COACH KÉPZÉS, tanácsadás, terápia, mediáció és coaching: Dr. Kollárné Déri Kriszti, 06 (70) 631-33-11, kriszti.deri@gmail.com, skype: deri.kriszti, 06 (70) 631-33-11, iLoveSchool!

Dr. Kollárné Déri Kriszti hivatalosan is angyal lett

 

Dr. Kollárné Déri Kriszti Havas Henrik "Henrik angyalai" című műsorában Csisztu Zsuzsával és Csézyvel közösen hivatalosan is angyal lett.

Sztárok és sztár iskola - Csengeri Attila ajánlja

a LIFE & BUSINESS DESIGN INTÉZET Dr. Kollár Iskoláját

“Nagy szeretettel ajánlom az iskolát mindenkinek, aki fejleszteni akarja saját magát, vállalkozását és környezetét!”

Csengeri Attila

színész, musical és operett énekes

Sztárok és sztár iskola - Gyulai Júlia Európa-bajnok ajánlja

a LIFE & BUSINESS DESIGN INTÉZET Dr. Kollár Iskoláját

“Hiszek az iskolátok hatékonyságában, szeretettel ajánlom  mindenkinek!”

Gyulai Júlia, Európa-bajnok táncos-koreográfus

(A fiatal tehetség, aki dolgozott Brad Pitt-el)



Sztár képzők és sztár iskolák - a beregszászi főiskola ajánlja


A beregszászi főiskola stratégiai partnerséget kötött 2013-ban a Dr. Kollár Iskolával.

A II. Rákóczi Ferenc Főiskola ajánlja a Dr. Kollár Iskola képzéseit.

 



Sztár képzők és sztár iskolák - a PÉCSI EGYETEM ajánlja


A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara ajánlja a Dr. Kollár Iskola képzéseit, melynek sikeres teljesítéséről közös tanúsítványt állítanak ki 2014-től.

 



Sztár tudósok és sztár coachok - PhD Dr. Tőzsér János ajánlja


"A filozófia a kritikai gondolkodás legjobb tanítómestere. Hidd el, szükséged van rá!"

PhD Dr. Tőzsér János filozófus, egyetemi docens, a Kaposvári Egyetem tanára, a Doktori Tanács tagja, több hazai és nemzetközi tudományos cikk, valamint könyv szerzője


Sztárok és sztár coachok - Baranyai Annamária ajánlja


"Nagyon hálás vagyok, hogy sikerült megismernem a módszert, amivel dolgoztok. Csak ajánlani tudom mindenkinek!"


Baranyai Annamária, színész-énekesnő


Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical énekverseny női szóló kategória 1. helyezettje


Sztárok és sztár coachok - Dr. Szabó Tünde ajánlja

"A Kollár Coaching Iskola nagy segítségemre volt, hogy a mediáció szakmai hátterét teljeskörűen megismerhessem és a gyakorlatok során elsajátíthassam. Vezető tanáraink, Krisztina és József minden tudásukkal azon voltak, hogy képességeinkhez mérten sajátos feladatokkal segítsenek bennünket a tudás megszerzéséhez. Az oktatás során magasszintű tematika alapján haladtunk, mint hallgató minden nap kihívásokkal teli élményekkel és tudással gazdagodtam, amelyet ezúton is köszönök!"

Dr. Szabó Tünde, úszó olimpikon (ezüstérmek: EB, VB, Olimpia), a  Magyar Úszó Szövetség főtitkára

Sztárok és sztár coachok - Keresztes Ildikó ajánlja

"Örvendek, hogy megismertem Dr.Kollárné Déri Krisztinát és Dr.Kollár Józsefet. Felkeltette az érdeklődésemet a módszer amivel dolgoznak, folytatni szeretném. Ajánlom szeretettel mindenkinek"


Keresztes Ildikó énekesnő
1997 Az év musical énekesnője-eMeRTon díj, 1999 Az év énekesnője-eMeRTon díj, 2001 ARTISJUS díj-musical kategória, 2002 Arany Zsiráf-díj-jelölés – Az év hazai rock albuma (Nekem más kell), 2006 VOX-CAR díj-legjobb filmbetét dalért a „Csak szex és más semmi” című filmben., 2011 Fonogram- díj-jelölés – Az év hazai klasszikus pop-rock albuma

Sztárok és sztár coachok - Mahó Andrea ajánlja

"Nagyon örvendek, hogy kapcsolatba kerültem két fantasztikus emberrel: Dr. Kollárné Déri Krisztinával és Dr. Kollár Józseffel, akik által megismertem a coach fontosságát és mindenkinek szeretettel ajánlom."

Mahó Andrea, eMeRTon és Artisjus díjas, színésznő, énekesnő,
Sir Andrew Lloyd Webber magyar kedvenc női előadóművésze

Sztárok és sztár coachok - Katus Attila ajánlja

"Örülök, hogy megismerhettem az Iskola vezetőit és képzését, akiknek segítségével új, egészségtudatos személetek születnek.. Szeretettel ajánlom mindenkinek, aki nyitott az új dolgokra, a változásokra és a hosszútávú megoldásokra!"


Katus Attila, hatszoros világ- és kétszeres Európa aerobic bajnok, életmód szakértő, Trainer of the Year 2010 ELITE - Az év Edzője, a Magyar Torna Szövetség által Az elmúlt 125 év legeredményesebb versenyzője aerobik szakágban
, a Pécsi Sasok aerobik formáció egykori tagja, a SOTE Testnevelési és Sporttudományi Kar óraadó tanára


Sztárok és sztár coachok - Balogh Emese ajánlja

"Krisztinek és Józsefnek küldöm szeretettel a szívből jövő ajánlásomat: Az ontológiai coaching megtanít arra, hogy előbb önmagunk, majd másoknak segítve utat találjunk a lét egyetemes horizontja irányába. Ebben az iskolában képessé váltam más dimenziókból szemlélni önmagamat, másokat, önmagam és mások környezetének, kapcsolatainak összességét. Szeretettel ajánlom Mindenkinek, aki kitörni vágyik a sablonok világából."

Balogh Emese, vezető ásványvízgyártó tulajdonosnője, a Cafe Archibald Tudásközpont alapítója és tulajdonosa, mester coach

Sztárok és sztár coachok - Kiss Lenke ajánlja

"Szeretettel ajánlom ezt a minőségi oktatást mindenkinek! Óriási szükség van rátok... csak ajánlani tudom mindenkinek!"

Kiss Lenke, Magyarország legendás női kosárlabdázó ikonja
Egyedülálló, fantasztikus eredményei: 328-szoros válogatott, Eb-bronzérmes, 4-szeres magyar bajnok, Európa-válogatott, 4-szeres "Év játékosa" A mezőnyből és palánk alól is rendkívül ponterős, domináns center, olimpiai gólkirály! A Halhatatlan Klub tagja

Sztárok és sztár coachok - Nagy Sándor ajánlja

"Örültem, hogy megismerhettem a Dr. Kollár Iskola alapítóit, munkájukat!
Fontosnak tartom a kreativitást és hogy a nagy, világmegváltó gondolatok előtt magunkkal legyünk először tisztában. Jó és rossz tulajdonságainkkal egyaránt, mert csak így láthatjuk az Életet és másokat is tisztán, ítélkezés mentesen!
Hiszen a Jóisten hasonlatosságára  mindannyian teremtők vagyunk, rajtunk is áll, hogy milyen lesz ez az Utazás!
Ajánlom őket szeretettel mindenkinek! :)"

Nagy Sándor
Súgó Csiga és Soós Imre-díjas színész, énekes, a Madách Színház oszlopos és kiemelkedő tagja

Közszereplők és sztár coachok - Lengyel Szilvia ajánlja

"Az ontológiai coaching eszköztárának segítségével nem a problémákban süllyedünk el, hanem az elképzelhető és elfogadható, alkalmas megoldások fényében és akarásában tudunk túllépni rajtuk. Erre lenne szüksége mindenkinek! Kriszti és József az ehhez vezető utat mutatja meg kiválóan."

 

Lengyel Szilvia, országgyűlési képviselő


Sztárok és sztár coachok - Koós Réka ajánlja

"Régóta tervezgettem, hogy megismerkedek a Life Coaching-gal. Egy új és izgalmas világba csöppentem és kíváncsian várom, mi sül ki belőle. Kacérkodom a gondolattal, hogy a tanfolyamot is elvégzem nálatok!"
Köszönettel és üdvözlettel:

Koós Réka
Junior Lyra díjas színésznő, énekesnő

Útkövetés: Címlap Dr.KOLLÁR drkollar
IWIWSatartlapGoogle bookmarkTwitterFacebookBlogter.huMyspace bookmarkNetlog bookmark

drkollar



2018.03.04 19:52:29

Önismeret és tervezői gondolkodás

Hibás nézet az önismeretről

 

Nagy népszerűségnek örvendenek az önismeretről szóló könyvek, önismereti tanfolyamok. Ugyanakkor gyakran, amit az önismeretről mondanak nem többek urbán-legendáknál, háziaszony-filozófiánál, -pszichológiánál.

 

Álkérdések a köbön

 

Kedvenc kérdés a témában például: „Ki vagyok Én?” A bevett elképzelés szerint a válasz valahol belül, bennünk, lelkünk mélyén található.

 

Értelmes kérdések az önismerettel kapcsolatban

Szemben a „Ki vagyok énnel” egy értelmes kérdés például ez lenne: „Jó matekos vagyok?” A válasz egyszerű. Ha bonyolult matematikai példákat tudsz megoldani, akkor igen.

 

Egy másik értelmes és megválaszolható kérdés: „Lusta vagyok?” A válasz egyszerű: Ha gyakran nem végzed el a feladataidat, akkor igen.

 

A „Ki vagyok?” kérdés túl általános

A „Ki vagyok én?” kérdés túl általános, kontextus nélkül a semmiben lebeg. „Ki vagyok én mint apa?”, „Mint vezető?” stb. Ezekre a kérdésekre lehet válaszolni, mert elég konkrétak és ellenőrizhető az igazságuk.

 

 

Az önismeret hibás misztifikálása

 

Sokak szerint az „önismeret” szó nem csupán a készségeink, képességeink, szokásaink gyűjtőneve, hanem valami olyasmire irányul, ami készségeinken, képességeinken, szokásainkon túl van, valami misztikus, a lelkünk mélyén rejtező titokra, amit ha megfejtünk, sikeresebbek leszünk.

 

A mi álláspontunk: önismeret és tervezői gondolkodás

 

A mi értelmezésünkben az önismeret nem más, mint az, hogy lehetőségeink határait ostromoljuk annak révén, hogy nemcsak hű képet alkotunk készségeinkről, képességeinkről és szokásainkról, hanem a fejlesztésüket lehetővé tévő (egyszerre vonzó és használható) terveket után nyomozunk a Tervezői Térben, és ha rájuk lelünk, szorgalmasan megvalósítjuk őket.


  Dr. Kollár Coaching | önismeret | tervezői gondolkodás | designgondolkodás Kollár József
Hozzászólások 0 Találatok: 928  

2018.02.21 00:00:00

Esti Kornél tervvisszafejtése:  a tulajdonságok nélküli ember mint sikerre ítélt terv és tervező

A bejegyzésem célja:

Megértetni, mik azok a sikeres tervek Mi azoknak a terveknek a közös tulajdonságai, amik jól működnek.

Itt egy lehetséges, kiváló tervet mutatok be.

PhD Dr. Kollár József

Kosztolányi Dezső Esti Kornél című elbeszélés-gyűjteményének harmadik, hetedik és kilencedik fejezete egyaránt az (vonat)utazás fogalmi metafora különféle kiterjesztése. A harmadik fejezetben az Itáliába utazó

Esti Kornél még bizonytalan, tétova, az élet adott kereteit defenzíven elfogadó és arra utólagosan reagáló önnön sémáival küzdő ifjú. A hetedik fejezetben magabiztosan, könnyedén, szerelmi hódítóként utazik a forró nyárban, ekkor már a keretezés mesterévé válik, de még nem tud eljátszani az eltérő keretekkel, szerepekkel, nem képes egymás ellen kijátszani a különféle (a tervezői térben található)  terveket.

A Kilencedik fejezetben az érett és dominás Esti Kornál fölényesen irányítja és alakítja a helyzeteket, virtuózan játszik a különféle kreatív módon létrehozott keretekkel, tervekkel. Szeret paradoxonokban gondolkodni, vagyis egymásnak ellentmondó terveket összevillantani. Ebben a fejezetben az utazás célelvűségét felváltja az epizodikus élmények egymásmelletiségének átélést lehetővé tevő nyitottság, játékosság, a sémákkal, klisékkel való leszámolás.

Az epizodikus élet virtuózává fejlődik. Ezzel izgalmas előképe Musil tulajdonságok nélküli emberének. Esti Kornéllá válik, aki nem írható le olyan általános fogalmakkal, mint középkorú, férfi, értelmiségi, magyar stb. Csak osztenzív definícióval, azaz rámutatással. Tautológiává válik: Esti Kornél nem más, mint Esti Kornél.

Tanulság a tervező személet számára: Sikerült visszafejtenünk a Kosztolányi-féle a személytervezés állomásait, és célját.

  1. A sémákkal való küzdelem, triviális tervek, defenzív reagálás.
  2. A sémák meghaladása, produktív tervek  a tervezői térben, a tervező magabiztossá válik, kreatív újratervező.
  3. Innovatív tervek, paradoxonok, az epizodikus élet virtuozitása
  4. Végcél:  tulajdonságok nélküli ember.

Dr. Kollár Iskola: nemzetközi coach képzés és tanácsadó képzés

Kulcsszavak:

Coach képzés, tanácsaó képzés, Dr. Kollár


  
Hozzászólások 0 Találatok: 1016  

2018.02.02 12:57:54

A giccsember és a bullshitelő jegyessége

A bejegyzésem célja:

Szándékaim szerint sokan megértik majd a lentiek alapján, hogy figyelni nagyon kell arra, a magyarázataink ne legyenek túl leegyszerűsítettek, üresek, panelek, mint ahogyan elnagyoltan csillogóak és szépek, egyben hasonlóan üresek. Ezek ugyanis nem igazak. Eltakarják az igazságot. Ezekkel csak leomlik a híd. Nem fog a fék.,,

Dr. Kollár József

Kundera cseh író szerint a "lét elviselhetetlen könnyűségével" szemben “a lét határozott igenlésének esztétika eszményképe” a szar tagadása, amit azonosít a giccsel. “(...) a giccs a szar abszolút tagadása, a szó szoros és átvitt (figuratív) értelmében: a giccs kizárja látószögéből mindazt, ami az emberi létben esszenciálisan elfogadhatatlan”.

Más helyütt a bullshithez hasonlóan definiálja. Hermann Broch nyomán azt állítja, hogy a giccs nem csupán ízléstelen művészet, hanem emberi “minőség”, ugyanis létezik az úgynevezett giccsember (Kitschmensch), aki azért vágyik a giccses magyarázatok után, hogy elmeneküljön a “lét elviselhetetlen könnyűsége” elől. Ennek egy lehetséges módja számára az, “hogy a megszépítő hazugság tükrében nézegesse magát, és meghatott elégedettséggel rá is ismerjen magára”.

A giccsember olykor bullshitet (nagyotmondást, átvitt értelemben bikaszart) használ arra, hogy ne kelljen tudomásul vennie a szar elkerülhetetlen jelenlétét. A giccsgyártásnak és bullshitelésnek tehát van egy közös metszete: amikor a bullshit-artist, azaz a giccstermelő a bikaszarral próbálja eltakarni a lét kakiját.

Az én olvasatomban a giccses magyarázatok loveliestek (nagyon vonzóak), de legkevésbé sem likeliestek (valószínűek).

Hasonlóak az összeesküvés-elméletek különféle verzióihoz, csak azok azzal próbálják semmibe venni a szart, hogy másokra kenik, a giccses megoldásokat kedvelők pedig nem vesznek róla tudomást.

Dr. Kollár Iskola: nemzetközi coach képzés és tanácsadó képzés

Kulcsszavak:

Coach képzés, tanácsaó képzés, Dr. Kollár


  
Hozzászólások 0 Találatok: 1251  

2016.12.31 00:00:00

Dr. Kollár József (http://www.drkollarcoaching.hu/kepzeseink.html) BÚÉK-ja:

 


  
Hozzászólások 0 Találatok: 4561  

2016.07.03 16:49:53

Hogyan segít élni az irodalom? 1.: Salinger: Zabhegyező

További videóinkat a Youtube csatornánkon nézheted meg: itt

MÉM-jeink: Dr. Kollár Iskola MÉM-telepe

Fotók az Iskola életéből: Fotóalbum

Az Iskola honlapja: iLoveSchool

 

Szeretettel várjuk Önt is közénk!

Dr. Kollárné Déri Kriszti, nemzetközi fokozattal rendelkező life és business coach (ACC/ICF, AMLBC/IACM), igazságügyi mediátorkiképző tréner (élettervezési és életvezetési tanácsadó, szervezeti tanácsadó, egyezségközvetítő)a Magyar Szexuálterápiás Egyesület tiszteletbeli alapító tagjaaz ország első coachszövetségének, a Magyar Coachszövetség 2008. alapító kuratóriumi elnöke19 országot tömörítő nemzetközi coach szervezet, az IACM titkáraa Magyar Designszövetség alapító tagjaaz általuk vezetett coach képzést a Pécsi Tudományegyetem is elismeri2011-ben végzett ELTE kutatás szerint a 30 legismertebb coach egyike 2013-ban a legsikeresebb 10 coach közé választotta a Human Research Magazin2014. december 4-től magyar világrekorder coach: 24 órás karitatív, maratoni tanácsadás GUINNESS REKORD-ere

PhD Dr. Kollár József, (életrajza a Wikipédián, az Artportal.hu-n, a HRPortál.hu-n) elmefilozófus, esztéta, művészetkritikus nemzetközi mester coachigazságügyi mediátorkiképző tréner Számos szakértői csoport alapítója, így egyebek mellett az első, magyar coachok által életre hívott, 26 ország humántanácsadóit tömörítő nemzetközi közösség, az IACM (International Association of Coaching and Mediation, bejegyzés éve: 2011.) elnöke, és a szintén úttörő, hazai coachszervezet, a Magyar Coachszövetség Alapítvány (bejegyzés éve: 2008.) szakmai igazgatója. Egyetemi oktatói munkája mellett 2005-től kifejlesztette az akkor egyedülállónak számító és az országban elsőként akkreditált coach képzések szakmai programját, majd 2007-től megkezdte a life coaching, később a business coaching és a coaching-alapú mediáció oktatását is. Egy perspektivikus nemzetközi irányzathoz kapcsolódva tudományos tevékenysége és tanácsadói gyakorlata során megfejtette és kidolgozta a magyar designgondolkodás logikáját. Az új tanácsadói módszertan méltán keltette fel a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Karán dolgozó vezetők figyelmét, így a kutatás és képzés 2015-től már közösen folytatódik tovább a Dr. Kollár Iskolával.


  
Hozzászólások 0 Találatok: 24011  

2016.04.01 00:00:00

Hogyan legyek lovemark?

Életünk során sokan érezzük úgy, hogy szamártöviseken rágódó fülesek, mindenkitől félő malackák, lóti-futi nyuszik, fékevesztett tigrisek, a „semmi ágán” tollászkodó baglyok, vagy „csekély értelmű” micimackók vagyunk. A különféle személyiség-fejlesztő kurzusok a legnagyobb hibát akkor követik el, amikor eltekintenek a fejleszteni kívánt személy lelki alkatától és az ehhez illeszkedő alapvető kompetenciáitól, vagyis attól, hogy a megszerzett ragyogó ismeretek hogyan vonatkoznak éppen őrá.

Ha el szeretnénk adni valamit (például magunkat), akkor egyik lehetőségünk az, hogy olyan új (akár magánéleti, akár nagyobb szabású) piacokat kreálunk, amelyben például a malackaság (malackodás) nem hiba, hanem vágyott állapot. A másik esély, hogy az IT tigriseiként betörünk a „fülesek” által irányított fejlődő piacokra, a harmadik út, hogy az érett piacokon megváltoztatjuk a fogyasztói szokások szerkezetét, azaz a „mindenki legyen alvás közben is boldog” helyett eladjuk például a „szamártöviseken rágódás melankóliáját”, ahogy Walt Disney tette Füles esetében.

Walt Disney rájött, hogy Malacka, Füles, Micimackó és a Nyúl egyaránt eladható szeretetmárkává (lovemark) tehetők, ha a világlátást, életérzést, amelyet képviselnek hitelesen, vonzó módon sikerül kifejezni. Az emberek arra vágynak, hogy új élményeket, új érzéseket éljenek át, azaz olyan esztétikailag megalkotott (virtuális vagy valódi) világokba léphessenek, amelyek kifejezik értékrendjüket, és amelyekhez érzelmileg kötődhetnek. A funkcionális „bolti” tranzakciók helyett befogadni és behatolni akarnak: megtalálni a kalandban a rendet, a rendben a kalandot.

Ne feledjük, Malacka éppen úgy kultuszmárka lett, mint Füles vagy Micimackó!

Hogyan ültethetjük át mindezt a legkülönfélébb szervezetek és szerveződések szintjére? Erre keres és ad választ az ontológiai coaching a következő, rövid epizódban.

Ügyfelünk egy amerikai tulajdonú gépipari nagyvállalat igazgatója, aki a korábbi és komoly tekintéllyel bíró vezérigazgató társvezetőjeként osztozik a hatalomban. Ez a szokatlan helyzet naponta teremt új és annál is váratlanabb feszültségeket. Kettejük, nagyjából egyforma tudása, gyakorlati tapasztalata mellé jól jönne némi versenyelőny. Vajon hogy lehet kitörni az előd megkezdett, sőt alaposan kiterjesztett narratívájából és játékteréből? Milyen módon tudna a munkatársakból formális és informális támogatókat toborozni, a szisztémát finom pókhálóként beszövő kapcsolati szálakat hurkolni? Egyszerűen van-e lehetőség átvenni a szót, diktálni a tempót?

Néhány sikeres és kedves filmélményéből szemezgettünk. A Tiszta románc (Quentin Tarantino:True Romance) klasszikussá vált epizódja adott kimeríthetetlen muníciót egy grandiózus vezetői stratégiához. Clarence apjánank (Dennis Hopper) és a szicíliai maffiózónak (Christopher Walken) közös jelenetét szedtük ízekre. Hopper nagy kérdése ("Tudta, hogy a szicíliaiak a niggerektől származnak?") kínálta az alapötletet. Ahogy megfejtettük a kettős kötést (double bind), már csak egy ugrásra volt a design (esztétikai élményt jelentő terv) és kezünkbe került egy minden részletre kiterjedő, algoritmizált cselekvési program. Nem kellett egyebet tennünk, mindössze hűen követni a zseniális sormintát. Azt a katartikus érzést szívesen megosztanám, amikor rájöttünk, hogyan kérhetnénk metaforikusan egy „chesterfieldet” a szóban forgó céges nagyfőnöktől, akinek trónfosztása ezzel végérvényesen és visszavonhatatlanul kezdetét vette. Ám, ahogy Euklidész mondta I. Ptolemaiosz fáraónak, miközben az le akarta rövidíteni a matematika elsajátításához vezető kellemetlenül hosszú és rögös pályát: „Nincs királyi út!” Nem is érdemes megfosztani magunkat a felejthetetlen élménytől.

Hogy az ügyfelünk egy percre se veszítse szem elől a feladatát, saját kezdeményezésére és máig tartó örömére beszerzett egy tucatnyi színes nadrágtartót. A „100% Urbandesign” Keresztapánk azóta már maga oktatja a karizma-stratégiát.

 

Dr. Kollár József: esztéta, elmefilozófus, mester coach. Számos szakértői csoport alapítója, így egyebek mellett az első, magyar coachok által életre hívott, 26 ország humántanácsadóit tömörítő nemzetközi közösség, az IACM (International Association of Coaching and Mediation, bejegyzés éve: 2011.) elnöke, és a szintén úttörő, hazai coachszervezet, a Magyar Coachszövetség Alapítvány (bejegyzés éve: 2008.) szakmai igazgatója. Egyetemi oktatói munkája mellett 2005-től kifejlesztette az akkor egyedülállónak számító és az országban elsőként akkreditált coach képzések szakmai programját, majd 2007-től megkezdte a life coaching, később a business coaching és a coaching-alapú mediáció oktatását is. Egy perspektivikus nemzetközi irányzathoz kapcsolódva tudományos tevékenysége és tanácsadói gyakorlata során megfejtette és kidolgozta a magyar designgondolkodás logikáját. Az új tanácsadói módszertan méltán keltette fel a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Karán dolgozó vezetők figyelmét, így a kutatás és képzés 2015-től már közösen folytatódik tovább a Dr. Kollár Iskolával.

 


 

10+10% képzési kedvezmény a Dr. Kollár Iskolától!

A témához tartozó:

10+10=20% kedvezmény!
Amennyiben OkosKedden* jelentkezel a Dr. Kollár Iskolába, 10% kedvezményben részesülsz. Ha egyösszegben fizeted be a tandíjat, további 10% kedvezményt biztosítunk!
http://www.drkollarcoaching.hu/kepzeseink.html

*OkosKedd: 2016. március 22., március 29. és április 5., április 12.

A módszer kidolgozója, a magyar ontológiai iskola megteremtője: PhD Dr. Kollár József, elmefilozófus, költő, művészetkritikus. Módszeréhez és általa alapított nemzetközi szervezethez, IACM 26 ország tanácsadói csatlakoztak.

Többet olvashatsz róla ezen az oldalunkon: http://www.iloveschool.hu

Képzésünkön alaposan kitanulmányozhatod és elsajátíthatod: http://www.drkollarcoaching.hu/kepzeseink.html

Nálam kipróbálhatod: http://pszichologus.szervezetepites.hu/

Szeretettel hívunk, várunk!

Dr. Kollárné Déri Krisztina

első, coach magyar GUINNESS-rekorder, Nemzetközi fokozattal rendelkező mester coach, az IRM/KIM senior mediátor-kiképző trénere, Magyarország első coachszövetségének, a Magyar Coachszövetség 2008. Kuratóriumi elnöke, az IACM nemzetközi tanácsadói szövetség elnökségi tagja, a Magyar Design Közösség alapító tagja

Dr. Kollár Iskola FRANCHISE-szövetség ajánlata: Franchise Képek az Iskola életéből: Dr. Kollár Iskola képekben Dr. Kollár Iskola Mémtelepe: Mémjeink


BÚÉK 2016.!

Találkozunk az álmok mezején!

http://www.drkollarcoaching.hu/kepzeseink.html


1.Ha röviden be kellene mutatnotok magatokat, mit mondanátok?

21. századi kibernomádok.

2.A munkásságotokkal több területet is lefedtek, ha definiálnotok kelenne magatokat, akkor mit mondanátok? Illetve, van egy olyan pont, ahol találkoznak ezek a tevékenységek?

21. századi neonomádokként élvezzük a különféle gondolatrendszerek, virtuális tájak, életformák, érzelmek, létállapotok közötti vándorlást.  A virtuális, tehát valódi sztyeppék meghódítását. Nem szeretjük, ha nyereg alatt puhítanak minket, ha a folyókat természetes határoknak tekintik, ha a hidakat eltorlaszolják, ha a gázlókon feltartóztatnak, ha a várkapukat és a városokat bezárják előttünk.

3.Hogyan tudtok együtt dolgozni?

Lóhalálában.

4.Mit tartotok a legnagyobb problémának, amivel egy párkereső vagy egy párkapcsolatban élő szembesülhet?

Hogy nem tudják tudatosan  előidézni és élvezni „a lét elviselhetetlen könnyűségét”.

5.Mi a missziótok célja?

Hogy a hozzánk fordulók megtanuljanak átvitt értelemben vízen járni: ne nyeljék el őket az mezőgazdasági, az ipari és az információs társadalom egymásra zúduló hullámai.

6.Milyen problémákkal fordulnak hozzátok a leggyakrabban és, milyen milyen megoldásokkal készültök általában?

A hozzánk fordulók gyakran saját letelepült, biztonságara törekvő életükkel elégedetlenek. Segítünk nekik kitörni virtuális szekérváraikból az információs társadalom tudáshorizontja felé. Támogatjuk őket abban, hogy coolhunretekké váljanak. Olyan emberekké, akik vadásznak mások jó ötleteire, érdekes mintázataira, gondolataira, érzelmeire, mémjeire, hogy aztán felhasználják ezeket az önteremtésük és önmeghaladásuk céljából.

7.Milyen egyedi módszereitek vannak?

Olyan eszközöket fejlesztettünk ki, amelyekkel a hozzánk forduló partnereinket segíteni tudjuk abban, hogy új, korábban nem létező világokra nyíló alternatívákat keressenek annak érdekében, hogy ugrásszerűen megnöveljék az adott, már jól ismert döntési lehetőségeik terét. Az új alternatívák keresése és megtalálása ugyanis legalább olyan fontos, mint a már megtalált választási lehetőségek közötti döntés. A kettő bár kiegészíti egymást, mégis a keresés logikája nagymértékben különbözik a megtalált alternatívák közötti döntés folyamatától és lehetséges kimeneteitől.


Life és Business Design Intézet Kft., Dr. Kollár Iskolája bemutatja

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

A Civil Rádió bemutatja: Dr. Kollár Iskolája

Kell-e nekünk önismeret? a CIVIL RÁDIÓBAN

Coaching alapok és irányzatok

Megjelent a Coaching alapok és irányzatok (Akadémia Kiadó) című könyv, melyben egy több, mint 30 oldalas fejezetben foglaltuk össze az ontológiai alapú tanácsadást.
Az ontológiai coachok GUINNESS REKORDEREK!

Megjelent PhD Dr. Kollár József cikke a Mozgó Világban: Kibernomádok, Neo és Orbán Viktor


  
Hozzászólások 0 Találatok: 25041  

2014.12.15 09:15:43

Coaching alapok és irányzatok

Megjelent a Coaching alapok és irányzatok (Akadémia Kiadó) című könyv, melyben egy több, mint 30 oldalas fejezetben foglaltuk össze az ontológiai alapú tanácsadást.
Az ontológiai coachok GUINNESS REKORDEREK.

Ebből az alkalomból jártunk a bemutatóján.

3D-s prezentáció hősei színészeink: Zernovácz Erzsébet színásznő és Makray Gábor színész (Drága Elza című film főszereplője, éppen most játsszák a mozikban!)

Prezentáció: PhD Dr. Kollár József, Life és Business Design Intézet

Pólókat tervezte: Déri Kriszti (New Medieval Fashion)

Pólókat kivitelezte: OMNITRADE Kft., Dunaújváros, vezető: Gál Attila

 


 

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

  • Kell-e nekünk önismeret? a CIVIL RÁDIÓBAN

  •   
    Hozzászólások 0 Találatok: 7844  

    2014.10.28 21:10:36

    Dr. Kollár József
    A kibernomádok, Neo és Orbán Viktor

    A Rendszerváltó Generáció: kitörés a szocializmus Mátrixából

    A rendszerváltás a "Vesztesek és Győztesek Generációja" (1939-1960), valamint a "Rendszerváltó X Generáció" (1961-1980) közös projektje volt. A két generáció alapélménye sajátos módon, Nagy Imre kivégzéséhez és újratemetéséhez (az 1956 utáni konszolidációhoz és a rendszerváltáshoz) kapcsolódik.A Rendszerváltó Generáció számára a Szocializmus Mátrixából való kitörés szimbolikus kezdete Nagy Imre újratemetése, pontosabban Orbán Viktor beszéde volt. A generáció úgy identifikálja önmagát, mint akiktől 1956-os forradalom elvette a normális élet lehetőségét. "Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk - mai fiataloktól - jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkezendő húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik." Vagyis bármely vezetőnek, aki felvállalja a jövő létrehívását "a halottak élén" kell bizonyítania. Ennek a generációnak tehát központi élménye a rendszerváltás volt. Szent, teremtő ünnepe pedig Nagy Imre és társai újratemetése, egy halott generáció feltámasztása. A generáció központi szimbóluma a magyar narancs, mely ironikus reflexió a Tanú című filmre: "Kicsit savanyú, kicsit sárga... de a mienk". A Tanú című film a „Vesztesek és Győztesek Generációjának” kulcsdarabja, a kreatív rombolás művészete. Magyar specifikum, hogy ennek a filmnek a virtuális terében találkozik össze a két generáció. A Vesztesek és Győztesek Generációja a Nagy Imre újratemetése során fiatal vagy középkorú volt, az határozta meg jövőbeli sorsát, hogy mit tudott kezdeni a Szocializmus Mátrixának örökségével, azaz képes volt-e Anderson elvtársból Mr. Andersonná válni. A Fidesz mint Rendszerváltó Generáció számára a fő kihívást az jelentette, hogy miként tudnak egyszerre Mr. Andersonként és Neóként, azaz a dühöngő ifjakból háziasított homo politicusként, és a status quot lerombolni képes kvázi-hackerként egyszerre helytállni. A közös új szerep, melyet a középgeneráció győztesei és a Rendszerváltó Generáció tagjai játszottak, nem más, mint az információs társadalom szellemében adott új válasz a Tanú című filmben (és persze a mindennapokban) feltett kérdésekre, kitörési kísérlet a Szocializmus Mátrixból.

    Mr. Andersonok és Neók kora

    A rendszerváltás óta a Fidesz szívós munkával fokozatosan alakította ki a maga politikai know-how-ját, amely részben a kádárizmus dialektikus materialista beszédmódjától való megszabadulásban öltött testet. A know-how jellegzetesen amerikai kifejezés, amelyet magyarra a „tudni hogyan”-ként fordíthatunk szó szerint, de jelentését plasztikusabban visszaadja a „fortély” szó. A Fidesz speciális know-how-ja révén a politikai ellenfeleinél jobban tudott megfelelni annak a kihívásnak, hogy egyszerre legyen a Mr. Andersonok és a Neók pártja, vagyis általában képes volt a szent és a profán, a rend és a kaland határán egyensúlyozni. Láthatóan belátták, hogy a homogén sikertérrel szemben életünk (politikai) terei nem egyneműek, léteznek kitüntetett helyek, olyan térrészek, amelyek (nem feltélenül vallásos értelemben, hanem számunkra, akik megéljük) szentek. A Fidesz politikájának lényegi eleme annak megértése, hogy a szent keretezi a profánt. Láthatóan keveset beszélnek makroökonómiai összefüggésekről, annál többet a felemelkedésért folytatott „küzdelemről”, azt ezt megakadályozó valódi vagy fiktív ellenségekkel folytatott „harcról”. Orbán Viktor a magyar kollektív tudattalból előhívható kuruc (Neo) és labanc (Mr. Anderson) mintázatokat váltakoztatva egyszerre lázadó és rendpárti. Erre a paradox technikára politikai ellenfelei jelenleg képtelenek. Vagy totálisan elszakadnak a realitástól (pl. Jobbik), vagy kiábrándítóan profán válaszokat adnak a problémákra (pl. MSZP).

    Támadás a harmadik nem-nemzedékkel szemben

    A „World Wide Web”, ha tetszik az internet, a kibernomádok élettere, ahol szabadon vágtázhatnak az „újközépkori” virtuális térben. Antropológiai szempontból „Homo Internetienzisz Mobilis”-ként írhatók le, kortól és nemtől, valamint politikai hovatartozástól függetlenül. Bárkire „Homo Internetienzisz Mobilis”-ként tekinthetünk, aki valamilyen módon részesül a számítógépes világhálón fénysebességgel áramló tudásból: vagyis előállítja, továbbítja vagy felhasználja. Az információhoz való jutás joga stratégiai kérdés. Egyre szélesebbre nyílik a társadalmi olló: vannak olyan fiatalkorúak, akiknek alanyi jogon jár az információ (családi háttér, idegen nyelvek elsajátításának lehetősége), mások viszont, bármennyire szeretnék, nem részesülhetnek az információs társadalom áldásaiból. A világháló nyitott, folytonosan változó tanulási környezetté vált minden központi direktívától mentesen. Ebben az állandóan alakuló virtuális tájban együtt vágtat szülő és gyerek a digitális látóhatár vagy tudáshorizont felé.Attali szerint az emberek eredendően nomádok, és a 21. században visszatérnek a gyökereikhez. Dzsingisz Kán mongoljai nevéhez nem fűzödött technológiai áttörés, nem alapítottak új világvallást, nem írtak világhírű drámákat, nem alkottak maradandót a mezőgazdaságban. Mesterembereik nem voltak a kor divatdiktátorai, manufaktúráikban nem készültek porcelán-edények, nem építettek hatalmas épületeket. Miközben keresztül-kasul nyargaltak a világban, és lerombolták a mások által épített várakat, városokat, összekapcsolták a különféle kultúrákat. Rengeteg folyón és hídon keltek át, hogy közvetítsenek a folyók által egymástól elválasztott speciális életformák között, vagyis globalizálják őket. A mongolok nem csupán az árukereskedelem számára “globalizálták” a világot, hanem a gondolatok és a tudás áramlása számára is. A kibernomádok a középkori nomádok 21. századi leszármazottai, “áramló közösséget” alkotnak. Az “áramlás” a mobilitást pereferáló éltestílus, legyen szó munkáról vagy szórakozásról. A mobilitás a kultúrák közötti utazás. A neonomádok élvezik a különféle gondolatrendszerek, virtuális tájak, életformák, érzelmek, létállapotok közötti vándorlást.  A virtuális, tehát valódi sztyeppék meghódítását. Nem szeretik, ha nyereg alatt puhítják őket, ha a folyókat természetes határoknak tekintik, ha a hidakat eltorlaszolják, ha a gázlókon feltartóztatják őket, ha a várkapukat és a városokot bezárják előttük. A neonomádok áramlása a változás-ban-való-élés változatlan akarása. A változás pedig nem más, mint utazás különféle kultúrák és normák között.

    Orbán Viktor és a kibernomádok randevúja

    Amikor Orbán Viktornak eszébe jutott, hogy megadóztatja az internet népét, akkor nem csupán profán módon avatkozott be a neonomád „Homo Internetienziszek” mindennapjaiba, hanem szimbolikusan is betört a „Szabad Netköztársaságba”, miáltal saját neóságát is zárójelbe tette. Orbán mint Mr. Anderson azonban eddig nem vonta, talán nem vonhatta vissza az internetadót. Viszont tudnia kell, hogy a 26-ai tüntésen zömében nem „liberálbolsik”, „baloldli pufajkások”, hanem okos, eltökélt és szabad „kibernomádok” tündököltek az utcákon! Természetesen ilyen nagy tömegben olyan „lemerülőben lévő elemek” is szerepet vállaltak magukra, akik azt se tudták, hol vannak és miért. Orbán Viktornak meg kellene értenie, hogy most több forog kockán, mint Mr. Anderson tekintélye!

    Itt Orbán Neónak nagyvonalú gesztussal le kellene mondania az internetnek mint „a szabadság kis köreinek” a megadóztatásától, hogy a kíbertér népével együtt végre kitörhessen a „szocialista realizmus” egyneműsítő, karaktergyilkos Mátrixából!

    Bp. 2014-10-27


      
    Hozzászólások 1 Találatok: 16890  

    2014.06.10 18:33:41

    Jelmeztervezés helyett jellemtervezés

    Tervezzünk jellemet!

    Elster szerint a jellemtervezés a „vágyak szándékolt alakítása, amelyet a sztoikus, buddhista és spinozista filozófiák hirdetnek az önuralom pszichológiai vagy az ergonómia közgazdasági fogalmaira támaszkodva”.

    A jellemtervezés során szükségleteinket a lehetőségekhez igazítjuk.

    Fontos, hogy a tervezés folyamán tisztában legyünk azzal, hogy mit lehet megtenni, és mit nem, különben vagy túl sokat vagy túl keveset változtatunk a designon. Gyakoribb, hogy kevesebbet merünk, mint ami lehetséges.

    A jó design tehát egybeesik azzal, ami még lehet, melyet nagyobb valószínűséggel alkot olyan designer, aki képes a kétértelmű helyzetek elviselésére.

    Loevinger szerint a kétértelmű helyzetek elfogadása az autonóm személyiség alapvonása. A professzionális jellemtervező ahelyett, hogy a „savanyú a szőlő” stratégiát választva leértékelné az elérhetetlen lehetőségeket, felértékeli az elérhetőt.

    A sztoikus, buddhista és spinozista filozófiák használhatók jellemtervezésre, de  a velük való foglalkozás nem szükségképpen jellemtervezés, hanem filozófia. A jellemtervezés filozófiai analízise különbözik a jellemtervezéstől.

    A jellemtervező tehát nem filozófus, és persze a filozófus nem jellemtervező, bár természetesen vannak filozófus jellemtervezők, és jellemtervező filozófusok, illetve olyan filozófiák, amelyek konstitutív eleme a jellemtervezés.

    A jellemtervezés természetesen túlmutat a különféle szakmákra jellemző design-tevékenységeken, valamint a természet- és a bölcsésztudomány elválasztásán.

     


     

    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      filozófia | Elster | drkollar | coaching | iloveschool | jellemtervezés | design
    Hozzászólások 0 Találatok: 3029  

    2014.06.04 15:06:03

    A 21. század elejére a „design” hasonlóan mágikus szóvá vált, mint korábban az „információ”, vagy még korábban az „energia”, mely megfelelő kontextusban kiejtve vagy leírva nagyon hatásos. A design, illetve a dizájn-gondolkodás mibenlétével foglalkozó tudósok, gyakorlati szakemberek, az Európai Unió és számos kormány egyetértenek abban, hogy turbulens világunk innovatív átalakításának egyik fontos eszköze. A résztvevők körében abban viszont egyáltalán nincs konszenzus, hogy mi az úgynevezett designgondolkodás sajátossága, miben különbözik más probléma-megoldási formáktól. A szkeptikusok szerint ez csupán egy új címke, mely a „design” szó varázserején  élősködve próbál meg eladni régi probléma-megoldási módokat.

    A Magyar Tudományban (2013, 08) egy az úgynevezett „társadalmi vállalkozásról” szóló rendezvényről írott beszámolóban a szerző idézi a MOME Design Intézetének igazgatóját, Barcza Dánielt, aki az előadásában a következőket mondta a designgondolkodás szerepéről. „A kreatív innováció és a kreativitáson alapuló integratív design thinking szemlélet egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi innováció és a társadalmi vállalkozások területén az elmúlt években. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Intézete tevékenységének fókuszában a kreatív innováció gazdasági potenciálján túl a design társadalmi és kulturális hasznossága áll. A komplex társadalmi kihívások sok szakterület együttműködéséből fakadó integrált válaszokat igényelnek, ennek érdekében az egyetem létrehozta az úgynevezett horizontális laborjait, melyek interdiszciplináris keretek között szociális építészettel, társadalmi fenntarthatósággal, kreatív technológiával és kulturális transzfertevékenységgel foglalkoznak. Például a MOME EcoLab fenntarthatósági kutatócsoport mélyszegénységben élő közösségek számára dolgoz ki olyan, helyi erőforrásokon alapuló kreatív termékeket, szolgáltatásokat, és oktatási modelleket, amelyek a helyiek bevételteremtő képességét és a közösségfejlesztést szolgálják.”

    Az szöveg alapján könnyű elképzelni, hogy a „fenntarthatósági kutatócsoport” szigorúan interdiszciplináris keretek között a designgondolkodás csodafegyverét bevetve olyan termékeket, szolgáltatásokat dolgoz ki, amelyek a helyiek „bevételteremtő képességét” növelik. Ezek a gondolatok kísértetiesen hasonlítanak az MIT, a Stanfordi Egyetem, a Carnegie Mellon Design Intézetének vagy más nyugati egyetemeknek projektjeihez, ami persze nem baj.

    Joseph Heller Képzeljétek el! című regényének egyik főhősét, Szókratészt, miután szokásához híven este hazavetődött, anélkül, hogy egy árva fillért is hozott volna a konyhára, házsártos felesége, azt követően, hogy hosszan évődött élhetetlenségén, lezárásképpen megkérte, hogy legalább a szemetet vigye ki. A férfi hosszan elgondolkodott a kérésen, majd töprengő hangon ezt válaszolta: „Jó, de mi a szemét?” Az analógia világos: Jó, de mi a designgondolkodás? Nyilvánvalóan adható erre valamiféle válasz, de szisztematikus fogalmi elemzés nélkül reménytelennek látszik az az erőfeszítés, hogy megkülönböztessük a designgondolkodást más problémamegoldási formáktól. Bármennyire is virágzó interdiszciplináris vállalkozás a designgondolkodás, az analitikus filozófiának abban fontos szerepe lehet, hogy tisztázza mibenlétét. Születő könyvem nem meta-designgondolkodás, hanem a designgondolkodás filozófia analízise. Reményeim szerint jól argumentált és vonzó javaslat a designgondolkodás kifejezés tartalommal való megtöltésére.

    Dr. Kollár József

    Merítés – A design új arca – 2014.06.11. szerdán este 19 órakor a Civil Rádióban (FM98)


     

    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

    n új arca – 2014.06.11. szerdán este 19 órakor a Civil Rádióban (FM98)


      iloveschool | drkollar | bullshit | design | designgondolkodás
    Hozzászólások 0 Találatok: 3191  

    2014.05.31 16:06:45

     

    John Dewey (/ˈduːi/; FAA October 20, 1859 – June 1, 1952) amerikai pragmatista filozófus számos könyvet írt a nevelésről. Szerinte nem csupán teoretikus, kvázi-tudományos módon kell viszonyulnunk a világhoz, hanem tervezőként, olyan emberként, akinek a "szeme, füle és a keze parancsra váró szerszámok", vagyis a valóság alakításának eszközei, és nem passzív reprezentálói.

    A demokrácia és a modern termelési feltételek miatt nem tudjuk pontosan megjósolni, hogy milyen lesz a civilizáció húsz év múlva. Ezért lehetetlen a gyermeket adott helyzetekre felkészíteni. Csak úgy lehet õt a jövõre nevelni, ha megtanítja arra, hogy ura legyen önmagának. Vagyis olyan képzést adunk neki, hogy tehetségeit gyorsan és teljes mértékben alkalmazni tudja; szeme, füle és keze parancsra váró szerszámok legyenek; tudja megítélni a körülményeket; gazdaságos, hatékony cselekvésre legyen képes.


    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      John Dewey | iloveschool | drkollarcoaching | nevelés | oktatás | filozófia
    Hozzászólások 0 Találatok: 3085  

    2014.05.28 18:04:55

    Kollár József Kiűzetés a Gutenberg téri galaxisból (Budapest, Seneca, 1997) című verseskötetéről a megjelenését követően G. Komoroczy Emőke írt recenziót az Irodalom Visszavág című lapban. Ezt olvashatják a portál olvasói most (ha nem is mindörökké.

    G. Komoróczy Emőke

    Kiváló sporthulla

    Kollár József: Kiűzetés a Gutenberg téri galaxisból

    Seneca, Budapest, 1997.

    „Nem csábít többé a határtalan. 
    az igazság pontos 
    melegére vágyom. barátaim: 
    szikár fogalmak, hosszú hallgatások.” 
    (Számadás)


    A költő komoly esztétikai-filozófiai stúdiumokkal, tanári múlttal, kisdoktorival a tarsolyában. A Gutenberg-galaxisnak nemcsak tanulmányozója, hanem gyarapítója is; mégis „száműzöttként” bolyong benne – hiszen a floppyk és az internetes technika „csodái” közepette hovatovább elillan a szellem. Költőnk ambivalensen viszonyul az ezredvégi „globalizációhoz”: örül előnyeinek, ugyanakkor aggódik, nem merülnek-e majd alá a gépi memória adattengerében a Múlt humán értékei, nem mosódnak-e el az „emberközpontú” világlátás maradványai? „Reflektálok a számítógépesített világ (időnként) sablonos képeire, az emberi gondolkodást csupán a memória kapacitására redukáló szemlélet eluralkodására, ugyanakkor élvezem a virtuális valóság táguló világegyetemét” – írja bevezetőjében a szerző (Új manierizmus?).


    A komputer-technika mintha sivárabbá tenné az érzelemvilágot, ugyanakkor tágítja a gondolkodás határait: rászorítja az embert önmaga s környezete racionális(abb) szemlélésére. A költészet maga is fogalmibbá válik – talán kissé hidegebbé is: nem a psziché belső köreiből építkezik, hanem a tudat szűrőjén átszűrt élményekből. Persze, azért nem „üresebb”, csak távolságtartóbb és indulat-mentes. Költőnk számára a szó – a szent, teremtő Logosz – szellem-hordozó élő valóság most is, csakhogy már elveszítette messianisztikus pátoszát. „A szavak nem szeretik / a nagy szavakat, / a központi / ünnepek tomboló álviharait. // Nem szólnak önmagukról, / de hallgatásuk / tiszteletet ébreszt / az eretnekek, a vértanúk / és Szókratesz iránt” (a Fakultatív geometria ciklus bevezető verse). 
    A szent, teremtő Logosz azonban teljességgel hiányzik a mai életből. A Rákóczi tér, Rigó utca, Baross utca gravitációs terében magukat áruló hölgyikék, a Kukakutató Egyetem testi-lelki rokkantjai, a lumpenek egyre szaporodó áradata nem örömteli látvány az ezredforduló csodáit leső tekintet számára; mégis, ebben a közegben kell önmagát megfogalmaznia annak is, aki a Magasabb Értékek őrzését tartja feladatának. „Nem mintha élvezném / e félig se világot, de itt kell / bóklásznom e gettószéli szélben / s lejegyeznem, mit ad” (Fakultatív geometria). 
    Kollár József fanyar iróniával kezeli önmagát, szeretteit, a családot, de az értékhiányos külső valóságot is (az egész Don Juan ideje ciklus, a Fakultatív program, Fakultatív ifjúság, Fakultatív párkák, Salvador Daliás nagyapámnak, valamint az Öröklétben élek című versek). Az élet empirikus síkján, a „földszinti” létben nem érzi igazán otthonosan magát. „Másfajta érzékiségre vágyom: elvont fogalmak csupaszsága csábít”; a dolgok hátterében rejlő törvényeket szeretné értelmezni: „minden nap elérni / Kháron kenuját, mégse / szállni be. semmiből formálni / verset, szerelmet – gyöngyöző titokból / selymes hazugságból –, méltó / férfitett, bátor gyöngeség” (Szerenád). Ugyanakkor sejti: nem könnyű egy életen át kitartani a Magasabb Értékek mellett. „Félek, Uram, belőlem is / kiváló sporthullát nevelnek / az évek, hiába hárítok minden megszokást: // Majd úszhatok én is / körbe-körbe, örökké hanyatt, / a tél mínuszának és a tavasz / enyhületének zárójelében” (Kívül-belül). 
    Az egymást kizáró ellentétekből, a feloldhatatlan ellentmondásokból és szélsőségességekből álló élet alapproblémáit megoldani lehetetlen – tehát csakis a kívülállás, a felülemelkedés segíthet belső autonómiánk megőrzésében (Lapis philosophorum, Fakultatív, Diogenesz, Kémiai menyegző stb.). A jelenségeket értelmezni, objektív képet kialakítani róluk csak a független szellem képes. „Kinézel. meglátod. belátsz / mögé. a tiéd. beavatott vagy. / nem nyúlsz, nem tágítasz. / minőséged, bár nem tudod mi az, / megőrzöd, formádat / tartod a kiszabott időben” (Kabala). A végső, „a halál mögül felderengő” kérdésekre pedig választ találni még soha senki nem tudott – sem a művészet, sem a filozófia nem képes megragadni a lét legrejtettebb titkait (Az idős Borghes) – akkor hát hogyan remélhetnénk empirikus síkon egyértelmű válaszokat!? 
    A kiürült világegyetem, a kiürült emberi élet mégis szívfacsaró szomorúsággal tölti el költőnket – bármily ironikusan kezeli is önnön szomorúságát. „Az atyák sorvadó / imáiból kihull az Isten. / kormos neoncsillag / pislákol, Nietzsche lelke lebeg a Gutenberg tér fölött. /…/ A költő horgára / nem akad semmi, szív nélkül / oson a Szív utcán: / páncélököl a zsebében” (Saturday Night Fever). 
    Ez tehát a kiűzetés az otthonosság világából. A Gutenberg-galaxis fölött még a szellem lebegett – a Gutenberg téri galaxis már reménytelenül üres – kietlen. Talán újra meg kellene keresnünk/találnunk Istent; s akkor a táguló Világegyetem terei újra benépesülnek szellem-lényekkel? Kollár József kötete egyértelműen azt sugallja: valami/valaki hiányzik a világból, ami/aki tartalmat adhatna életünknek, ami/aki lelkileg gazdagabbá tehetne bennünket.

    KiadóSENECA KIADÓ
    ISBN: 9638038713
    Nyelv: MAGYAR
    Kiadás éve: 1997 
    Árukód: 2030118
    Adatok: 68 o., fűzött, 20 cm


      költészet | drkollarcoaching | Kiűzetés a Gutenberg téri galaxisbó | iloveschool | G. Komoróczy Emőke
    Hozzászólások 0 Találatok: 2501  

    2014.05.20 15:44:46

    Közzétesszük Dr. Bányai Ferenc PhD, filozófus, jogász recenzióját a Vízen járni című könyvünrül, mely a Magyar Filozófiai Szemle 2012/2. számában jelent meg.

    A szöveg a Magyar Filozófiai Szemle online változatában is elérhető:

    http://filozofiaiszemle.net/wp-content/uploads/2014/03/Bányai-Ferenc-Philosophia-vitae-magistra.pdf

     

    RECENZIÓ

    Bányai Ferenc

    Philosophia vitae magistra

    Kollár József – Kollárné Déri Krisztina, Vízen járni. A válságkezelés filozófiája.

    Budapest, Mentofaktúra Kiadó, 2010. 232 oldal

    A mű sajátos helyet igényel a magyar filozófiai esszéirodalomban. Stílusa posztmodern, amennyiben érvelésében tudományos definíciókra ugyanúgy hivatkozik, mint költeményekre, szociológiai tényekre csakúgy, mint a Ponyvaregény, vagy a Szárnyas fejvadász című filmek egyes jeleneteire, filozófusok érvelésére csakúgy, mint Svejk örökbecsű anekdotáira. Nem rendszerező, fejezetekre, pontokra és alpontokra pedánsan felosztott mű. Esszé-füzér, s ami összefűzi az egyes darabokat az a szerzők eredeti szemléletmódja és sajátos viszonyulása az olvasóikhoz. Nemcsak a szakmabeliek szűk csoportját célozza meg mondanivalójával, hanem az olvasók szélesebb körét, s ez egyben egyik megkülönböztető jegye is a műnek.

    A szerzők leendő olvasóikat „filozófusoknak” tekintik, azt kiemelve, hogy mindenki rendelkezik azzal a rá jellemző készséggel, ami meghatározza, hogyan látja saját magát és a világot.  A könyvben bemutatott elméletek megértése és azoknak az élet legkülönfélébb területein való újszerű alkalmazása  ugyanakkor a mindennapokban megszokottnál  komolyabb elmemunkát igényelnek a befogadótól, és ezáltal reflektáltabb látásmódra, tudatosabb „filozofálásra” késztetik az olvasót. Mert mit is kezdenénk olyan kifejezésekkel a mindennapi életben, mint a mcdonaldizácó, vagy „de- mcdonaldizácó”, hogy a  „posztmcdonaldizácó”-t rögvest ne is említsük. A szerzők sokáig nem hagynak kétségek között bennünket, Ritzer, George (1998) The McDonaldization Thesis: Explorations and Extensions, London, SAGE Publications) elméletét használják fel gyakorlati filozófiájukban.

    A művet szerzői az ontológiai coaching műfajába sorolják és e műszót a következő értelemben kívánják használni. A szóösszetétel első tagját nem tekintik mindközönségesen lételméletnek, hanem olyan konceptuális modellnek, amely absztrakt és leegyszerűsített képe a világnak, amelyet bizonyos célból reprezentálunk. A coaching pedig a szerzők olvasatában nem pusztán tanácsadás, hanem (a manufaktúra analógiájára képzett), mentofaktura, amelyben a szerzők és olvasóik közösen adaptív tudást és érzelmeket termelnek. Az ontológiai coaching folyamatában mindkét résztvevő tanár és tanuló is egyben.

    Ez a folyamat a valóság azon régiójának feltárását segíti, ami az olvasók egyedi élményeinek sokszínűségét tartalmazza, szemben a fogalmiság falai közé zárt világgal. Rorty-t követve úgy vélik, hogy a nagy legitimáló narratíva helyett tetteink, gondolataink igazolása a jövőben található. Céljuk a kreatív destrukció, vagyis az olvasók világait meghatározó filozófiákban  mutációk létrehívása azért, hogy az olvasó-filozófusok élete komplexebb és érdekesebb lehessen. A szerzők a mindenkori problémát nem gátló tényezőként, hanem a készségek és képességek mozgósítását kínáló alkalomként kezelik. Az éltben  tanácsot adó filozófus a hozzáfordulókat rávezeti alternatív ontológiáik felismerésére és ezáltal a problémák megoldásának lehetőségeit mutatja fel.

    Ezáltal az olvasó lehetőséget kap, hogy egyszerre elveszítse és meg is találja önmagát. A szerzők, mint coach-ok: a maladaptív világlátású coachee-knak segítenek abban, hogy azt elengedjék, majd újabb, működőképes ontológiát építsenek fel saját maguk számára a már rendelkezésre álló világuk elemeiből. Másként megfogalmazva: Válság még nincs, de a megoldás már megvan.

    A könyv a szerzők szándéka szerint a pragmatizmus hagyományához kötődik, szemléletmódjában bevallottan az analitikus megközelítésmód áll hozzá közel. Deklarált alapintenciója szerint sui generis filozófiai mű, amennyiben az elmélet és gyakorlat összekapcsolásával a korunk tudástermelésre épülő információs társadalmában adott helyzetre reflektál.  Abból indul ki, hogy az értelmes gyakorlat nem az elmélet mostohagyereke. Így még az elméletalkotás is egy gyakorlat a többi között, és magát az elméletalkotást is lehet értelmesen vagy ostobán folytatni.

    A válságkezelés e könyvben kifejtett változatának differentia specifica-ja, hogy számos, első látásra nem is egymással konzisztens filozófiai elméletre és terminusra épít. Ezek közül dominánsak, - bevallottan – Toffler bestseller könyve (Toffler, Alvin (2001) A harmadik hullám (ford. Rohonyi András), Budapest Typotex Kiadó), továbbá az idő dinamikus szemlélete, a pragmatista filozófia klasszikusa W. James és újabb képviselői közül R. Rorty, valamint March döntéshozatali elemzése.

    Alvin Toffler szerint az emberi történelmen és kultúrán három nagy változás hulláma söpört végig: az első a mezőgazdasági forradalom, ezt követte és alakította át radikálisan az ipari forradalom hulláma, majd jelen korunkban a leghatalmasabb, a harmadik hullám érvényesül elkerülhetetlenül, mely tagadja az előző korszak szervező elveit. Korunk információs társadalmában dominanciára jut a de-standardizáció de-specializáció, de-szinkronizáció, de-maximalizáció, de-centralizáció és természetszerűleg ütközik az ipari társadalom által létrehozott ezzel ellentétes elveivel és a mezőgazdasági még élő hatásával.  Az új hullám a régi társadalmi, gazdasági, politikai szituációt rombolja, gyökeresen új helyzetet teremt, új, élethelyzetet, kihívást jelent, újfajta mentalitást igényel. Az ontológiai coaching ebben az új helyzetben nemcsak segít eligazodni és megoldásokat keresni, hanem felmutatja a változások által kínált lehetőségeket és újraformálni saját gondolkodásunkat és ezáltal életünket is.

    A szerzők a továbbiakban a társadalomtudomány, a kommunikációelmélet, a pszichológia és nem utolsó sorban a filozófia területéről kölcsönöznek szakkifejezéseket és alakítják azokat az általuk előszeretettel használt kreatív destrukció segítségével.

    A „kreatív destrukció” a problémákat generáló, rugalmatlan, zsákutcát jelentő egyensúlyi helyzetek rombolása az innováció lehetőségeinek felmutatásával és elősegítésével. Ennek alapja az a meggyőződés, hogy a környezet állandó dinamikus szelekciót hoz létre, az innováció folyamata pedig a gazdasági, társadalmi, tudati szituáció módosítása avégett, hogy valami új épülhessen.

    Az eredetileg a kapitalista fejlődés jellemzésére Schumpeter által használt kifejezést (Schumpeter, Joseph A.(1950) Capitalism, Socialism and Democracy, NY: Harper and Brothers) ebben a könyvben analógiásan a személyközi kapcsolatokra, társadalmi jelenségekre, valamint egyéni és interpereszonális problémák kezelésére egyaránt alkalmazzák.

    A szerzők a kreatív destrukció terepeként tekintenek többek között a szerelemre, amennyiben a másiknak a saját ontológiától különböző, nem a mi világunkból való ontológiájával való találkozása a régi világok rombolásával jár, hogy a közös új épülhessen. Régi kapcsolataink ódon világait annál intenzívebben romboljuk, minél eredetibb világok konstruálása indít jelenlegi szerelmünk. A rombolást követi a teremtés. A rombolás mértéke határozza meg az újdonság arányát.

    A nagyrészt megszokás által táplált, jól működőnek tartott viselkedésmintázatok nemcsak az egyén, hanem a kapcsolatai által érintettek számára is láthatatlanul, érthetetlennek tűnő módon elavulttá válnak. Az innovatív, alkotó jellegű cselekedetek előre nem látható módon megváltoztatják a környezetet, s ez rombolással jár. Ez olyan jellegű és mértékű lehet, amit az újítást hozó nem látott előre, vagy kifejezetten ódzkodott tőle, ennek következtében fokozott kreativitásra kényszerül. Másként szólva, saját életének alkotója lesz. A destrukció olyan változásokat eredményez, amelyek negatív következményei csak nagyfokú kreativitás révén küszöbölhetők ki. A kreatív destrukció folyamatos változás, amely lehetetlenné teszi a pozíciók megszilárdítását, hosszú távú stratégiák változatlan végrehajtását, célja az ember, vagy egy adott rendszer rugalmatlanságának elkerülése, hiszen az életképtelenséghez vezetne.

    E gondolatmenethez illeszkedik a döntően Watzlawick  (1997) kutatásaira hagyatkozó paradoxon felfogás tárgyalása, -  amelyet a szerzők  a kreatív destrukció aleseteként kezelnek. Az adott helyzetben feloldhatatlannak látszó ellentmondás folytán az érintettek nemcsak egymást nem értik, hanem saját mentális világukat sem. Ez nem csak kommunikációs zavarhoz, de súlyos pszichés és társas kapcsolati problémákhoz vezethet. A paradoxonok logikai teréből meglepő módon éppen a paradoxonok által elért kreatív destrukció révén léphetük ki.  A paradoxonok logikájának tudatos kiaknázása révén meta-szintre juthatunk. Paradoxonok alkalmazásával a terapeuta, a coach, vagy mediátor újszerű látásmódra készteti és reflektív gondolkodásra kényszeríti a kliensét.

    A könyvben mind az egyéni, mind a közösségi konfliktusokra alkalmazott további kulcsfogalom a holon. A szerzők Arthur Koestlerre utalva a biológiai és társadalmi rendszerek olyan önfenntartásra törekvő, más holonokkal interakcióba lépő alapegységét jelölik ezzel a kifejezéssel, amely részekre osztható egész, de egyúttal egy nagyobb egész része. Ha az egyes embert holonnak tekintjük, akkor e terminus alapján az „ember társadalmi lény” megállapítás azt jelenti, hogy ez a „holon” nem önmagában érthető meg, hanem csak a nagyobb, a „társadalom-holon” részeként, más ember-holonokkal létesített interakcióiban.

    A következőkben az elmefilozófia, a kognitív nyelvészet és a mindennapi életproblémák témái kerülnek tárgyalásra, amelyek rokoníthatósága első pillantásra több, mint kérdéses, inkább abszurdnak tűnő vállalkozás. A szerzők azonban rögtön megadják a kulcsot ehhez, a metaforák tárgyalása során. Meggyőzően mutatják be, hogy a fogalmi metaforák mennyire uralják a mindennapi nyelvhasználatot és öntudatlanul is szervezik gondolkodásunkat, azaz ontológiáinkat. Nemcsak a vallás, a művészet és a tudomány, hanem a mindennapi tudat is metaforákra épül. Donald Davidson (1984) azon gondolatára építenek, miszerint a metaforák szinte önálló életet élnek „a metafora a nyelv álommunkája”, s ezáltal mi magunk öntudatlanul is és az élet minden területén közvetítői vagyunk a metaforáknak. Hatalmunkban áll azonban , hogy a metaforákat új összefüggésben használjunk, sőt újakat is alkothatunk. A sikeres metaforahasználók a nyelvhasználat adta lehetőségeket használják ki, illetve a nyelv kreatív működését segítik.

    A metafora új értelmezése arra mutat rá, hogy emberi tudat funkcionálisan elkülönült modulokból álló rendszer, de az elme mégis képes arra, hogy több modult összekössön és ezáltal használhasson egyszerre. A filozófus-coach feladata, hogy a hozzá fordulók számára ezt nyilvánvalóvá tegye, és azok felismerjék, hogy életproblémáik kialakulásáért a gondolkodásukra ránehezült metaforáik a felelősek. Részint ezek lecserélése, részint a meglévő metaforák átértelmezése révén szembe helyezkedhetnek a zsákutcába vezető tudat mechanizmusokkal, majd a más ismertetett kreatív rombolás segítségével saját maguk alkothatnak adaptívabb, élhetőbb ontológiákat maguknak.

    A metaforákkal foglalkozó rész így különösen értékes része lesz a könyvnek azáltal, hogy nem elégszik meg a kognitív nyelvészet metaforaelméleti fejtegetéseinek ismertetésével, hanem annak gyakorlati hozadékait is elénk tárja.

    Végül a szerzők ars poetikájáról. Amint az Bruner egy gondolatához igazodó ajánlásukból kitűnik, szándékuk, hogy olvasójuk számára a világot kevésbé banális, újrateremtésre érdemesebb hellyé tegyék. A szerzők szövegeiket az értelem, a szabadság, a könnyedség, a képzelet eszközeinek tekintik, amelyek elősegítik, hogy az olvasók a világot kevésbé rögzített, kevésbé banális, újrateremtésre fogékonyabb helynek lássák. Ezt azáltal szeretnék előmozdítani, hogy ráveszik az olvasót, az értékek átszűrésére „az értelem és az intuíció finom fátyolán”.


    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      Kollár József | Déri Kriszti | drkollarcoaching | Bányai Ferenc | coaching | filozófia
    Hozzászólások 0 Találatok: 2515  

    2014.05.14 13:08:30

    Coaching-tanítás mint beavatás a deutero-tanulás világába

    Minden professzionális gyakorlat magában foglal az adott szakmára jellemző speciális, ezoterikus „cselekvő tudást”. Ez  a tudás csak részben szóbeli, jelentős mértékben hallgatólagos, úgynevezett tacit tudás. Egy adott „szakmai gyakorlat” professzionális képviselői, bár birtokában vannak a sikeres cselekvéshez szükséges tudásnak, erre gyakran nem akarnak (mert nem kifizetődő), de olykor nem is képesek a gyakorlaton kívülről reflektálni. Ahogy egy verset sem lehet prózai összefoglalók révén megérteni, ugyanúgy nem lehet metatudás révén „cselekvő tudásra” szert tenni és ezt átadni. Vagyis a szakértők gyakorta nem tudják (de sok esetben nincs is értelme) megmondani, hogy pontosan mit is csinálnak: a „tudni hogyan”-t nem képesek  „tudni mit”-té alakítani.

    „Cselekvő tudásra”, a gyakorlatban is működő tapasztalatra, háromféleképpen tehetünk szert.

    Az egyik mód, hogy a cselekvés során önmagunkat instruáljuk (vagyis magunkat tanítjuk), a második, hogy a valóságból tanulunk, másképpen kifejezve „on line” kapcsolatot létesítünk a „a valódi világgal”, azaz próba-szerencse alapon megkíséreljük megoldni a problémákat. E két tanulási módnak megvannak a nyilvánvaló korátai, a legfőbb az adott gyakorlatra jellemző minőségi, „cselekvő tudás” hiánya.

    A harmadik lehetőség az, hogy gyakorlás révén tanulunk egy gyakorlott szakember segítségével. Ennek a tanulási szituációnak a specifikuma az, hogy a gyakorlás során „off-line” állapotba kapcsolunk, amely a valóság szimulációjának felel meg. A gyakorlás folyamán tudjuk, hogy „off-line”-ban vagyunk és nem „on-line”-ban. Azaz, ha közben egy virtuális szakadékba esünk, nem halunk meg, csupán az egyik avatárunk esik ki a gyakorlás játékából. Ebben a „virtuális” világban a beavatásra kerülő újoncokat olyan specifikus, a szakma által jellegzetesnek tartott problémaszituációk elé állítja a beavatást végző szakember, amelyek szisztematikusan feljesztik a „cselekvő gyakorlathoz” szüksége képességeket és szokásokat. A szakma „szent terébe” belépni kívánó újonc az adott műveleti valóság heurisztikáinak elsajátítása során megtanulja a professzionális gyakorlat szótárát, amely a további tanulás lehetőségi feltétele. A tanulást deutero (második szintű) tanulás kíséri, azaz a beavatás része annak megtanulása, ahogyan tanulunk. A deutero-tanulással megszerzett tudás ugyanis fontos része a „cselekvő tudásnak”. Ez részben a cselekvésre való reflexió képessége, mely a gyakorlat finomításának, alakításának fontos feltétele.

    A metatudás és a deutero-tanulás révén megszerzett tudás különbözik egymástól.

    Előbbi külsődleges és gyakran utólagos a gyakorlathoz képest, utóbbi az aktuális gyakorlat része, mely csak részben tehető expicitté, tehát nem a „tudni mit” típusú metatudás.

    PhD Dr. Kollár József


    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      deutero | tanulás | heurisztika | filozófia | mediáció | coaching | drkollar
    Hozzászólások 0 Találatok: 2616  

    2014.05.12 09:55:26

    Hungarian design by Szabó Gábor: "San Franciscóban találkozunk", de előbb a Nyáry Pál utcában. Ki volt Nyáry Pál? Talán San Franciscoban megtudjuk. Irány a hatvanas évek! Még pár év és itt van.

    On a warm San Francisco night

    Old child young child feel alright

    On a warm San Francisco night

    Angels sing leather wings

    Jeans of blue Harley Davidsons too

    On a warm San Francisco night

    Old angels young angels feel alright

    On a warm San Francisco night.

    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      zene | coaching | drkollar | ontológia
    Hozzászólások 0 Találatok: 2329  

    2014.05.11 18:12:53

    166-an velünk vannak és minket olvasnak ebben a pillanatban.
    Te is köztünk vagy?
    http://www.iloveschool.hu/

    A következőkben az első világháborúban egymástól elválasztott vidéki, székely házaspár levelezését nézzük ontológus szemmel. Az az érzelem, gondolat és kifejezésvilág, amely feltárul levelezésük nyomán, hihetetlenül más...

    Mi milyen leveleket írnánk ma?

    Coach képzés, mediátor képzés, designgondolkodás a Pécsi Tudományegyetem tanúsítványával

    Oláh Sándor

    Nyelvi sztereotípiák egy házaspár első világháborús levelezésében

    Minden egyes történelmi személy közvetlenül vagy közvetetten különböző dimenziójú és szintű, a leginkább lokálistól a leginkább globálisig terjedő folyamatokban vesz részt, és így ugyanilyen kontextusokban szerepel. Nincs tehát törés, főleg pedig nincs semmiféle ellentét helytörténet és globális történelem között. Ami egy adott egyén, csoport vagy terület tapasztalata alapján megragadható, az voltaképpen a globális történelem egyik konkrét változata.

    Jacques Revel

    Ebben az írásban egy székely házaspár első világháború alatti levelezésében előforduló nyelvi sztereotípiák formáit, jelentéseit vizsgáljuk, a levelezők helyzet-­ és világértelemezésében. Az „népi” levelezéssel a történeti, néprajzi irodalomban az utóbbi időben Csóti Csaba, Hanák Péter, Keszeg Vilmos és Kokó Júliánna foglalkoztak. Csóti, Hanák és Kokó szintén első világháborús levelezést vizsgáltak: Csóti erdélyi menekültek leveleit, Hanák a cenzúra elkobozta leveleket. A Kokó Júlianna anyaga hasonló társadalmi, kulturális és földrajzi környezetből – az erdővidéki Vargyas községből – származik, mint az általunk ismert levelezés. Mindkét levélhagyaték fiatal, kisgyerekes házaspárok kapcsolattartásának dokumentuma, társadalmi helyzetük és felekezeti hovatartozásuk hasonló volt. A levelezők helyzet­- és világértelmezésében, érzelmi beállítódásában azonban különbségek tapasztalhatók.

    Helyzet és szereplők

    Gothárd Pál kisbirtokos és Szabó Rebeka háztartásbeli 1912. március 31­-én kötöttek házasságot Homoródalmáson: a férfi ekkor huszonkét, az asszony huszonhat éves volt, neki ez a második házassága volt. Mindketten unitárius vallásúak voltak, akárcsak a falu nagy többsége. A férfi árva volt, szüleit ekkor már csak „néhai”­ként jegyezte fel az anyakönyvvezető.

    Szabó Rebeka szülei hat gyereke közül a legidősebb volt, lánykorában Pesten és Brassóban polgári házaknál szolgáló volt, akárcsak a falu legtöbb fiatalja ebben az időben. Kapcsolatait egykori munkaadóival később, a háború évei alatt is fennartotta: „aszonyom Pestről küldött levelet hogy küldjek egy kosár tojást neki is”, írta a fronton lévő férjének.

    A fiatal házasok önálló családban éltek: az örökölt kisbirtok mellé még földeket vásároltak, néhány állatot (szarvasmarha, juh, kecske) tartottak. Összeházasodásuk után hamarosan a falu főutcáján saját „bennvalót”: házat, gazdasági épületeket is vásároltak. Ekkor spórolt pénzüket a járási takarékpénztárból felvett kölcsönnel kellett kiegészíteniük. A kölcsön törlesztése a háború éveiben igen megterhelte a négy esztendőre csonkán maradt családot.

    1914 nyarán, mikor közeledett az aratás ideje, még folyt a szénacsinálás az erdei kaszálókon, a szekerek éjjel is zörögtek ki a faluból, a távoli kaszálók szállásai felé vezető köves utakon. Egy hajnalon a Gothárd család kapujától nem messze „a Zsigmondok utcája fejibe ott a hídon megállott agusztus elsejire virradólag – de addig már lehetött hallani a hírt – ott megállott a dobos, s azt hirdette, hogy mindenki, aki standba vót s letette a katonaságot, s aki most szerelt le az es negyvenkét évig egy huszonnégy órán belül, minden embör s legén vonuljon bé a maga ezredihöz. Ez vót augusztus elsejire virradólag az újság. Akkor osztán gondolhassátok, hogy mi vót! Tizennégynek augusztus elsejin... Hát mind ott vótak szerteszéjjel a kaszálókon. S akkor már ért a búza, csak mindenki akart még végezni a kaszálással... Akkor lóra ült nálunk – vén Pap Mihály vót a bíró – s lóhátra ült s még valami fiatalembörök akik itthon vótak, három–négy, s mentek vele Merkén keresztül, s amerre valahol valaki vót kiátották „mindenki jöjjön haza, mert kitört a háború s menni kell!”

    Rendkívüli, tapasztalati előzmények nélküli helyzet vette kezdetét az emberek életében: családtagokat választott el egymástól a háború, fiatal férfiak estek el a harcmezőkön, özvegyek, árvák maradtak utánuk. A faluból bevonúlók közül a négy év alatt 77 férfi esett el a harcmezőkön. A feleségétől és alig másfél hónapos kisfiától elbúcsúzó Gothárd Pál a m. kir. brassói 24­ik honvéd gyalogezred első pótszázadához vonult be. A háború első hónapjaiban a tűzvonalba parancsolják a galiciai frontra, innen sebesülten a kórházba került, majd hosszú időt töltött tiszti szolgaként egy főhadnagy mellett. A háború utolsó évében egy táviró osztagban a román fronton teljesített szolgálatot. Megfordult Sátoraljaújhelyen, Várpalotán, Jászberényben, Kassán, Brassóban és moldvai kisvárosokban, 1918 késő őszén szerelt le. A négy esztendő alatt a fiatal házaspár sűrűn levelezett. A férj felesége hozzá írt leveleit, hazahozta a harctérről, a feleség gondosan elrakta a tőle kapottak mellé a kasztenfiókba, ahol hosszú életük végéig megőrizték. A házaspár kapcsolattartásában a levelezés csak egyik (igaz a leggyakoribb) érintkezési forma volt. A feleség gyakran küldött élelmiszercsomagokat, meleg ruhaneműt férjének, előfordult, hogy a férj pénzt takarított meg a „lélung”­ból és hazaküldte. Amikor a férj a hadtestével Erdélyben állomásozott, a feleség többször is meglátogatta. Gothárd Pál testvéreivel, apósával, sógorával és katonacimboráival is váltott néha egy­-egy lapot.
    A kis család fő támasza a férj távollétében Szabó Mihály, a feleség apja és nagyobb fiútestvére Mózes volt. Ők végezték a nehezebb gazdasági munkákat. Négy igáslóval gazdálkodtak: művelték a Gothárd család földjeit is, beszerezték a tűzifát, hazaszállították a szántóhatárról a terményt, a távoli erdei kaszálókról az állatok teleltetéséhez szükséges takarmányt.
    A Szabó család a falu sok más családjával együtt 1916 nyarán a közelgő román csapatok elől elmenekült, Szolnok­-Doboka megyébe, majd Somogy megyébe kerültek. A hadihelyzet változása után, ősszel tértek haza, anyagi veszteségeik jelentősek voltak, nemcsak állataikból forgatták ki a „kutya oláhok” a bútorok, ruhaneműk is hiányoztak a házukból. Ezeket a javakat a családi emlékezet szerint nem a betörő ellenség, hanem az otthon maradt falubeliek tulajdonították el.
    A 344 darabot számláló levél­ és tábori levelezőlap hagyaték tartalmi, tematikus, formai és stiláris vizsgálatokra is alkalmas lehet. Ezektől jelen keretek között el kell tekintenünk. Készült már alapos elemzés egy másik székely falu első világháború alatti családi levelezéséről, a két levélhagyatékban a tartalmi, szerkezeti sajátosságok vonatkozásában sok a párhuzam. A hasonlóságok mellett a levelezők pszichikai, érzelmi beállítódásai között állapíthatók meg különbségek. Annak ellenére, hogy közös a társadalmi helyzet, a vallási, felekezeti hovatartozás, markáns egyéni kölönbségeket észlelünk az önreflexív gondolkodásban, pontosabban ennek nyelvi kifejeződéseiben. Jelen keretek között a Gothárd házaspár saját helyzetéről, gondolkodásmódjáról, világértéséről, jövőjéről szőtt képzeteket tartalmazó levélkorpuszok nyelvi sztereotípiáit emeljük ki, és jelentéseik értelmezésével próbálkozunk.

    Szociokulturális tényezőkről

    Az életvilágbeli szituáció, amely a háború kitöréséig körülvette a családot áttekinthető, megmagyarázható horizontú, biztonságos társadalmi világ volt. A biztonság az életvilág egyik alapvető ténye: a család néhány hektáros földvagyona, a haszonállatok szerény, de biztos jövedelmet jelentettek, a feleség szülei, a férj rokonsága munkával, anyagi javakkal is támogatást nyújtott, ha erre szükség volt. Úgy képzeljük a fiatal házaspár bízott abban, hogy a jövőben is fennállnak ezek az alapvető keretek, tudnak dolgozni, gyarapodni fognak ezért volt bátorságuk kölcsönt felvenni a ház és a gazdasági épületek megvásárlására.
    A háború kitörésével a férj elszakadt a családtól: hiányzott, mint a fontos munkaerő, a gazdálkodás fő tervezője, napi irányítója. Az asszony és az asszony családja (apja, fiútestvérei) próbálták pótolni e szerepeit. Hiányzott a férj, mint szülő és társ, félelem, állandó szorongás töltötte be az asszony napjait, mert férje veszélyhelyzetekben forgott és gyakran érkeztek hírek a frontokon elesett, vagy megsebesült falubeliekről. Veszélybe kerültek a jövőre elképzelt családi életkeretek, veszélybe kerültek a család anyagi javai, végső soron az ember élete és biztonsága. Megrendült az életkeretek biztonságába vetett hit. A világmagyarázatokban addig érvényes értelem­összefüggések kérdőjeleződtek meg, megszakadt a magától értetődések láncolatának folytonossága, gyökeres válság következett be a család – és a faluban élő sok más család – életében. A katonai behívóval a házastársak kapcsolatában megszakadt az addigi térbeli, időbeli közvetlenség, a folyamatok egyidejűsége, az élő kapcsolat, a tapasztalatok közös lefolyása. A mindennapi problémák megoldása, például a gazdálkodásban, többé nem közvetlen, eleven kapcsolatokban, közös nézőpontok kialakításával, egyeztetésekkel történt, hanem levelek közvetítésével, új személyes szereptartalmak, hatáskörök kialakításával.
    A másik, a „jó társ” szándékainak, kérdéseinek, gondolatainak közvetlen tapasztalását felváltotta a levelekkel közvetett tapasztalás. A levelekből értesültek az egymás sorsában bekövetkezett fejleményekről: frontélményekről, betegségekről, a családot érintő gazdasági változásokról.
    Az új helyzet új tapasztalatok, új értelmezési kényszerek elé állították a házasfeleket. A közel négy és fél év alatt a rövid látogatásokat és a pár hetes katonaszabadságokat leszámítva a fiatal házasok csak levélkapcsolatban voltak. A férj­-feleség közötti térbeli távolság azt jelentette, hogy a másik közvetlen tudati életét, ennek változásait nem közvetlenül, hanem csak a levelekből követhették.
    A háború évei alatt a levelező házastársak érzésvilágának alapkomponensei: a harci kötelékekben szolgáló férfira leselkedő életveszély, az állandó feszültség, aggodalom, félelmek. A házaspár vágyakozással emlékezett alig két éves együttéletükre (a levelekben ezt az időszakot a többször használt „egy szép álom volt” sztereotip formulával jelölték). A háború elszakította házastársaknak folyamatosan bizonytalanságokkal kellett szembenézniük: megmarad­-e a férj élete, nem sérül­e testi épsége, meddig lesz távol a családtól, képesek lesznek­-e a bankkölcsönt törleszteni, fenntartani a gazdaságot, meg lehet­-e őrizni a család anyagi javait?
    A házasfelek állandó, változó intenzitású feszültségben éltek, ebbe időnként belefásultak, kilátástalannak látták helyzetüket, máskor reménykedtek az „áldott béke” érkezésében, félbeszakított „csendes” életük folytathatóságában. A négy év alatti ritka találkozások rövid időszakok voltak: az élményközelség és mélység helyreállításának pillanatai. Az elszakítottság időszakában a terek és idők sokféleségéről, vagy legalábbis markánsan eltérő kétféleségéről volt állandóan szó, amelyek között a személyes meghittséget közvetítő fő csatorna a levél volt.
    Ezt a kommunikációt korlátozó, akadályozó tényezők is zavarták. Az asszony többször említi, hogy a leveleket felbontja a község jegyzője és csak elolvasás után adja át neki. Bizonyosan tudtak a katonai cenzuráról is. Néha az akadozó, késlekedő postai szolgálat miatt – mert elkallódott, vagy talán a cenzura szűrőjén fennakadt a várva várt levél – a feleség kétségei kétségbeeséssé mélyültek: életben van­e, hazatér­e valaha a férj?

    A levelezők értelmezési horizontján, új értékek is képződtek, amelyek nyelvi kifejezése sztereotipizálódott: a háború előtti életükről, mint „csendes otthon”­ban élő a „szép kis család”­ról írnak leveleikben, ekkor „csendes életük” volt, ennek folytatására vágyakoztak, „rövid szép álom”­ nak tartották az együtt töltött éveket. A háborús helyzetről tudáskészletükben tehát nem voltak előzetes tapasztalatok, a gyökeresen új szituáció magyarázó aktusokat igényelt. Értelmezési sémákat, új értelem­összefüggéseket kerestek, hogy a soha nem tapasztalt helyzetre magyarázatot találjanak, az ebből kivezető lehetőségek reményeit táplálhassák. Ezek a magyarázó sémák – vagy legalábbis egy részük – a nyelvben, pontosabban levelezésükben maradtak fenn. A fenomenologikus szociológia szerint világ tapasztalásának nyelvi rögzítése függ a tudáskészlettől, az élettörténeti helyzettől és az indítékoktól.8 A nyelv tipizáló tapasztalati sémák rendszere „mindenki olyan szituációba születik bele, amelyben készen találja a nyelvet, pontosabban egy bizonyos nyelvet, mint a történeti társadalmi világ egyik összetevőjét...”

    A nyelvben, mint az egyéni élettörténet készen talált elemében a világ előzetesen tipizált: a nyelv uralkodó és releváns tapasztalati sémákat tartogat, amit a szocializáció során elsajátítunk. A társadalmi, nyelvi közegbe beleszocializálódó egyént a készen talált nyelv nyilvánvalóan tehermentesíti az önálló típusalkotástól. Ha be akarunk hatolni az értelem­összefüggésekbe amelyekkel a házastársak próbáltak megbirkózni helyzetükkel a használt tipizált nyelvi sémákat kell megvizsgálnunk. Alább olyan sztereotip nyelvi elemeket emelünk ki a házaspár levelezéséből, amelyeket a saját helyzetük értelmezésére használtak. Előbb azonban néhány adalékkal íráskészségük eredetére, írás­tapasztalatukra utalunk.

    Az íráskészségről

    A levélírás tudománya a 20. század elején a paraszti társadalom speciális tudásaként definiálható. Ebben a társadalmi közegben nem a köznapi szocializációban sajátították el ezt a tudást hanem a falusi iskolák felsőbb osztályaiban, leveles könyvekből tanult minták után. E témával foglalkozó kutatók már utaltak arra a kulturális forrásvidékre, ahonnan ennek a gyakorlatnak ismerete származott. A tárgyalt időszakban és társadalmi környezetben, szereplőink kortársai között sokan lehettek akik nem birtokolták ezt a tudást: kimaradtak az iskolából, alig tanultak meg írni, nem jutottak el a felsőbb osztályokba, ahol a levélíráshoz szükséges tudást elsajátíthatták volna, vagy ha tanulták is elfelejthették, nem kellett törődniük különösebben ezzel a tudással, mert nem kerültek olyan helyzetbe, hogy erre szükségük lett volna. Keveset tudunk hőseink ifjúkoráról, de bárhogy is volt, mindketten rendelkeztek előzetes tapasztalattal a levélírásban, előzetes tudáskészletük része volt. Egyéni különbségek is azonosíthatók ebben a gyakorlatban: az asszony tudása kifinomultabb úgy grafológiai, morfológiai, mint a stílus tekintetében. A levelező házaspár mindennapjaiban feltehetően kevés helye, alkalma volt a háború kitörése előtt az írás gyakorlásának. 1915 őszén a feleség egyik levelében megjegyzi: „sokszor elgondolom Istenem lesz e vége már enek a sok levél irásnak hiszen edig életünkön keresztül sem irtunk anyit mind most egy évtől fogva...”

    Összevetve a vargyasi és a homoródalmási család írástudásának morfológiai jegyeit, megkockáztatható feltételezés, hogy a székely falvak iskoláiban a XIX–XX. század fordulóján a levélírás szabályainak elsajátítása hasonló kulturális eszköztár alapján történt. Nagy valószínűséggel ugyanazok voltak az eszközök, források, ahonnan elsajátították a levélírás tudományát: legalábbis a két székely faluban, ahonnan az első világháborús leveleket ismerjük ugyanazok lehettek. Ezt bizonyítja, hogy a négy levélíró a levelek tartalmi és szerkezeti felépítésében csaknem azonos kliséket, formulákat, szterotíp fordulatokat használt. Keszeg Vilmos szerint „a levélstílus legjellegzetesebb specifikuma a sztereotípiák, nyelvi klisék alkalmazása. A sztereotípia a hétköznapi és ünnepnapi kommunikációban, a népi esztétikai kommunkiációban ... egyaránt feltűnik. Szövegszervező elvként működik, a tartalom megszerkesztett formába öntését biztosítja. Bevezeti irányítja és berekeszti a szöveget. Olyan szövegrács, amely kijelöli a tartalmi elemek helyét a szövegegyüttesen belül.”

    A két székely házaspár levelezésében a megszólítás, az egészségi állapotról való tudósítás, a búcsúzkodás, befejezés, formulái és a levelek szerkezeti felépítése is hasonló.
    Példaként Kokó Julianna tanulmányából a vargyasi Soós­-Tóth házaspár és az almási Gothárd­-Szabó házaspár levelezéséből a megszólítás és a személyközi viszony kifejezésének formuláit idézzük:

    Soós­-Tóth házaspár

    Hasonló sztereotípiák

    Gothárd­-Szabó házasapár

    Igen tisztelt kedves jó társam Szeretett, édes, hű, édesjó, kedvesjó

    Társam, fiam, te Édes jó fiam Szerető hű társam

    Megszólítás

    A személyközi viszony

    Elfelejthetetlen kedves jó társam Szeretett kedves társam Elfelejthetetlen édes jó társam Szeretett kedves Elfelejthetetlen jo társam

    édes jó társam igazi jó társam jó igaz társam társam

    kedves fijam
    édes, édesem
    szeretet kedvesem fijam

    A szocializációban elsajátított sztereotípiák a személyes szimbólumrendszer részei, a nyelvi sztereotípia a világmagyarázat eszköze is. Az alábbi levélrészletekben ezekből válogattunk. Csoportosítani próbáltuk az élethelyzetre, a külső világ tényeire vonatkozó sztereotípiákat és a pszichikai állapot változásait kifejező nyelvi képeket: a félelmet, kétségbeesést, fohászt, reményt, beletörődést, letargiát kifejező sztererotíp formulákat. A levélsorokban keveredő – a külső helyzet és a pszichikai állapotra vonatkozó sztereotípiákat – nem minden esetben sikerült szétválasztani.

    Sztereotípiák és élethelyzetek

    Levelezőink világról való gondolkodásában mindenek fölött álló érték: az élet biztonsága. 1914. augusztusától a feleség állandóan a férje életéért aggódik, szorongásait kifejező leggyakoribb formulái az alábbiak:


    „aug.6. teértünknebúsuljcsakügyeljmagadra...mindenttégymegcsakazéletedmaradjon meg”

    „aug. 10 értünk ne búsúlj csak ügyelj magadra”

    „nov. 21 értünk ne búsúlj csak az Istenért valahogy az életedre ügyelj”

    Egy datálatlan levélben az első hetekben az asszony a saját lelkiállapotáról és a falu elkeseredett hangulatáról a következőket írta:
    „Felejthetetlen kedves Pálom!
    Első soraimban is tudatlak arról hogy mi hála a Jó Istennek jól vagyunk egészségünk van de nálad nélkül nem ér semi, semit csak akor leszünk jol ha az Isten haza hozna még egyszer. A kicsi fiad jól nö, különös újság nincs semi csak árva és özvegy mindenki sirunk sirva járunk még az utczán is de te értünk ne busuly csak ügyelj magadra és mindent tégy meg csak az életed maradjon meg...” Amikor a férj nem volt közvetlen veszélyben, a front mögött teljesített szolgálatot, akkor számára az idő legyőzése volt nehéz, éjszakákon keresztül gondolkozott sorsukról. A feleség „a sok gondolkozás”­tól féltette:

    „1917 3/9én... értünk ne búsulj édesem mert tölünk ithon még eltelik csak érted sokat kell hogy miis búsúljunk más különben nincs semi nagy bajunk ügyelj édesem magadra nehogy valami bajod legyen adig gondolkozál.”
    Az érzelmi feszültség, a fájdalom, félelem, kétségbeesés kifejezésére a levelezők a fájó, meghasadó, kettőbe hasadó szív képzetét használták. A nehéz helyzetből való szabadulásért a fohász mindig Istenhez szólt. Az asszony egyik levelében kétségbeesésében így fohászkodott:

    „1914 December 2án ... én Istenem milyen szerencsétlen vagyok én a levelekel mit csináljak hova küldjem és czimezem hogy te meg kapd édesem hogy fáj az én szivem meg kel hogy hasadjon érted kedves jó társam miért is vala ilyen rövid a mi együt létünk miért választa olyan váratlanul el minket a sorsod egymástól igazi jó társam hol tudjalak én tégedet még meg kapni most úgy akartam hogy ha töb ideig lész a korházba oda menjek de ez a remény is meg csalt nem tudom hol tudjalak téged keresni hogy még egyszer meg kapjalak jó igaz társam... Istenem édes jó atyám forditsd jóra és röviditsd meg ezt a háborus napokat hogy érjünk még egyszer együt boldog napokat édes jó Istenem legyen meg a te szent akaratod mindöröké Ámen.”

    Egy datálatlan levélben a fájdalmat hasonló sztereotípiák jelzik „...nekem úgy sem kell semi ha te nem vagy édes jó társam ugy fáj a szivem hogy meg nem láthatálak még egyszer hogy azt gondolom ketőbe hasad érted... Édes jó társam még vajon sok napot hetet vagy honapot kele hogy egymás nélkül tölcsünk hiszen még mikor az ezredbe mentél még adig is a szivem szinte meg hasadt úgy vártalak haza és most mióta hogy itt hagytál csuda hogy el nem hasad a szivünk nem tudom hogy tud olyan erös leni hogy imán egyszer meg nem hasad érted Istenem jó Istenem agya végit imán egyszer enek a nagy harcznak s agyon békeséget a hazánkba és minden egyes kicsiny házunkba békeséget boldogságot és minden szereteinket vezérlje haza bár ezekét a kicsi árváké én édes jó Atyám halgasd meg kérésem Amen.”

    A férj nyugtalan lelkiállapotát hasonló képekkel fejezte ki:
    „Kelt levelem Sátoraljaújhely 1915 márczius 20án
    Elfelejthetetlen kedves jó társam
    tudatlak fijam hogy nekem jo egészségem van a meljhez hasonlót kivánok számotokra a jó Istentöl tudatlak fijam hogy én elég jol vagyok és a jo Isten jó szerencsét rendelt hogy nem kelet elmeni a menet századal it jol van dolgom a főhadnagy ur jo ember és csak keveset van a lakásban és csak regel van dolgom vele ... és ujheljben nagyon jó az étkezés és mind magyar emberek vanak népfelkelők és iten most már jol érzem magamat és jol telik csak it maradhatnék végig mégis ugy fáj a szivem értetek hogy nem tudlak kivetni az eszemböl..... szeretet kedvesem fijam légy szives irjál meg mindent hogy nincse valami bajotok és ha megkapod a levelet és el tudod olvasni ne mutasd meg senkinek és ne mond senkinek hogy mit irok hogy ne irigykegyenek...”
    „1915 Agusztus 15 ikén... én is most már megint elkesztelek egy kicsit felejteni mert csakmuszálj és kelleneis hogy ne hogy valami bajom legyen és a köteleségemnek had tudjak meg felelni de bizon majd hogy el nem hasat a szivem fájdalmába de bizon nem volt a ki meg vigasztalja mert te nem voltál it és igy csak az idő eltelte és a jo sorsom nyugtata meg...”

     

    „Keltlevelem1915November24Jászberény... Éskedvesfijamnemtudomhogymitirjaknéked hogy hogy csináld a hazai sorsodot de ahogy edig a mi szüleink csinálták az ugy jól van és ha akarsz a csikónak nem bánom ha társat vesztek ha még a jó Isten haza vezérelne bennünköt hogy volna amivel menjek de ahogy gondoljátok édesem ugy nékem jól van és nagyon szépen köszönöm hogy olyan jol megirsz mindent de olyankor ugy az eszembe jut az én kedves kis családom és az a szép kis gazdaságom hogy majd hogy el nem hasad a szivem .....
    1916tavasz „...úgyfélekhaeltalálnakvinivisszaaharcztérehogyaszivemhasadmegmikorara gondolok de már ezután is gondja lesz a josagos Istenek reád mind edig is volt .”
    A nehéz helyzetből való szabadulás reménye és a fohász kifejezésének sztereotípiái keverednek a sorokban: a házastársak bíztak abban, hogy Isten gondot visel a sorsukra és haza vezéreli a férfit: „Kelt levelem 1914 December 30 ikán
    Szeretett kedves társam tudatom fijam hogy én felvonultam a harcztére és hálá a jó istenek hogy egéségbe életbe és ép testel idáig megtartot legyen hála a jó istenek amiért éjel és napal öröké imádkozom kedves fijam te értem Nagyon busulsz de felkérlek hogy ne roncsd magad olyan erösen és ügyelj magadra és a kicsi fijamra hogy nevelhesd fel az isten segéljen és vigasztalja a szomorú szíveteket bizon én is iten reaérek gondolkozni és sírni ezen a hoszu éjszkákon de én azért a sorsomal meg vagyok elégedve és jól vagyok ... roszat gondolni nem szabad és nem is akarok mikor fegyver a kezemben van akor tudom hogy a királyért és a hazáért és értetek halok meg de épen azért fijam ne busulj mert fen az isten gondot visel és megtarcsa az életemet és haza vezérel hogy fojtasuk továb a mi jo csendes életünket...

    A feleség vigasztaló szavainak leggyakoribb formulái az isteni gondviselésbe vetett hitet, bizalmat fejezik ki. Az alábbi bibliai kép nem egyszer fordul elő a levelekben, talán templomi prédikációkon, vagy a családban hallhatta Szabó Rebeka (szülei vallásosak voltak, 1903­ban vásároltak egy Bibliát, amelybe bejegyezték: „Te bened bizom Uram/ Ne Szégyenüljek meg soha”): 1915 március: „Legyen Áldot a jó Istenek szent neve érte hogy téged édesem olyan jó sorba helyezett még a nagy veszedelmek között is mert most csak a veszedelemből vett ki és helyezett ide mert nem akarja édesem hogy a te ártatlan életed és a szép ép tested ilyen hamar elveszen most már hiszed ugye szivem hogy téged a jó Isten szeret én edig is öröké mondtam ne is búsúlj édesem mert az a jó Isten mindenkinél a legjob és gondodot viseli mind edig is csak bizál bene rendületlenül mert akik biznak az úr Istenben nagy hiedelemel azok nem vesznek el semi nemü veszedelemben. Mint a sion hegye megálnak! Nem ingadoznak.”


    1915 III/21én „...ne is búsúlj édesem mert jó az Isten a jó embert nem hagya és gondot visel rejád is mind a töbi árváira és minket sem hagy el csak neked a jó hiredet haljuk lesz valahogy .... tám a jó Isten még meg hoszabitya a mi életünköt nem hagyja ilyen röviden a mi edig volt mert ez csak egy szép álom volt...”
    1915 tavasz „ Boldog Húsvéti ünepeket és az ez után következött együt hogy érhesük örömel és boldog békeséggel azért imádkozom és kérem a jó Istent adjon még egyszer békeséget és nektek kik még életbe vagytok örömel haza jövést kedves szülöföldetek és családotok közé minden hazáért szenvedönek adja Isten hogy úgy legyen Ámen ... már egyszer lehetnél szabad ha a jó Isten is úgy akarná én boldog ünepeket kivánok és a következőt együt hogy érjük minek a jó Isten legyen a meghalgatója.”
    „1915 VI/16án ...ne búsúlj édesem mert a jó Isten a ki edig meg tartott tám mért még napokot a mi számunkra töbet is nem csak ezt a keveset a mi edig eltelt...”
    1915 augusztus 11 „... Bizzál édesem a jó Istenbe mindig mert a kik biznak az Ur Istenben nagy hiedelemel, azok nem vesznek el, Semi némű veszedelemben, mint a sion hegye meg álnak és nem ingadoznak... enek így kell leni Isten dolgain nem lehet változtatni ...egyszer tám csak vége lesz mint minden kezdetnek vége van enek is lesz mihelyt a Jó Isten belé szól...”
    „1915 IX/14én ... ne búsúlj mert jó az Isten és még haza vezérel csendes othonodba hisz tám enek is egyszer vége lesz mind minden kezdetnek egyszer vége szokott leni!”

    „itt most igen jó hirek vanak épen ma halottam elöször nem tudom te tudsz­e valamit rola vagy nem az estélyi újságba jött a postára hogy békéről volna szó most tám csak meg érjük a mit nagyon de nagyon vártunk és várt az egész világ.”
    1915 „Kelt Nov. 7 én ... mert aba van minden örömem mikor neked irhatok adná a jó Isten hogy ne kéne sokat irni hogy lenél ithon mert már ideje volna ha a jó Isten is megelégelné hogy bár kik még életbe vagytok kerülnétek szép hazátok s kedves családotok közé hogy még élnénk bár anyit együt a menyit éltünk adja a jó Isten hogy legyen úgy ha későre is...”

    „1915 XII/11én ... de az Isten gondot viselt reánk most is édesem itt nagyon jó hireket halunk mind békéröl nem tudom csak az aszonyok beszélik­e vagy valami igaz volna bárcsak imán az a joságos Isten megkönyörülne és végit adná enek a bánatos világnak mert várjuk nagyon...” „1916Márczius4... nebúsuljédesemmerttégedajóIstenszeretésnemishagyjahogyelvesz még haza vezérel a te csendes kis családodba hogy éljünk még ketten boldog csendes életett azért kérem minden nap a jóságos Istent tám csak meg halja és meg tart tégedett szivem még nekünk...” „1916 III/19én... csak azt megértem hogy a jó Isten még egyszer visza vezérelt épen onan a hol a halál terem, és az élet posztul most mindjárt 2 éve. most újra láthatod édesem hogy a jó és igaz embert a jó Isten nem hagyja elveszni...”

    A feleség háború alatti életének érzelmi mélypontja férje bevonulása óta az 1916. augusztusi menekülés volt. A román csapatok közeledtének hírére a falu lakosságának egy részével a Szabó család is elmenekült:
    „Kelt levelem Somosdon 1916 aug.
    Szeretett kedves elfelejthetetlen jó társam Pál!

    Bánatos soraimot irom édesem onan a hol töbet nem is jártam soha ellindultunk egy nagy vándor utra a melyről talán szép erdély országba visza nem térünk soha már negyed napja déltől fogva üldöz a sors ki magyar országba egyszere 15 szekér mind együt vagyunk almásiak Rebi is horvát sógor Szabó László sógorom és még sokan ...

    Már 28án nekünk is letelt s elfujtuk édesem az induló nótát de gondolhatod szivem hogy milyen volt hogy azt hitük még a kövek is mind meglágyulnak mikor mi jötünk el ot hagytuk mindenünköt most csak az a fö meghalni othon nem tudtunk pedig azt hitük hogy meghalunk mint hogy eljöjünk ne ijegy meg kedves jó társam mit az Isten igért meg adja akarhol legyen is meg szent akaratja nem zúgolódtam mert az ur Jézus is sokat szenvedet értünk s most már nekünk is szenvedni kel.”

    „csak fáj a szivem és sir a lelkem mikor elgondolom mind az énekbe mondják hogy kell nekem ezt megint nálad nélkül kitelelni [az állatokat – O. S.] de nincs mit tegyek csak bizom a jó Istenbe tám megvigasztal ha későre is”
    1916 őszén a menekülés után hazatérő feleség is megtapasztalta a számkivetettek, hányatottak sorsát. Szorongva reménykedik, hogy többet nem ismétlődik meg a sorscsapás: „...csak töbet el ne kéne meni valahogy lene ha egy nap eczer enénk is csak ithon maradhatnánk tám az a jó Isten megőriz hogy töbször nem kel itt hagyjuk a hazánkott a jó Isten már adja végit ennek a nagy verekedésnek mert már mi is meg untuk édesem hát ti akinek nincs sem éjele sem napala nyugodt, mindig a nagy félelem hideg és bánat..."

    „1917 III16án ...tudom hogy bajoson telnek a napok a háborus üdő már nem akar letelni soha hogy megérjük mi most hála Istenek jól vagyunk... tám a jó Isten meg őriz hogy töbet nem kell menekülni .. én bizom hogy tám azt nem kel töbször átéljük a jó Isten atol megöriz...”
    „Ez a kicsi jó hir most van ha igaz lene de még miota elmentetek még enyi sem volt az igazgató urnak van újság és aba jött hogy az öszes uradalmak belé indultak még a semleges álamok is hogy béke legyen csak lene adná a jó Isten már egyszer mert aki szenvedett elég volna már a szenvedésből... egy jóslóról is mondanak hogy azt meg josolta míg még nem volta a háboru hogy lesz és most azt is meg mondta hogy Márcziusba hogy Április 27 én lesz vége és ö meghalt marczius 15 én s azt is meg monta hogy meghal és úgy is lett bár csak egyéb is úgy lene vagy úgy lesz minden hogy Isten akarja...”

    A béke eljövetelében reménykedő férj is az isteni beavatkozásban bízott:

    „1918 II 17 ik ujságot nem irhatok mert aszt tükis már tudjátok hogy a féloroszországal béke van

    és ebe a reménybe mi is tápláljuk magunkot hogy talán a jo Isten végit szakitja mindenüt enek a háborunak"
    A feleség leveleiben leggyakrabban a, fohász, remény és vigasztalás sorai olvashatók:
    „aug. 11 türd békével a mivel a jó atyánk meg látogatott látod édesem még edig szeretett a jó Isten fen van a jóságos Isten a ki edig örzött ezután sem hagy el”

    „IX/14én ezennemlehetmássegélyencsakajoságosIstenhamáregyszermegelégelnéasok szenvedéseteket és agódásotokat és a mi bánatunk s könyhulatásunkot mert egy év alatt malmot is elhajtana a mi könyünk ki hulot szemeinkből értetek és a mi jövendőbéli sorsunkért édesem
    Édesem szépen kérlek fogad meg az én gyenge szavaimat ne búsúlj olyan erősen mert csak magadott rontod gondolj az üdőre a mit a harcztéren töltötél itt azt hiszem akárhogy van úgy is jobb mind ott volt tölcsed hátra lévő és tölünk távol lévö napjaidot békével mert jó az Isten megsegit és megvigasztal tudod­e édesem még mindig mikor elhagyot volna a reményed és a legroszab sorsot gondoltál jövödnek akor vigasztalt még még mindig az Isten és még edigi sorsodért hálát adhacz és adok én is hálát minden nap a jó Istenek s kérem Szent nevét viselje ezután is gondodot mint edig vagyis legyen meg a jó Istenek szent akarata mind öröké. Ámen!”
    „...III 12én Megbocsás nekem édesem ha én téged az alat a rövid csendes életünk alatt vagy tettel vagy szóval meg sértetelek volna nekem igaz tudomásom nincs aról hogy én téged az én akaratomból megsértetelek volna s ha vétségből megsértetelek édesem megbocsás nekem köszönöm a sok joságodott amit én soha sem tudok neked viszafizetni megbocsás mert én töled még el sem tudtam ügyesen bucsuzni mert nekem mikor bucsuzni kel csak elgondolok mindent de szolani nem tudok semit úgy el zárodik a szó mert úgy fáj a szivem hogy azt gondolom hogy ketőbe hasad hát azért fizesen neked mindent meg a jó Isten s ha már el is kell hogy ujra meny édesem a jó Isten legyen mindenüt veled és akor nem lehet senki elened, én nem zugolódom mert katona vagy és magyar vagy és azt is tudom hogy muszáj a hazáért szenvedni s ezért imába foglalva kérem a jóságos Istent hogy őrizen meg téged veszedelemtöl félszegségtöl és idegen országbani haláltól hozon visza szülö földedre még épen hogy áldhasuk ithon a jó Istent a megtartásért és a szabadságért. Istenem halgasd meg szivböl jövő kérésem Ámen! ... de kérem a jó Istent ne legyen utolsó a mi találkozásunk adjon nekünk még találkozást és hoszabicsa meg a rövid földi életünköt mert az edig csak egy szép álom látás volt csak meg jelent és újra eltünt mind a regeli harmat a füszálról s csak azért fáj az én szivem hogy csendes volt és szép volt a mi együt létünk s mégis ilyen rövid volt.... ne búsúlj édesem mert hogy a boru után Derü szokott leni ha későre is jó az Isten tám csak nem hagy el...”

    A félelem szorongás, kétségbeesés a beletörődő fásultsággal váltakozó érzelmi állapot a házastársak életében. A helyzetbe bele kell törődni mert Isten rendelése:

    „... de nem tehetünk semiröl hogy az isten elrendelte úgy kel hogy legyen minden én az éjel álmomban ithon látalak olyan szépen fel voltál öltözve az ágyra le ültél hogy húzam le a csizmádot mert le akarsz feküdni jó volna ha már igazam lene nem csak álmomba...”
    „1915 április nem tehetünk rola tám csak eczer vége lesz mint minden kezdetnek vége szokot leni enek is tám már a jó Isten végit adja valamikor...
    „1915 ápr. 13... épen ma jelenteték hogy 18tól 50 évig fel mindenki katona elég sajnos még akik vajegy ithon van azokat is elviszik de nem tehetünk rola tám csak eczer vége lesz mint minden kezdetnek vége szokot leni enek is tám már a jó Isten végit veti valamikor
    „1915Agusz19... mostegykicsiténisfélekhaeltalálnakveniaföhadnagyurtóldemármit tegyünk a jó Isten gondott visel csak bizunk bene az ő akaratján úgy sem tud senki forditani a hogy elrendezte úgy lesz minden... most mindjárt jő a vetés egymás után minden csak a béke késik hogy alig győzük várni....”

    „915 aug 27 nyugodt voltam hogy legaláb a tüzvonalbol megmenekültél igazság szerint amit voltál Édesem az elég is volna ha a jóságos Isten is megelégelné ...”
    1915 ősz „...értem ne búsúlj mindenüt jó iljen heljeken csak a harcztéren rosz és én épen csak mindig ragaszkodok és akor megnyukszom a sorsomban mert asztis probáltam hálá istenek és ha még meg kel akoris jó az isten és megsegit és aba belekel nyugodnunk asztán jól tudom a mit az isten ránk mért anak úgy kel leni...”

    „1915 ok27ik... és ezutánis csak bene bízunk és nem hagy el és megsegít szentfelsége én már elszántam magam ahogy a jó isten elrendelte ugy legyen én már aba bele nyukszom és kérem a jó istent hogy még egyszer vezéreljen haza épen ha későre is tarcsa meg az életem..."
    „1915 okt.16.n.... de a téli ruhádat nem küldöm várom ha te haza jönél édesem érte s te vinéd el vagy már ithon viselnéd el úgy még job volna s igazság szerint már ideje is volna de nem tehetünk édesem semiről hogy a jó Isten elrendezte minden úgy fog leni.”

    „1915 XII 2ikán... Ha a jó istenis meg nem könyörül és még is végét nem adja enek az egy más nélkül való életünknek Mert már én is igazán és úgy az egész világ bele untunk édesem De mégis csak bizunk istenben és ha későre is meg segít és nem hagy el és haza vezérel Szentfelsége ...” „1916 VII 26án ... De mindenbe ahogy lehet lasan bele nyugszom mert teni semit nem tudok kérlek szépen édes jó társam ne búsúlj bizál a jó Istenben s nem hagy el mind edig ezután is megvigasztal és azt jól tudom ha nem is látom hogy a mostani helyzeted sokat különbözik az edigitől de mivel hogy muszáj édesem türjed békével mert a türök és a szenvedöké a menyeknek országa gondold el édesem még mindig mikor azt hited hogy most vége és a legjoban elhagyot reményed akor még mindenkor az Isteni gondviselés veled volt és megsegétett még a golyók záporába és minden nagy veszedelmekből épen ki hozott. bizál csak ő bene rendületlenül mert talán nem hagy el... értünk ne búsúlj szivem csak ügyelj miből lehet magadra s nyugodj meg a sorsodal szivem ne búsúlj megint jobra forditsa a jó Isten mert téged edig sem hagyott el”

    „Szeretett kedves jó társam Pál !
    Kivánlak értesiteni édesem hogy a múlt hó 21 én irt leveledet és egy lapot is meg kaptam a mit nagyon szépen köszönök és meg kaptam a mit I hó 26án irtál elég bánattal olvastam hogy a 3ik névnapodott töltöd tölünk távol ez nekem is elég sajnos de nem tudunk töbet teni semit a hogy a jó Isten el rendelte tám csak valamikor vége lesz vagy megélünk vagy már meghalunk...”

    A férj is hasonlóan gondolja: a helyzetük elviseléséhez a türelmes szenvedés szükséges: „Kelt Várpalota 916/11ik... És gondolom édesem hogy miljen Roszul esik hogy a hideg télre el kelet hogy hagyátok a szép othonotokot de nem tehetünk semiről a mit az isten ránk mért aszt el kel szenvedni és igy minyájan Szenvednünk kel ugy látszik és azt valahogy elszenvednök csak volna reményünk az uj élethez és mindenünkből ne fogytunk volna ki...”

    A hagyatékban egyetlen levelezőlap van amelyben a férj apósa Szabó Mihály is szükségét érezte, hogy tanácsával és tekintélyével próbálja befolyásolni a fiatalok döntését. A családja körébe vágyakozó tiszti szolga férj arra kérte feleségét, hogy a községi jegyzővel bizonyítványt irattassanak,amialapjánszabadságotkérhetne. Azapósazonbannemtanácsoljaezt,amitvégüla házastársak is elfogadnak:
    "Kedves fiam Pál olvasom a leveledből hogy ha a bizonyitvánt megirnók vagyis a jegyző ural megirasuk csak nem lesze néked roszab a hátusó felén mert ha a jó hejedből hazajösz oda visza tudsze meni ahol most vagy mert Szabó László is Udvarhelyről töbször haza jöt volna de az apja azt mondta néki ot ülj veszteg mert ha onat ki jösz a hejed be mást tesznek s mikor visza mész kel meni a harczba. kérlek kedves fiam ha gondolod hogy a jo heljedöt el nem vesztöd ird meg és a bizonyitvánt azonal megiratom csak nehogy a jó heljed roszal cseréld ki tudom kedves fiam a haza vágy nagyon megvan de mit tegyünk ha a sors igy hozta kérlek a hazai bajról ne gondolj mert mü el gondozuk hogy a jo Isten segit csak jol legjen dolgod Isten veled s velünk is

    Szabo Mihály"

    A háború utolsó éveiben a levelekben egyre gyakrabban a pszichikai kimerültség, fásultság, letargia hangja szólal meg. A férj leveleiből a helyzetével kibékülni képtelen ember folytott lázongását halljuk:
    „1917 VII/31ikén...Továbá tudatlak hogy a 25diki leveled meg kaptam és értetem édesem hogy menyire bánt tégedis a háború és az én ritka levelezésem de bizon engemis csak az bánt édesem ez a kutya háboru hogy már anyira bán az emberel hogy egyátaljába Semihez sincs kedve ...”

    „Kelt 1917 VIII 16ik­n... mert nem tudék haza meni kaszálásra mint a mult évbe hogy magam megcsináljam de mi nem vagyunk oka édesem egyikünk sem a köteleségünköt meg tetük de ha nem sikerült arol nem tehetek csak mégis bánt szivem a hogy még medig kel igy élni és még egy pár napja se lehet szabad az embernek és nem tudom szivem hogy mit gondoljunk és hogy élhesük bele magunkot ebe a háborus világba... Tudatlak Szivem a Sorsunkról és helyzetünkröl mi még mindig egy hejen Szenvedünk Sem előre Sem hátra nem mentünk. Csak ágyu dörren Sapner robban nem egy hanem sok. ágyu harczok vannak it és már várnók hogy inet előre mehesünk hogy job sorsba jusunk de tudja Isten hogy mi lesz velünk ...”

    „1918 II 17 ik
    Semi örömet nem találok Sehogy Sem a katona életbe és igaz hogy mondhatom hogy ha vége nem lesz a háborunak akor nekünk lesz én ugyan a sorsomra nem, panaszkodom oljan nagyon csak az bánt hogy hogy lehet hogy el legyünk zárva egyik a mástól oljan hoszu idötöl fogva és még most se tudjuk medig kel iljen Magányos életet élni és még hozá nem hogy mivelődnénk hát még elveszitsük aszt a józan eszméletünket is ami van.”
    A házastársak életérzésében, világról való gondolkodásában azonban nincs nyoma a radikális szembefordulásanak a helyzettel, a Hanák Péter által közölt levelekben megnyílvánuló táradalmi elégedetlenségnek, forradalmi hangnak. A legsúlyosabb jelzővel a helyzetükről való gondolkodásban, a „kutya” háborút illették, ennek végét az isteni beavatkozástól várták.
    „1917 IX/29én ...hogy vagy szivem hogy tudod még tűrni azt a sok várakozást a mibe mindig bene kell minden nap és minden perczbe legyünk a várakozás mibe az egykori lány is megvénült mi is csak úgy járunk ha még soká tart ez a kutya háború...” – írta a feleség egyik utolsó levelében.

    Összefoglalás

    A levélhagyaték két ember és a háttérben a család és egy társadalmi réteg valóságtapasztalatának, világértelmezésének dokumentuma. Nyomonkövethető harcuk a Helyzettel, amit az életvilágukba betörő Erőszak teremtett. Megismerhetjük a hosszú évekig tartó küzdelmet a túlélésért, a halálfélelemmel, bizonytalansággal, magányossággal, idegen környezettel. A levelekből megtudható, hogyan értették saját helyzetüket, hogyan próbálták vallásos hitükkel megvédeni, építgetni széthulló világukat azok, akik nem csinálták, hanem elszenvedték a „nagy” történelmet.

    A házasságuk elején hosszú távra tervező családtagok valóságértelmezésében a háború kitörésével megbomlott az összhang a feltételezett jövőbeni valóság és a jelenükben az emberen kívül és belül megtapasztalt rombolóerők között. Ezek természetének, hatásainak a világkép fogalmaival történő megfogalmazása értelmezésekben értelem­ összefüggésekben személyes szükséglet, amely elviselhetővé tette a velük való együttélést. Az idézett levélkorpuszokból kibontakozó világkép egyértelműen a vallásos hiten alapult. Egy vallási rendszer Clifford Geertz szerint nem más, mint a szent szimbólumok kerek egésszé rendezett fürtje. Azok számára, akik ráhagyatkoznak, a vallási rendszer hiteles tudást közvetít, azoknak az alapvető dolgoknak a tudását, amelyek segítségével az életet szükségszerűen élni kell.”13 Geertz továbbá kifejti, hogy a vallás rögzíti szimbolikus erőforrásaink érzelmi aspektusát a lelkiállapotokat, az érzelmeket, a szenvedélyeket, a vonzalmakat, az érzéseket. „Azoknak akik képesek ezekbe belekapaszkodni és amíg képesek erre, a vallási szimbólumok nemcsak a világ megértésének kozmikus garanciáját nyújtják, hanem arra is szolgálnak, hogy a világot megértve pontosabbá tegyék érzéseik irányát, meghatározzák érzelmeiket, és mindez lehetővé teszi számukra, hogy morcosan vagy örömmel, komoran vagy fennhéjázva el is viseljék ezt a világot.”14A vallásos hitbe kapaszkodott a Gothárd­Szabó házaspár is a Gonosszal való szembeszállásban: erőt, türelmet, vigasztalást innen merítettek, hogy helyzetük olykor felfoghatatlan abszurditását legyőzzék.

    Irodalom

    Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Századvég Kiadó. Budapest, 1994
    Csóti Csaba: Erdélyi menekültek levelei 1916­ból. In: Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 1998. évi esztergomi konferenciájának előadásai. Komárom­ Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Esztergom, 2000. 115­123.
    Hanák Péter: Népi levelek az első világháborúból. Valóság XVI. évf. 1973.3. 62­87.
    Keszeg Vilmos: Kelt levelem... Egy mezőségi parasztasszony levelezése. Debrecen 1996.
    Kokó Juliánna: Egy vargyasi család levelezése az első világháborúban. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve. 7. Írás, írott kultúra, folklór. Szerkesztette Keszeg Vilmos. Kolozsvár 1999. 240­265.


     

    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      drkollar | ontológiai coaching | design | történelem | szociológia
    Hozzászólások 0 Találatok: 2270  

    2014.05.10 18:45:51

    Minden coolnak, cooljelöltnek, halott coolnak, ellencoolnak, anticoolnak, majdnemcoolnak, cool nélküli coolnak, cooltalannak, coolokosnak, metacoolnak stb. Nietzsche szavaival: mindenkinek és senkinek ajánlom ezt a dalt.

    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      ontológia | drkollar | coaching | zene
    Hozzászólások 0 Találatok: 1791  

    2014.04.11 19:37:48

    A szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos másolni, értelmezését adni, forráshivatkozás nélkül bármilyen módon felhasználni.

    PhD Dr. Kollár József

    Metadesign

    Témához tartozik:

    A biológus Umberto Maturana (1997) szerint mi, emberi lények életünk különféle egymással összefüggő tereibe esztétikai tapasztalatok révén integrálódunk. A természet designja és az általunk mesterségesen létrehozott design egyaránt az esztétikai szempontokat is figyelembe vevő mérnöki tervezés eredménye.

    A “temészetanya” mint designer az anyatarmészetet, a mesterséges design pedig a technikai eszközöket teszi vonzóvá.

    Design nélkül képtelenek lennénk élményszerűen viszonyulni a környezetünkhöz és embertársainkhoz, nem lenne kedvünk kimenni a a természetbe, ránézni egy másik emberre, jóízűen beszélgetni az ismerőseinkkel. Umberto Maturana nézeteit integráló ontológia coaching szerint a coach designer, aki a coacheeval közösen működőképes és vonzó ontológiákat gyárt. Képzeljünk magunk elé egy megszokott tanácsadást, mely úgy tekint a problémamegoldás folyamatára, mint egy mérnöki tervezésre, melynek során nem törődnek a termék (a coaching folyamata és eredménye) esztétikai vonatkozásaival, azaz a designjával! Ilyen értelemben az output egy működő, de csúnya gép lenne, ami a felhasználó számára semmiféle esztétikai élményt nem nyújt.

    Környezetünkkel szerves egységben élünk.  A design által kiváltott esztétikai élmény a környezetünkkel való egyensúlyban, jó közérzetben és örömben nyilvánul meg. Ez az organikus egység azonban, gyakran önmagától semmivé foszlik. Hogyan lehetséges ez?  A design sajnos maga is elavulhat: például az életkor előrehaladtával, vagy egyéb okokból változtatnunk kell a hajviseletünkön, öltözködésünkön, testbeszédünkön, életstílusunkon. Ilyenkor tudatos beavatkozásra van szükségünk, amit az ontológiai coachingban (Maturana nyomán)  metadesign-nak hívnak. A metadesign a designunkról szóló design.

    A metadesign elsőre nagyon hasonlít ahhoz, amit más iskolák gyakran önismeretnek neveznek, de valójában alapjaiban különbözik tőle. Az önismeret tudás, a  metadesign élményszerű tudás. Az önismeret pusztán mérnöki szemlélet. A metadesign az esztétikai értékeket is figyelembe vevő tervezői hozzáállás. Az önismeret esetén az előfeltételezés: a cél az, hogy valami jól működjön, a metadesign esetében az is fontos szempont, hogy a működéshez milyen esztétikai élményt társul.

    Az ontológiai coaching design-ja, abban nyilvánul meg, hogy a beavatkozás során nemcsak elakadásokat hárít el, hanem esztétikai élményt is előidéz, hiszen az ember nem csupán haszon-maximalizációra törekvő kalkulátor.

    A metadesign-szemléletre jellemző, hogy céljaink elérése érdekében bármilyen eszközt bevethetünk, ami segít újraszőni környezetünk (boldogságunk) szétfoszlott hálóját. Az ontológia-tervezők  a mindennapi élet poétái és mérnökei egyszerre, akik eltérő esztétikai élmények formájában működőképes és vonzó életstílusokat, identitásokat, technológiákat ajánlanak az elakadásban lévőknek (elavult design-tulajdonosoknak).

    Maturana szellemében a coach olyan metadesigner tehát, aki önismeret helyett metadesignt kínál, hogy aztán a hozzá forduló saját magának tetszés szerint személyére szabja azt. Az ontológiai coaching olyan virtuális termék, amely a coachee számára épp oly valóságossá tehető, mint például a kezében tartott okostelefon. Személyiségének részévé válva kiterjeszti lehetőségeit, használata során a jövőre vonzó lehetőségként tekint.

    Esetpélda

    Gábor bizonyos szempontból jó vezető, tökéletesen ismeri a különféle termelési folyamatokat, ért a szakmájához. Viszont népszerűségben messze megelőzi egy, a termeléshez kevésbé értő, de lényegesen népszerűbb, vezetőtársa.

    Mintakérdések

    Ha robotként tekintene magára, milyen szoftvereket tudna azonosítani, amik működtetik?

    Ha a szoftverek mögött programozót feltételeznénk, milyen céllal írta volna meg ezeket a szoftvereket?

    Mely szoftverei működésével elégedett, melyekkel nem?

    Milyen szoftvert vásárolna szívesen, ami növelné a kompetenciáit?

    Az önismeret-szoftver milyen képességek birtokába juttatja önt?

    Milyen lenne egy ideális önismeret-program?

    A coaching ezen pontján a coach néhány szóban elmondja, hogy mit ért metadesign alatt, majd ebben az új kontextusban folytatja a kérdezést.

    Vajon miért fontos számunkra, hogy egy tervezet ne csak jól működjön, hanem élményt is nyújtson?

    Milyen élmények birtokába juttat saját designunk?

    Milyen összetevői vannak a designunknak (gondolat, érzelem, érzés, beszédaktus, test, környezet,  mások gondolatai, érzelmei stb.)?

    A saját designjáról szóló design milyen lenne?

    Milyen gondolatokból, érzelmekből, érzésekből, beszédaktusokból és testi változásokból állna?

    A gondolatokról, érzelmekről szóló metadesignok hogy viszonyulnának az élete narratíváját létrehozó design metadesignjához?


     

    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      
    Hozzászólások 0 Találatok: 2339  

    2014.04.07 23:32:35

    A szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos másolni, értelmezését adni, forráshivatkozás nélkül bármilyen módon felhasználni.

    PhD Dr. Kollár József

    Az érzelmek tervezése

    Témával összefüggő:

    Az ontológia coaching szerint az érzelmi életünk nem a gondolkodásunkkal szemben álló irracionális világban játszódik, hanem integráns része életünk narratívájának, melyben testi, érzelmi és gondolkodásbeli változásaink kölcsönösen hatnak egymásra és együtt alakítják életünk történetét. Élettörténetünk pedig megtestesül fiziológiai, érzelmi és gondolkodásbeli változásainknak a természet és a kultúra által előállított designjában.

    Az idegtudós, Damasio (1996) megkülönbözteti az elsődleges és másodlagos érzelmeket, valamint az érzéseket egymástól. Az elsődleges érzelmek velünk született, automatikus érzelmi válaszok bizonyos külső vagy belső, illetve ezek kombinációjából álló sajátos ingerekre (pl. nagy méretű állat, szívroham). Az érzelmi reakció hasznos: a veszélyes ragadozók elől félelmünkben gondolkodás nélkül elbújunk, nálunk gyengébb ellenfelünkkel szemben viszont kimutatjuk dühünket. A testi változást az embereknél az érzelem átélése, vagyis az érzelem és az azt kiváltó tárgy közötti kapcsolat észrevétele követi. Ennek azért van jelentősége, mert az érzelmet kiváltó ok és az érzelem viszonyának tudatosítása általánosításokhoz vezet, ami segít stratégiákat kialakítani a veszélyes helyzetekkel szemben. Damasio szerint a másodlagos érzelmek akkor jönnek létre, mikor szisztematikus kapcsolatot teremtünk az elsődleges érzelmek és az őket kiváltó okok között. Az elsődleges érzelmi válaszok automatizmusával szemben a másodlagos érzelmek tanulás eredményei.

    A helyzettípusok és a rájuk adott automatikus érzelmi válaszok közötti viszony átélésének egyéni mintázatai. Az emberi nemre jellemző velünk született érzelmi válasz-típusoknak az egyéni életünkben megvalósuló példányai, amelyek elkerülhetetlenül magukon viselik azokat a partikuláris szituációkat, amelyek csak az adott személy életére jellemzőek. Az érzelemmel (emotion) szemben az érzés (feeling) „egy adott agyi rendszerben aktivált parikuláris”(Damasio, 1996, 148) mentális képeknek és az általuk kiváltott testi változásoknak a folyamatos monitorozása, átélése. Az észlelő számára kedves arc és az általa kiváltott testi állapot (érzés) kombinációjának átélése a boldogság érzése. A boldogság a testi állapotváltozások észlelése az őket kiváltó gondolatokkal együtt. A pozitív testi állapotok megváltoztatják a gondolkodás stílusát, ilyenkor szinte röpködnek a gondolataink, amelyek újabb pozitív testi változásokhoz vezetnek. Az ontológia coaching az érzelmeket az életstratégiánkat megalapozó vagy romboló lelki eseményeknek tekinti. Célja az érzelmek tervezése. Az érzelmeket komplex, epizodikus, dinamikus és strukturált folyamatokként kezeli (Goldie, 2000, 12-15). Az érzelmek komplexek, mivel különféle elemekből állnak. Magukba foglalnak epizodikus érzelmi élményeket, azaz különféle percepiókat, gondolatokat, érzéseket, valamint számos testi változást. Az érzelmek tartalmazzák további epizodikus érzelmek átélésének, illetve további gondolatoknak, érzéseknek és viselkedéseknek a diszpozícióit. Az érzelmek epizodikusak és dinamikusak.

    Az érzelmeink által kiváltott cselekvések, valamint érzelmeink kifejezése ugyanannak a narratívának a részei, de nem maguknak az érzelmeknek. Vagyis érzelmeink élettörténetünk epizódjai, ugyanakkor dinamikus hatást gyakorolnak rá.  Az érzelmek strukturáltak, hiszen egy narratíva részét képezik cselekvések, események, gondolatok és érzelmek kibomló mintázataiként. Folytonosan változó érzelmi életünk folyóját relatíve állandó lelki karakterünk tartja mederben. Karakterünket és érzelmi életünket nagyban meghatározza (egyebek mellett) a romantikus szerelem nagy narratívájához fűződő viszonyunk, függetlenül attól, hogy nők vagy férfiak, vezetők vagy beosztottak vagyunk. A romantikus szerelem is komplex, epizodikus, dinamikus és strukturált érzelem, mely a romantikus rend narratívájának konstitutív eleme. Maarten Doorman A romantikus rend című könyvében meggyőzően bizonyítja, hogy miközben a huszonegyedik század gondolkodói azt tartják korunk jellegzetességének, hogy megszabadít a romantikától örökölt kliséinktől, kiderül, hogy minden kreatívnak látszó rombolás újra a jól ismert romantikus heurisztikákhoz, stratégiákhoz irányít bennünk, vagyis minden út a tizenkilencedik században uralomra jutó romantikához vezet. Az ontológia coaching szerint a különféle pszichológiai irányzatok, személyiségfejlesztő programok, tanácsadások eltérő kísérletek a romantikus rendből való kitörésre, vagy a kitörés illúziójának felkeltésére. Ebben egyébként hasonlítanak a művészetre, a tudományra és a piac működésére.

    A sikeres huszonegyedik századi kommunikáció jellegzetessége a romantikus klisékkel való izgalmas, közös játék, vagyis a romantikus szerepmodellek, érzelmek kreatív rombolása az ipari és az információs társadalom határán. A romantikus rend központi, konstitutív fogalma a „romantikus szerelem”. A szerelem az az érzelem, amiről mindenki beszél vagy sokatmondóan hallgat. Amiről a legtöbb „elmélet” születik, amiről a legtöbb szó esik, és amiről úgymond a legkevesebbet tudunk. Flores egyik szerzőtársa Robert C. Solomon (2006) szerint a romantikus szerelem részben azért létezik, mert folyamatosan szó esik róla, és amiről ennyi ember beszél, annak léteznie kell. La Rochefoucault-ót idézi mondanivalójának alátámasztására: „Lenne bárki is szerelmes, ha előzőleg nem hallotta volna a szerelem szót?” A romantikus szerelem secondhand érzelem, ritkán eredeti, habár szeretjük becsapni magunkat azzal, hogy a miénk az. A jéghideg (cool) férfiról alkotott romantikus elképzelés is a romantikus rend szülötte. A rendíthetetlen férfiú olykor cinikusnak tűnő érzéketlenségét, a klisé szerint, gyakran egy korábbi, mások elől titkolt, szerelmi bánat okozza. Gondoljunk például a Casablanca című film Humphrey Bogart által alakított főszereplőjére, vagy Jim Jarmush filmjeire (Éjszaka a Földön, Hervadó virágok, Szellemkutya, Az irányítás határai). Jarmush Az irányítás határai című film főszereplőjéről a következőt mondja: „Ez egy nagyon precíz figura, semmi apróság sem vonja el a figyelmét, mert bár a bűn világában él, mégsem lehet őt nőkkel, piával vagy bulizással lekenyerezni.” Vagyis a főhős vonzerejét az adja, hogy úrrá lesz a romantikus érzelmeken, miközben nem kérdőjelezi meg fontosságukat.


    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      
    Hozzászólások 0 Találatok: 2283  

    2014.04.04 20:43:15

    A szöveg szerzői jogvédelem alatt áll. Tilos másolni, értelmezését adni, forráshivatkozás nélkül bármilyen módon felhasználni.

    Témához tartozik:

    PhD Dr. Kollár József

    A bullshit mint anti-design

    Képzésajánló:

    Vezetői designgondolkodás (Business Coach és Design Thinker képzés)

    Heidegger szerint a beszéd gyakran fecsegéssé válik, mely az embert mint világban-való-létet a megértésre való nyitottság helyett zárttá teszi. A fecsegés a „megmondtam és kész” ellentmondást nem tűrő beszédaktusára épül. A fecsegő mond is valamit, meg nem is. A fecsegés létmódjának lényegi része, hogy nem tűri az értelmes kérdéseket, az új szempontokat, és minden vitára irányuló kísérletet csirájában elfojt. A fecsegés egyik alfaja a szervezeti kommunikáció egyik ádáz ellensége: a bullshit.

    A következő rövid történet, amely a híres osztrák filozófus, Wittgesntein és Fania Pascal között játszódott le, jól megvilágítja a bullshitet mint nagyotmondó fecsegést. Pascal mandulaműtétét követően egy magánklinikán feküdt, ahol Wittgenstein meglátogatta. Beszélgetésük közben mikor Pascal azt mondta, hogy pontosan úgy érzi magát, mint egy elgázolt kutya, Wittgenstein „viszolyogva” azt válaszolta, hogy nem tudhatja, hogy érzi magát egy elgázolt kutya. Wittgenstein viszolygásának oka az, hogy véleménye szerint Pascal viselkedésében nyoma sincs „az igazságra való törekvésnek”. Nem csupán az a baj, hogy túlságosan nagyot akar mondani, és ez nem sikerül, mert ez csak az eredetiség hiányának megnyilvánulása lenne, ami bocsánatos bűn. Ami Wittgenstein számára megbocsáthatatlan, az az igazság iránti elkötelezettség hiánya. A bullshit olyan kvázi-gondolat, amelyből hiányzik az igazságra való törekvés, a tudás, az információ, egyfajta mentális ürülék, amit egy személy (gyakran nagyotmondás céljából) a másikra ürít, aki ezt durván visszautasítja. A bullshit számos vonását tekintve hasonlít a giccshez.

    "Dögös ötös" beszélgetés 3.: Blöff; blöffölsz vagy elvérzel? (Konfliktus-stratégiák)

    Kundera szerint “a lét határozott igenlésének esztétika eszményképe” a szar tagadása, amit azonosít a giccsel. “(...) a giccs a szar abszolút tagadása, a szó szoros és átvitt (figuratív) értelmében: a giccs kizárja látószögéből mindazt, ami az emberi létben esszenciálisan elfogadhatatlan” (Kundera, 1992, 319–320). Más helyütt a bullshithez hasonlóan definiálja. Hermann Broch nyomán azt állítja, hogy a giccs nem csupán ízléstelen művészet, hanem emberi “minőség”, ugyanis létezik az úgynevezett giccsember (Kitschmensch), aki azért vágyik a giccses magyarázatok után, hogy elmeneküljön a “lét elviselhetetlen könnyűsége” elől. Ennek egy lehetséges módja számára az, “hogy a megszépítő hazugság tükrében nézegesse magát, és meghatott elégedettséggel rá is ismerjen magára” (Kundera, 2000, 135). A giccsember olykor bullshitet használ arra, hogy ne kelljen tudomásul vennie a számára nem tetsző dolgok elkerülhetetlen jelenlétét.

     

    Esetpélda

    Harriet Rubin A szavak ereje című cikkében bemutatja Fernando Florest mint tanácsadót, aki azt próbálja megtanítani a tréningen részt vevő felsővezetők számára, hogy miként kell használni az értékelés és az elköteleződés beszédaktusait. Azt szeretné megértetni velük, hogy mennyire fontos, hogy ne bullshiteljenek, hogy tudatosan és megfontoltan használják a szavakat, hiszen a szavak drágát, ha rosszul használják őket, akkor a szervezetük működése látja kárát.

    Mások értékelése nagyon fontos, de nem könnyű feladat egy vezető számára. Flores kidolgozott ennek gyakorlására egy módszert. Az értékelőnek és az értékeltnek a következőképpen kell eljárnia a gyakorlás során. Az értékelő személy a nevén szólítja azt, akit értékel, majd negatív és pozitív értékítéletet mond róla. Az értékelt személy miután nevén szólítja az értékelőt a következőt olvassa fel egy papírról: „Köszönöm az értékelésed. Nagyra becsülöm az őszinteséged. Remélem, hogy a későbbiekben még tudunk beszélgetni az elhangzottakról.” Ezt követően mindketten megköszönik az együttműködést.

    A tréningen részt vesz egy Tomas nevű felsővezető, aki nem hajlandó együttműködni Floress-szel, sőt a háta mögött áskálódik ellen. Flores hirtelen odafordul hozzá és megkérdezi, hogy miért megy olyan nyögvenyelősen a változás. Tomas azt válaszolja az egész csoport nevében, hogy nem szeretik a tréning-módszereit. Flores jogosan érzi úgy, hogy Tomas projektál, valójában ő nem hajlandó együttműködni vele. Flores megkéri Tomas egy kollégáját, hogy értékelje őt. „Tomas, te egy önimádó, egoista, befelé forduló figura vagy, ha felvetek valami számodra kellemetlen dolgot, azonnal sündisznóállásba vonulsz.” Ezt követően Flores megkéri Tomast, hogy értékelje őt (Fernando Florest). Tomas lassan tagolva Flores szemébe mondja: „Nem...szeretem...a...stílusodat!” Flores készségesen kiigazítja: „Gyűlölöd a stílusomat”. Tomas megismétli: „Gyűlölöm a stílusodat!”. - Kedves Tomas, köszönöm az értékelésed, nagyra becsülöm az őszinteséged – válaszolja Flores a papír alapján. – És most hallgasd meg az én értékelésem. Egy seggfej vagy, bár kevésbé, mint két perce. Olyan dolgokról alkotsz véleményt, amikhez lövésed sincs. Ha adsz rá engedélyt, edzeni foglak. Ha részt veszel az edzésen, és nem követed az utasításaimat, megöllek. És ez rosszabb, mint a stílusom.

    Valami furcsa történt: Tomas mosolygott, ellazult, és megköszönte az értékelést.

    Flores rögtön interpretálni kezdte a szituációt. – Ez történik a nyitottság atmoszférájában.

    Ha a bizalom nő, akkor a hangulat is javul, mindenki magabiztosabbá válik. Kétségbeejtő helyzetet kell teremteni, mert a kétségbeesés valóságteremtő erővel bír. Az „érezzük-jól magunkat-stílus” a tudatlanság és nemtörődömség szimptómája.

    A tréning során Flores egy autoriter vezető szerepébe bújva alakítja a folyamatokat, vagyis hozza létre a heiddegeri „a működési zavart”, amely a jövő tervezésének ideális terepe.


     

    Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

    a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


      
    Hozzászólások 0 Találatok: 2157  

    1. oldal / 6
    << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 Következő > Utolsó >>

    Az iLoveSchool párkapcsolati, válási és üzleti menedzsment tanácsadója:
    Csintó Edit
    akkreditált life
    és business coach >>


    Tóth Éva
    Consigliere, és Coach krízis
    Info: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

    Fekete Gertrud
    Jószolgálati coach,
    szomaesztétika coach
    szakértő
    Info: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

    Feliratkozás hírlevélre

    Utolsó fórum hozzászólások

    • Integessen szépen Extremisztánból (2013. március 08., péntek)
      Kedves Bernadett, amikor szerelmesek vagyunk, a fellegekben járunk, hívjuk ez...
    • Megtartsam őt (2013. március 08., péntek)
      A hallgatói levelet élesítette: Abaházy Noémi Elnézést kérek hogy lev...
    • A végének márpedig nincs vége (2013. február 28., csütörtök)
      Kedves Csilla, nézze csak meg ezt a videót: www.youtube.com/watch?v=k8AkjWQ3P...
    • Vége? (2013. február 28., csütörtök)
      Aki az olvasói levelet megjelentette: Abaházy Noémi Köszönöm válaszát...
    • Szép mese a szerelem mítoszáról (2013. február 27., szerda)
      Kedves Levélíró, "Ha mást szeret! Az a legrosszabb! Azt nem lehet kibírn...
    • Engedjem, hagy menjen? (2013. február 27., szerda)
      A Levélíró online kérdésének megjelenését engedélyezte: Abaházy Noémi...
    • Varázsló (2013. február 21., csütörtök)
      Na jó, de hogyan? "Gondold, hogy most olyan állapotban vagy, mint a már fe...
    • Napi mentál kisfröccs 53. - Szívet cserélj ne égboltot (2013. február 20., szerda)
      "Azt hiszed, veled történt meg egyedül, és csodálkozol rajta, mint valami s...
    • Hűtlen látomás (2013. február 13., szerda)
      Kedves Katus, a rovartípusú kommunikáció hasonlít ahhoz, ahogy például a...
    • Nem hiszem (2013. február 13., szerda)
      Az olvasói kérdést élesítette: Abahází Noémi Tisztelt Kollárné Dér...
    • Florida-vita (2013. február 12., kedd)
      Lényeg mindig a részletekben rejlik: hogyan? Hogyan tanuljuk meg a hajótöré...
    • Napi mentál kisfröccs 52. - A hajótörés művészete (2013. február 07., csütörtök)
      Ha nem vagy kész arra, hogy változtass az életeden, egy coach sem segíthet r...