hogy mennyire fontos, hogy ne bullshiteljenek, hogy tudatosan és megfontoltan használják a szavakat, hiszen a szavak drágát, ha rosszul használják őket, akkor a szervezetük működése látja kárát.

    Mások értékelése nagyon fontos, de nem könnyű feladat egy vezető számára. Flores kidolgozott ennek gyakorlására egy módszert. Az értékelőnek és az értékeltnek a következőképpen kell eljárnia a gyakorlás során. Az értékelő személy a nevén szólítja azt, akit értékel, majd negatív és pozitív értékítéletet mond róla. Az értékelt személy miután nevén szólítja az értékelőt a következőt olvassa fel egy papírról: „Köszönöm az értékelésed. Nagyra becsülöm az őszinteséged. Remélem, hogy a későbbiekben még tudunk beszélgetni az elhangzottakról.” Ezt követően mindketten megköszönik az együttműködést.

    A tréningen részt vesz egy Tomas nevű felsővezető, aki nem hajlandó együttműködni Floress-szel, sőt a háta mögött áskálódik ellen. Flores hirtelen odafordul hozzá és megkérdezi, hogy miért megy olyan nyögvenyelősen a változás. Tomas azt válaszolja az egész csoport nevében, hogy nem szeretik a tréning-módszereit. Flores jogosan érzi úgy, hogy Tomas projektál, valójában ő nem hajlandó együttműködni vele. Flores megkéri Tomas egy kollégáját, hogy értékelje őt. „Tomas, te egy önimádó, egoista, befelé forduló figura vagy, ha felvetek valami számodra kellemetlen dolgot, azonnal sündisznóállásba vonulsz.” Ezt követően Flores megkéri Tomast, hogy értékelje őt (Fernando Florest). Tomas lassan tagolva Flores szemébe mondja: „Nem...szeretem...a...stílusodat!” Flores készségesen kiigazítja: „Gyűlölöd a stílusomat”. Tomas megismétli: „Gyűlölöm a stílusodat!”. - Kedves Tomas, köszönöm az értékelésed, nagyra becsülöm az őszinteséged – válaszolja Flores a papír alapján. – És most hallgasd meg az én értékelésem. Egy seggfej vagy, bár kevésbé, mint két perce. Olyan dolgokról alkotsz véleményt, amikhez lövésed sincs. Ha adsz rá engedélyt, edzeni foglak. Ha részt veszel az edzésen, és nem követed az utasításaimat, megöllek. És ez rosszabb, mint a stílusom.

    Valami furcsa történt: Tomas mosolygott, ellazult, és megköszönte az értékelést.

    Flores rögtön interpretálni kezdte a szituációt. – Ez történik a nyitottság atmoszférájában.

    Ha a bizalom nő, akkor a hangulat is javul, mindenki magabiztosabbá válik. Kétségbeejtő helyzetet kell teremteni, mert a kétségbeesés valóságteremtő erővel bír. Az „érezzük-jól magunkat-stílus” a tudatlanság és nemtörődömség szimptómája.

    A tréning során Flores egy autoriter vezető szerepébe bújva alakítja a folyamatokat, vagyis hozza létre a heiddegeri „a működési zavart”, amely a jövő tervezésének ideális terepe.


     

    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      
    Hozzászólások 0Találatok: 2247  

    2014.04.02 09:27:16
    drkollar

    A szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos másolni, értelmezését adni, forráshivatkozás nélkül bármilyen módon felhasználni.

    PhD Dr. Kollár József

    Bizalom mint design

    "MADE IN THE NEXT MINUTE"

    Képzésajánló:

    Modern üzleti tudományok menedzsere (Business coach és Design Thinker)

    Solomon és Flores Building trust (2001) című könyve arra az előfeltevésre épül, hogy a szervezetek működésének lényegi eleme a bizalom. Szerintük a bizalom a szerelemhez hasonlóan érzelmi skill. Az autentikus bizalom a személyi szabadság, illetve elköteleződés megélésének egyik lehetséges módja.

    Cikkajánló:

    A bizalommal kapcsolatos legfőbb megválaszolásra váró kérdés, hogy milyen módon igazolható a valaki bizalma egy másik személy vagy intézmény iránt. Akkor teszik fel az emberek maguknak a kérdést, hogy bízhatok-e vagy sem, amikor a bizalom egyáltalán nem magától értetődő. Vagyis akkor mondjuk valakinek, hogy bízni szeretnénk benne, amikor felmerülhet, hogy talán nem bízhatunk benne. Kérdéses tehát, hogy a bizalom racionálisan megalapozható-e, mivel a bizalom lényegi vonatkozása a kockázat.

    Cikkajánló:

    Az a szándékunk, hogy a racionális reflexió révén a kockázatot nullára csökkentsük, egyben a bizalmat is megszünteti. Annál nagyobb bizalomra van szükség, minél nagyobb a kockázat, minél kisebb a kockázat, annál kevésbé kell bíznunk valakiben. Ha azt mondom, hogy „Nagyon bízom benned”, ezzel azt implikálom, hogy nagyon nagy annak a kockázata, hogy nem bízhatok benned. „A nem bízom benned” is ugyanezt fejezi ki, csak negatív formában. A bizalom inherens része, hogy vakká tesz bennünket azokkal az evidenciákkal szemben, amelyek aláássák abba a személybe vetett bizalmunkat, akiben bízni szeretnénk. Amikor bízni akarok valakiben, akkor (érthető okokból) szeretném úgy vállalni a kockázatot, hogy ne kelljen vállalnom. Ugyanis, ha valamiképpen szavatolni tudná az, akiben bízni szeretnék, hogy nincs semmi kockázat abban, hogy bízom benne, akkor rögtön értelmét is vesztené az a kérdés, hogy bízhatok benne vagy sem. Amikor felvetődik bennünk, hogy bízhatunk valakiben, ez rögtön azt is implikálja, hogy lehetséges, hogy nem. A bízni kívánó személy azt akarja, attól, akiben bízni szeretne, hogy azt akarja, amit ő akar, de spontán módon. Egy turbulens piacon működő vállalat dolgozójának munkahelye iránti bizalma azért merülhet fel, mert a piaci siker bár akaratlagos, viszont nem akaratlagosan múlik el.

    Ajánló:

    Egyetlen turbulens piacon működő vállalat sem szavatolhatja dolgozóinak a boldog jövőt. Egy dinamikusan változó piacon a siker esélyét gyakran növeli a kockázat mértéke, a kockázat teljes hiánya viszont csökkenti. Egy munkavállaló bizalma egy kockázatokat vállaló szervezet iránt tekinthető stratégiai értelemben (és nem igazságvezérelt módon) racionálisnak: nem azért szava bizalmat, mert ellenőrizte megbízhatóságát, hanem azért, mert e nélkül nem dolgozhatna ott. Ebben az értelemben a stratégia nem előzetesen megalapozott terv (deliberate strategy), hanem emergens stratégia (emergent strategy) (vö. Mintzberg 2010, 11-23), mely annak folyamán bomlik ki, ahogy a bizalmat szavazó személy tanul abból, ahogyan megtapasztalja a bizalomnak az inspiráló ellentmondásosságát. Ezt a tanulást abból származó élmény kíséri, hogy az interperszonális relációból, nevezetesen a bizalomból, származó inkonzisztenciát a tanulásának a tanulása révén kezelni, kontrollálni tudjuk.

    Beszélgetés:

    "Chaotic madness" 3.: Nagy fogadalmak vagy enyhe jelenhedonizmus, netán vad orgiák?

    Az ontológia coachingban a bizalomépítés arra az előfeltvésre épül, hogy a bizalom mint kockázatvállalás, elköteleződés, stratégiai döntés, a személy szabadságának megélése olyan tanulási szituációk sora, melyek a coachee létezést minőségibbé teszik. Olyan emberré alakítják, aki bízik magában és másokban, aki nyugodtan építhet annak a bizalmi tőkének a megtérülésére, amit már korábban, folyamatosan befektetett, miáltal autentikus bizalmi tőkebefektetővé, azaz szabad, kalandvágyó, felelős döntéseket hozó személlyé vált.


     

    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      
    Hozzászólások 0Találatok: 2390  

    2014.04.01 05:41:41
    kollarkrisztike

    A szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos másolni, értelmezését adni, forráshivatkozás nélkül bármilyen módon felhasználni.

    PhD Dr. Kollár József

    Ontológiai design és a kreatív osztály

    Cikkajánló:

    Flores és a mesterségesintelligencia-kutató Terry Winograd által közösen írt könyv (Understaning Computers and Cognition, Addyson-Wesley, 1986) alcíme A New Foundation for Design. Tehát a szerzőpáros explicit célja, hogy új alapra helyezzék a tervezést. Ez a célkitűzésük illeszkedik a design-szemlélet nyolcvanas évekbeli terjedéséhez. A hatvanas és hetvenes években kapott először nagy figyelmet a design-tevékenység, amelynek köszönhetően a nyolcvanas években a design-szakmától különböző tevékenységi körökben is megjelent mint sokat ígérő módszer.  Flores (1986, 77-78) szerint hagyományosan, ha egy új artefaktumot, eszközt, személyes életet, szervezeti struktúrát szeretnénk tervezni,  akkor általában problémákat vetünk fel és próbálunk megoldani. Ezt a hozzáállást a racionalista hagyomány sugallja számunkra, amely nem vesz tudomást arról, hogy a poblémák gyakran rosszul formáltak, úgynevezett wicked-ek (ördögien megoldhatatlanok). Flores értelmezése szerint a “problémák” mindig egy adott kontextusban bukkannak fel. A különféle értelmezők számára mást jelentenek, más eszközöket, módszereket kívánnak meg. Ráadásul vannak olyan problémák, amelyek egyes emberek számára súlyosak, mások számára viszont nem is léteznek.

    Az ontológiai coaching ezt a felvilágosodásban gyökerező racionalista szemléletet megkérdőjelezi. Heidegger nyomán a “probléma” kifejezés helyett az úgynevezett “működési zavar” terminust használja. A kifejezés által jelölt esemény a világban való megszokott, standard, kényelmes, biztonságot adó létünket kérdőjelezi meg. Ezek a zavarok fontos kognitív szerepet töltenek be az életünkben, mivel láthatóvá teszik mindennapi gyakorlatinkhoz, eszközeinkhez való viszonyunkat, és heideggeri terminológiával kézhezállóvá alakítják őket. A jó design ezeknek az újra és újra visszatérő működési zavarok az interpretációjából születik. A jó designer a jövőbeli működési zavarok előrejelezője is egyben. Az ontológia coaching ezeknek a működési rendellenességeknek a design-szemléletű interpretációjára teszi fogékonnyá és képessé a coahceet.

    Creatív Class FM hangfelvétel:

    "Chaotic madness" 5.: Trainspotting-házasság (A tökéletlen házasságok tökéletessége)

    Flores szerin a szervezeti design, a stratégiai tervezés, a kutatástervezés mind olyan diszciplínák, melyekben egyaránt fontos szerepet kap a designgondolkodás. A menedzserek meg kell tanulniuk a designerekhez hasonló szemléletet elsajátítani, egyfajta designattitűddel viszonyulni a felmerülő problémákhoz. Számos szervezet kvázi-design-teammé alakítja önmagát. A szervezetek a designerekhez hasonlóan a kulturális változások (zavarok) interpretátoraiként és alakítóiként identifikálják önmagukat, és nem csupán úgy tekintenek magukra, mint fogyasztói javak és szolgáltatások előállítóira. Mindez a piacgazdaság új kontextusában ölt testet, melynek két sajátos vonása a hierarchiák hálozatokká alakulása, valamint a bürokrácia teammunkává szelidülése. Merőben új kontextust teremt az a mód is, ahogy a kapitalizmus a hatvanas években (a hippi mozgalomban, ellenkultúrában) kiteljesedő támadásokat integrálja, és piedesztára emeli a kreatív munkavégzést, az autonóm döntésekre épülő termelést, az önmeghaladás vágyát. A legértékesebb munkaköröket betöltő dolgozókat vagy szabadúszókat a kitüntetett „kreatív osztály” tagjainak sorába emelte. Richard Florida a The Rise of the Creative Class című köny szerzője egyik írásában a zseni új típusát teszi meg a kreatív osztály paradigmatikus hősének: ez az új típusú hős (akiből Florida professzor szerint) harmincnyolc millió található Amerikában, olyan „zseni”, aki az alkotó munka mellett nem mond le az élet élvezetéről sem, hiszen olyan városban vállal csak munkát, ahol jelen van a három T. A high tech, a tolerancia és a talentum, vagyis az innováció nagyvárosaiban a bohém technonomádok szórakozva dolgoznak és dolgozva szórakoznak. Ez egybecseng az ontológia coachingnak azzal az alapelkézelésével, amely szerint a tudás és a megértés nem az objektíve létező világ mentális reprezentációjából származik, hanem abból, ahogy az individuumok elköteleződnek egy az adott életformába illeszkedő viselkedésrepertoár mellett. Vagyis a cselekvések, vélekedések és a személyekre, tárgyakra irányuló törődés társadalmilag létrehívott világa mellett, amelyben mintegy megtestesülnek (Maturana, 1980 Heidegger, 1989).  A kreatív osztály testet ölt az őt megelőző, de általa tovább alakított kreatív valóságban.

    Creativ Class FM beszélgetés:

    "Chaotic madness" 1.: Coachom, coachom, mondd meg nékem!

    Esetpélda

    Dr. Kovács Béla felsővezető kiégettnek érzi magát, unja a napi rutinokat, a csöppet sem stimuláló szervezeti kultúrát. Ezt munkatársai is érzékelik, a háta mögött „fogatlan oroszlánnak” hívják.

    A következő szöveget vagy felolvassuk, vagy egy team-coaching keretében eljátszatjuk Bélával és munkatársaival (természetesen dramatizálniuk kell a résztvevőknek), ezt követően kérdések révén dolgozzuk fel. A kérdések mindig a drámai cselekmény vagy történet rejtett tervére, ontológiai design-jára irányulnak, illetve az új terv létrehívására.

    Richard Florida meglehetősen cool stílusban beszámol egy forró tavaszi napról, amikor a pittsburghi-i Carnegie Mellon Egyetemen sétált, és találkozott néhány emblematikus fiatalemberrel. Belépvén a campus kapuján egy fiatalokkal tömött asztalra lett figyelmes, akik élénk beszélgetést folytattak a szikrázó napsütésben. Néhányan közülük a texasi Austinban működő Trilogy nevű szoftvercég kék pólóját viselték, amely a jó hírű pittesburgh-i egyetemre küldi toborzóit a legjobb diákok megszerzése céljából. Florida professzor kertelés nélkül megkérdezte tőlük, hogy szokásukhoz híven most is toborozni jöttek-e a távoli Austinból, mire azt a meglepő választ adták, hogy egyáltalán nem, csak azért ugrottak be, hogy dumáljanak és frizbizzenek egyet a haverokkal. A válaszuk azért is meglepő, mert Austinból 23 óra alatt lehet autóval eljutni Pittsburghbe. Oldalra pillantva egy top tank-be (ujjatlan trikóba) bújt, több színben pompázó és tüskés hajú, tetőtől talpig tetovált, multi-piercinges orrú fiatalemberre lett figyelmes, aki a lehető legkifejezőbb módon félig heverve ült a füvön. Úgy festett, mint egy cool a gangből. Florida odament hozzá és magyarra lefordíthatatlan stílusban megkérdezte, hogy merre hány óra. Az ifjú titán hasonlóan informális stílusban válaszolva közölte, hogy éppen most írt alá a (magukat frizbisekként pozicionáló) toborzóknak Texasba. Florida később megtudta, hogy ez a poszturbánusan heverésző diák a legmenőbb arc az évfolyamában, és hatalmas ösztöndíjakat kaszál, nyilván nemcsak a fűben heverészésért, hanem kiváló tanulmányi eredményeiért is. A szerző elmerengett azon, hogy több mint húsz évvel ezelőtt az egyetemistáknak kreatív fűbeheverés helyett ellenkulturális kötödéseiket elrejtve, ingbe, nyakkendőbe bújva kellett kilincselniük a vállalatoknál. Napjainkban pont fordítva van. A cégek megpróbálják informálisan, lazán a „nemes vadakat” nem elijesztve, becserkészni a legkreatívabb diákokat. Konkrétan: a Trilogy nevű szoftvercég a tüskés hajú, kreatív fiatalembert margaréta partijain kívánta meggyőzni arról, hogy őket válassza. Mikor Florida megkérdezte a frizbiző toborzóktól, hogy miért őt szemelték ki maguknak, nemes egyszerűséggel azt válaszolták, hogy azért, mert rocksztár.

    Ajánló:

    Mintakérdések

    Az ön munkahelyén is rocksztárokat keresnek?

    Milyen egy rocksztár?

    Milyen a rocksztárok világa?

    Ön rocksztár? Szeretne az lenni? Ha nem, miért nem? Ha igen, miért?

    Ki a kedvenc rockzenésze? Az általa játszott zenei stílus milyen szervezeti kultúrához illeszkedne?

    Milyen terv mozgatja a történet rocksztár-főszereplőjét?

    Milyen valódi narratívához illeszkedik, vagyis milyen a világ, amelyben főszerepet kapnak az úgynevezett rocksztárok?

    Mindenki lehet rocksztár?

    A történetben most melyik szereplőhöz hasonlít?

    Melyik szereplő szeretne lenni?

    Milyen kompetenciák birtokába kellene jutnia, hogy az ön által legvonzóbbnak tartott szereplőhöz hasonlítson?


    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      
    Hozzászólások 0Találatok: 2356  

    2014.03.28 05:17:56
    drkollar

    A szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos másolni, értelmezését adni, forráshivatkozás nélkül bármilyen módon felhasználni.

    PhD Dr. Kollár József

    Cselekvésre indító beszélgetés és az abdukció

    Előzmény és ajánlott:

    A cselekvésre indító beszélgetés Winograd és Flores (1986) által létrehozott modellje tartalmazza az elköteleződésen alapuló menedzsment és az ontológia tervezés módszerét is. A cselekvésre indító beszélgetésláncolat beszédaktusai melletti elköteleződés vezet az új ontológiák megtervezéséhez.

    Az ontológai coaching két fontos eszköze tehát a cselekvésre indító beszélgetés és a legjobb megoldásra irányuló következtetés. Utóbbi tacit (hallgatólagos) tudásként van jelen az ontológiai coachingról szóló reprezentatív szövegekben, de kis erőfeszítéssel explicitté tehető. A cselekvésre indító beszélgetés beszédaktusok hálózata. A beszédaktus (kissé informálisan) nem más, mint az, ahogyan (jó esetben) cselekvéseket hajtunk végre a szavakkal, illetve amikor (rossz esetben) a szavak cselekszenek velünk vagy helyettünk. Winograd és Flores (1986) modelljében két beszélgetőtárs A és B kerül interakcióba egymással. A beszédaktus-folyamat (Searle, 2009) úgy kezdődik, hogy A kérést fogalmaz meg B számára, amely tartalmazza a kérés kielégülési feltételeit, vagyis azt, hogy mikor tekinti A teljesítettnek B-hez intézett kérését. A kérés mint beszédaktus: direktívum. A kérés olyan beszédaktus, amelyet azért hajtunk végre, hogy rávegyük a hallgatót, hogy a kérésünk tartalmával összhangban alakítson a viselkedésén. Azt várjuk el tőle, hogy valamit változtasson a világ jelenlegi állapotán. A kérések nem lehetnek igazak vagy hamisak, hanem teljesítettek vagy elutasítottak.

    A kérésre a hallgató háromféleképpen reagálhat: 1. elfogadja, 2. visszautasítja, 3. ellenjavaslattal él. A kérés megfogalmazója: 1. visszavonhatja a kérést még a válasz előtt, 2. vagy módosíthatja a kielégülési feltételeket, vagyis azt, hogy mikor tekinti teljesítettnek a kérést. Abban az esetben ha B akceptálja A kérését, ígéretet tesz arra, hogy teljesíti a kérés kielégülési feltételeit. Az ígéret mint beszédaktus: komisszívum. Az ígért során az ígéretet tévő elköteleződik, hogy az ígéret tartalmával összhangban változtat a világ állapotán. Kifejezi abbéli szándékát, hogy megtesz valamit. Az ígéret nem lehet igaz vagy hamis, hanem betartott vagy megszegett.

    MENJÜNK EGYÜTT: LEGYÜNK EGY LÉPÉSSEL MÁSOK ELŐTT!

    Vezetői designgondolkodás képzés egyetemi tanúsítvánnyal

    Ha B ígéretet tesz arra, hogy teljesíti A kérését, akkor a következő beszédaktus B kijelentése lesz, melyben közli A-val, hogy kérését teljesítette. A kijelentés mint beszédaktus: asszertívum. A kijelentés során a kijelentést tévő elköteleződik az állítás igazsága mellett. A világ tényállásának megragadása a beszélő célja, tehát azt közli a hallgatóval, hogy véleménye szerint fennáll a világ egy adott ténye. A kijelentés igaz vagy hamis. Amennyiben A deklarálja azt, hogy B ígéretének megfelelően teljesítette A kérését, akkor a beszélgetés sikeresen befejeződik. A deklaráció mint beszédaktus célja a világ változásának előidézése a világ új reprezentációja révén. Az „Ezennel férjnek és feleségnek nyilvánítom!” egy anyakönyvi hivatalban kimondva a világ változásának előidézését eredményezi pusztán a szavak kimondása révén. Akik eddig egyedülállók voltak, a beszédaktus következtében házasok. A deklarációk speciális beszédaktusok, hiszen puszta kimondásuk új világot (ontológiát) teremt. Vagyis a szavak új világot hoznak létre számukra. A deklarációk nem lehetnek igazak vagy hamisak, hanem sikeresek vagy sikertelenek.

    A kérés megfogalmazásakor A szubjektív valószínűséget rendel ahhoz, hogy B milyen valószínűséggel fogja teljesíteni a kérését, illetve ha B teljesíti, mennyire lesz A elégedett vele. B szintén szubjektív valószínűséget rendel ahhoz, hogy mennyire lesz A elégedett azzal, hogy teljesíti B kérését, illetve B-nek mennyire éri meg teljesítenie A kérését. A beszédaktus-háló alakulását tehát nagy mértékben meghatározza A és B szubjektív valószínűségre alapozott kalkulációja. Mondjuk, ha A egy terméket akar eladni B-nek, és A kérése arra irányul, hogy B vegye meg, akkor az a kijelentése, hogy „80% esélye van annak, hogy B akceptálja a kérésemet” szubjektív valószínűségi ítélet. A szubjektív valószínűség az adott személy meggyőződésének a mértéke, és semmi köze a hosszú távú relatív gyakoriságra épülő objektív valószínűséghez. Egyetlen piackutató sem mondhatja, hogy A téved, mert túlságosan bízik abban, hogy B megveszi a termékét. A piackutató sokat tudhat a vevők vásárlási szokásairól (az objektív valószínűségről), de nem láthat bele A fejébe, hogy kibogarássza belőle vélekedése mértéket. Ugyanakkor megváltozathatja A szubjektív valószínűségi ítéletét azzal, hogy közli vele kutatásai eredményeit.

    A szubjektív valószínűség mellett A és B számára legalább annyira fontos, hogy A kérése, illetve B ígérete, vagy ellenjavaslata a lehető legvonzóbb legyen. Az a heurisztika amely lehetővé teszi a legvonzóbb és a legvalószínűbb kérések, ígéretek megtételét, az ontológia coaching szerint, a legjobb eredményre irányuló következtetés (abdukció).

    A és B úgynevezett kontrasztív kérdéseket használ annak eldöntésére, hogy milyen kéréseket, ígéretek és ellenajánlatokat fogalmazzon meg. Nem arra az egyszerű kérdésre keres magyarázatot, hogy “Miért ezt a kérést vagy ígéretet fogalmazzam meg?”, hanem arra, hogy “Miért inkább ezt, mint azt?” (Lipton, 2004, 33, 59-64). Egy kontrasztív kérdés egy kérésből és ígéretből és egy vele szembeállított másik kérésből és ígéretből áll. Egy adott kéréssel vagy ígérettel számtalan kérést vagy ígéretet állíthatunk szembe, hogy melyiket választja, az a legjobb, legvonzóbb (loveliest) kérést vagy ígéretet kereső érdeklődésétől függ, ennyiben szubjektív. Mindenekelőtt célszerű tisztázni, hogy mi jelent a loveliest kérés vagy ígéret. Miért inkább loveliest (legvonzóbb) a legjobb kérés vagy ígéret, mint likeliest (legvalószínűbb)? A loveliest kérés vagy ígéret az adott helyzetben elérhető legvonzóbb választásra, a likeliest a szubjektív valószínűségre irányul. Tehát különböző kritériumok teljesülése esetén fogadjuk el az egyiket, illetve a másikat. Egy loveliest kérés vagy ígéret az adott kontextusban akkor tekinthető relevánsnak, ha egyben likeliest is, vagyis megfogalmazható, teljesíthető. Ha a célunk nem csupán triviális kérések és ígéretek megfogalmazása, hanem a legvonzóbbak, legizgalmasabbak, új világokhoz, életformákhoz, stílusokhoz, tervekhez vezetők megragadása, akkor a loveliest kérés vagy ígéret vezet a likeliest kéréshez és ígérethez, és nem fordítva. Nem azok az induktív következtetések érdekesek, amelyek lehetővé teszik, hogy a premisszákból következő konklúzió likeliest kéréshez és ígérethez vezessen, hanem az az abduktív következtetési folyamat a “vonzó” (lovely) az ontológia coach számára, amely loveliest beszédaktusokhoz (kérésekhez, ígéretekhez, kijelentésekhez, deklarációkhoz) vezet.

    Esetpélda

    Druckert nekem! Üzleti jótanácsok: november 14-re: A célok nem határozzák meg a jövőt

    Ferenc másokat motiváló, tökéletességre törő vezető. Ennek ellenére úgy látta, hogy csapata kezd középszerűvé válni, és úgy érezte, nincsenek eszközei ennek megakadályozására. A csoportmegbeszéléseken az utóbbi időben idegesen ücsörgött, mert semmi új nem jutott az eszébe, amivel felrázhatta volna munkatársait. Amikor mégis hangot adott aggodalmának, illetve megpróbálta felrázni őket, érezte, hogy visszautasításra talál.

    Mintakérdések

    Mire lehet használni a szavakat?

    Hogyan lehet cselekedni a szavakkal?

    Hogyan lehet építeni és rombolni a szavakkal?

    Mit jelenthet az, hogy tetten ért szavak?

    Mit jelenthet az, hogy a szavak velünk vagy helyettünk cselekszenek?

    Fordultak már ön ellen a szavai? Hogyan védekezett ellenük?

    Vannak kedvenc szavai?

    Ezek hogyan segítenek önnek, ha bajba kerül?

    Megmentette meg már önt néhány szó?

    Melyik szót mondaná ki utoljára az életben?

    Hogyan kell rávenni a szavakat, hogy úgy cselekedjenek, ahogy mi szeretnénk?

    Vannak szavak, amelyeket régóta nem talál?

    Az üzleti hírszerző rendszer

    Ezt követően a coach megmutatja Flores diagramját és részletesen elmagyarázza.

    A következő kérdések már ebben a kontextusban hangzanak el.


    Milyen egy jó kérés?

    Mivel tudjuk növelni annak valószínűségét, hogy teljesítsék kérésünket?

    Mi a kritériuma egy vonzó (loveliest) kérésnek a szervezet vonatkozásában?

    Hogyan kell egy kérést kreatív módon rombolni, vagyis nem visszautasítani, hanem vonzóbbá tenni a kérés teljesítője számára?

    Az ön kéréseit miért teljesítik a munkahelyén (vonzóak vagy mert ön mondja stb.)?

     

    A coaching során a diagram összes lehetőségén végigmegy a coach, és kérdései segítségével létrehozza a floresi cselekvésre indító beszélgetés élményszerű kontextusát.

    A cél a szavak teremtő, tervező erejének a megtapasztalása, megértése. Aki teremtő erejű szavakkal cselekszik, és segít másokszavait is cselekvésre indítani, az sikeres leader-designerré válhat.


    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával






      
    Hozzászólások 0Találatok: 2278  

    2013.12.31 11:47:53
    drkollar

    Minden kedves látogatónknak, hallgatónknak, szimpatizánsunknak, és antipatizánsunknak, (Nietzsche szavaival Mindenkinek és Senkinek) Boldog Újévet kívánok az ILoveSchool nevében.

    The Wallflowers: Love is a country

    http://www.youtube.com/watch?v=aTUecyp7Pt0


    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      zene | coaching | drkollarcoaching | Kollár József | iloveschool | alternatív rock
    Hozzászólások 0Találatok: 1577  

    2013.12.17 17:44:35
    drkollar

     

    Kedves Hallgatóinknak, Mindenkinek és Senkinek!

    Kollár József: Fakultatív Rilke

     

    Megszentelt nomádok a gépek,

    átjárnak a virtuálfények.

     

    Akinek nincs, nem is lesz soha,

    paripája Szent Mihály lova.

     

    Aki maga van, marad maga,

    vaktában vágtat, nem várják haza.

     

    Ki vámosra vár üres határon,

    annak igazán szent a karácsony.

     

    Budapest, 2013. december 17.


    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

    .


      vers | Fakultatív Rilke | drkollarcoaching | iloveschool Kollár József
    Hozzászólások 0Találatok: 1840  

    2013.12.04 11:16:55
    drkollar

    Ez mind munka?
    Déri Kriszti, folyton bővülő sorozata, nézz bele, itt az összes.

    Nézd meg a többi tematikus blokkot is:
    Ez mind mediáció?
    Ez mind szerelem?
    Ez mind stresszkezelés?


     

    Ez mind munka?
    10. Designgondolkodás

    Így is lehet dolgozni...

    Kapcsolódó cikk:

    Hiányzik a design-szemlélet a hazai tanácsadói szakmából

    A hatvanas és hetvenes években kapott először nagy figyelmet a design-tevékenység, amelynek köszönhetően a nyolcvanas és kilencvenes években a design-szakmától különböző tevékenységi körökben is megjelent mint sokat ígérő módszer. Napjainkban más diszciplínák mellett, például a managementtel foglalkozó kutatók (annak érdekében, hogy megújítsák az általuk kutatott, tanított, nem ritkán a gyakorlatban művelt tudásterületet) is nagy figyelmet szentelnek a designgondolkodásnak. Például a szervezetei design, a stratégiai tervezés, a kutatástervezés mind olyan diszciplínák, melyekben egyaránt fontos szerepet kap a designgondolkodás.

    A menedzserek megpróbálnak a designerekhez hasonló szemléletet elsajátítani, egyfajta designatitűddel viszonyulni a felmerülő problémákhoz. Számos szervezet kvázi-design-teammé alakítja önmagát. A szervezetek a designerekhez hasonlóan a kulturális változások interpretátoraiként és alakítóiként kezdik önmagukat identifikálni, és nem csupán úgy tekintettetek magukra, mint fogyasztói javak és szolgáltatások előállítóira. Mindez a piacgazdaság új kontextusában ölt testet, melynek két sajátos vonása a hierarchiák hálozatokká alakulása, valamint a bürokrácia teammunkává szelidülése. Merőben új kontextust teremt az a mód is, ahogy a kapitalizmus a hatvanas években (a hippi mozgalomban, ellenkultúrában) kiteljesedő támadásokat integrálja, és piedesztálra emeli a kreatív munkavégzést, az autonóm döntésekre épülő termelést, az önmeghaladás vágyát. A legértékesebb munkaköröket betöltő dolgozókat vagy szabadúszókat (Richard Florida szavaival) a kitüntetett „kreatív osztály” tagjainak sorába emelte. Charles Florida a The Rise of the Creative Class címú köny szerzője egyik írásában a zseni új típusát teszi meg a kreatív osztály paradigmatikus hősének: ez az új típusú hős (akiből Florida professzor szerint) harmincnyolc millió található Amerikában, olyan „zseni”, aki az alkotó munka mellett nem mond le az élet élvezetéről sem, hiszen olyan városban vállal csak munkát, ahol jelen van a három T. A  high tech,  a tolereancia és a talentum, vagyis az innováció nagyvárosaiban a bohém technonomádok szórakozva dolgoznak és dolgozva szórakoznak.

    A designgondolkodást számos egyetemen tanítják: például Stanford University, Oxford University, Tempel University, University of Toronto, Case Western Reserve University stb. Ugyanakkor egyetlen általunk ismert egyetemen sincs átfogó, integratív designképzés. A designgondolkodás különféle egymástól távol eső diszciplínákban jelen van, egyes egyetemek kisebb-nagyobb intézeteiben oktatják, de tudtunkkal egyetlen designgondolkodásra épülő egyetem sem működik a nemzetközi piacon.

    A designdolkodást különféle szakmába integrálják. Például: Stratégia és innováció, Szervezeti leadership, Globális business, Leadership és management, Emberi tényezők és technológia stb.

    Forrás: PhD Dr. Kollár József

    Déri Kriszti designgondolkodás sorozata a youtube-on:

    Továbbiakért keresd az Iskola Youtube-csatornáját!


    Dr. Kollár Iskolája: life & business coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői design-gondolkodás

     



      
    Hozzászólások 0Találatok: 2250  

    2013.11.29 07:48:56
    drkollar

     

    Alkalmas szösszenet

     

    Fél lábbal a földön: eltűnőben,

    arcodon évekig eltűnődtem.

    És most is... miközben feltűnően

    szépülsz a rondító téridőben.

     

    2013. nov. 29.


      Déri Kriszti | drkollarcoaching | vers | Kollár József | iloveschool | coach képzés | coachképzés | mediáció
    Hozzászólások 0Találatok: 1671  

    2013.11.13 11:11:31
    drkollar

    Tetszik ez a vers, annak ellenére, hogy rengeteg technikai hibája van: pl a "láthatatlanná tévő mackófelsőben" sor olyan, mint egy fibrilláló szív, amit megpróbál a költő defibrillálni..., drámai újraélesztés

    Zemlényi Attila: Téli időámítás

    2013. október 30.

    j

    Ne súgjon semmit a miskolci ősz!

    Már megint rájött a bolondóra.

    Hallottad?

    Ezt ne.

    Hagyj még hintázni a nyögő lombok alatt,

    Ne válts még semmit valóra.

     

    Sétálni lassan a Szinva felé,

    szép lassan, észrevétlen.

    Nézni, hogy milyen játékosak

    ezek a felhők,

    egyre csak nézni, kéz a kézben.

     

    Hogy lesz a babából fiú,

    fiúból férfi, hogy nő ki a fű utána.

    Láthatatlanná tevő mackófelsőben,

    terepszín és csillagos sorssal.

    Az ősz ne találjon ránk ma.


      költészet | Kollár József iloveschool | drkollarcoaching | vers
    Hozzászólások 0Találatok: 1652  

    2013.10.30 17:15:02
    drkollar

    Bourdieu szerint objektív létfeltételeink internalizálódva habitussá válnak, vagyis olyan diszpozíciókká, amelyek meghatározzák vélekedéseinket, elvárásainkat, észlelési és gondolkodásbeli sémáinkat. Meghatározzák, hogy milyen döntési alternatívák elérhetők számunkra, hogyan identifikáljuk magunkat, és ezt miként reprezentáljuk a viselkedésünkkel, öltözködésünkkel, ízlésítéleteinkkel.

    Az analitikus filozófia fogalmi rendszerében ilyenkor az adott személy népi vagy józan észre alapozott ontológiájáról beszélünk.

    Az ágens által elfogadott ontológiát -- tehát az arra adott explicit vagy implicit választ, hogy „Mi van?”-- rítusai, ünnepei kapcsolják össze azokkal az értékekkel (Mit kell tenni!), amelyek illeszkednek az ontológiához.

    Bourdieu szerint a habitus egyik manifesztációja az ízlés. A kulturálisan osztályozott tárgyak és gyakorlatok értékelésének a képessége.

    A jó vagy legitim ízlés belépési kód a minőségi életet élők körébe, a rossz ízlés pedig kizárás onnan.

    internalizál: valamely elméletet vagy viselkedési szabályt elsajátít

    habitus: alak, külső megjelenési forma; szokás, viselkedés, magatartás

    diszpozíció: elrendezés; javaslat, rendelkezés; hajlam

    identifikál: azonosít, azonosságot megállapít

    reprezentáció: képviselet; valaminek a bemutatása, ábrázolása vagy megmutatkozása, kifejeződése

    explicit: világosan kimondott, egyértelmű, közvetlen, rendezett

    implicit: rejtett, közvetett

    manifesztáció: megnyilvánulás, kijelentés


      Bourdieu drkollarcoaching | coach | iloveschool | Dr. Kollár József | ízlés
    Hozzászólások 0Találatok: 1929  

    3. oldal / 8
    << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 Következő > Utolsó >>

    Az iLoveSchool párkapcsolati, válási és üzleti menedzsment tanácsadója:
    Csintó Edit
    akkreditált life
    és business coach >>


    Tóth Éva
    Consigliere, és Coach krízis
    Info: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

    Fekete Gertrud
    Jószolgálati coach,
    szomaesztétika coach
    szakértő
    Info: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

    Feliratkozás hírlevélre

    Utolsó fórum hozzászólások

    • Integessen szépen Extremisztánból (2013. március 08., péntek)
      Kedves Bernadett, amikor szerelmesek vagyunk, a fellegekben járunk, hívjuk ez...
    • Megtartsam őt (2013. március 08., péntek)
      A hallgatói levelet élesítette: Abaházy Noémi Elnézést kérek hogy lev...
    • A végének márpedig nincs vége (2013. február 28., csütörtök)
      Kedves Csilla, nézze csak meg ezt a videót: www.youtube.com/watch?v=k8AkjWQ3P...
    • Vége? (2013. február 28., csütörtök)
      Aki az olvasói levelet megjelentette: Abaházy Noémi Köszönöm válaszát...
    • Szép mese a szerelem mítoszáról (2013. február 27., szerda)
      Kedves Levélíró, "Ha mást szeret! Az a legrosszabb! Azt nem lehet kibírn...
    • Engedjem, hagy menjen? (2013. február 27., szerda)
      A Levélíró online kérdésének megjelenését engedélyezte: Abaházy Noémi...
    • Varázsló (2013. február 21., csütörtök)
      Na jó, de hogyan? "Gondold, hogy most olyan állapotban vagy, mint a már fe...
    • Napi mentál kisfröccs 53. - Szívet cserélj ne égboltot (2013. február 20., szerda)
      "Azt hiszed, veled történt meg egyedül, és csodálkozol rajta, mint valami s...
    • Hűtlen látomás (2013. február 13., szerda)
      Kedves Katus, a rovartípusú kommunikáció hasonlít ahhoz, ahogy például a...
    • Nem hiszem (2013. február 13., szerda)
      Az olvasói kérdést élesítette: Abahází Noémi Tisztelt Kollárné Dér...
    • Florida-vita (2013. február 12., kedd)
      Lényeg mindig a részletekben rejlik: hogyan? Hogyan tanuljuk meg a hajótöré...
    • Napi mentál kisfröccs 52. - A hajótörés művészete (2013. február 07., csütörtök)
      Ha nem vagy kész arra, hogy változtass az életeden, egy coach sem segíthet r...