COACH KÉPZÉS, tanácsadás, terápia, mediáció és coaching: Dr. Kollárné Déri Kriszti, 06 (70) 631-33-11, kriszti.deri@gmail.com, skype: deri.kriszti, 06 (70) 631-33-11, iLoveSchool!

Dr. Kollárné Déri Kriszti hivatalosan is angyal lett

 

Dr. Kollárné Déri Kriszti Havas Henrik "Henrik angyalai" című műsorában Csisztu Zsuzsával és Csézyvel közösen hivatalosan is angyal lett.

Sztárok és sztár iskola - Csengeri Attila ajánlja

a LIFE & BUSINESS DESIGN INTÉZET Dr. Kollár Iskoláját

“Nagy szeretettel ajánlom az iskolát mindenkinek, aki fejleszteni akarja saját magát, vállalkozását és környezetét!”

Csengeri Attila

színész, musical és operett énekes

Sztárok és sztár iskola - Gyulai Júlia Európa-bajnok ajánlja

a LIFE & BUSINESS DESIGN INTÉZET Dr. Kollár Iskoláját

“Hiszek az iskolátok hatékonyságában, szeretettel ajánlom  mindenkinek!”

Gyulai Júlia, Európa-bajnok táncos-koreográfus

(A fiatal tehetség, aki dolgozott Brad Pitt-el)



Sztár képzők és sztár iskolák - a beregszászi főiskola ajánlja


A beregszászi főiskola stratégiai partnerséget kötött 2013-ban a Dr. Kollár Iskolával.

A II. Rákóczi Ferenc Főiskola ajánlja a Dr. Kollár Iskola képzéseit.

 



Sztár képzők és sztár iskolák - a PÉCSI EGYETEM ajánlja


A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara ajánlja a Dr. Kollár Iskola képzéseit, melynek sikeres teljesítéséről közös tanúsítványt állítanak ki 2014-től.

 



Sztár tudósok és sztár coachok - PhD Dr. Tőzsér János ajánlja


"A filozófia a kritikai gondolkodás legjobb tanítómestere. Hidd el, szükséged van rá!"

PhD Dr. Tőzsér János filozófus, egyetemi docens, a Kaposvári Egyetem tanára, a Doktori Tanács tagja, több hazai és nemzetközi tudományos cikk, valamint könyv szerzője


Sztárok és sztár coachok - Baranyai Annamária ajánlja


"Nagyon hálás vagyok, hogy sikerült megismernem a módszert, amivel dolgoztok. Csak ajánlani tudom mindenkinek!"


Baranyai Annamária, színész-énekesnő


Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical énekverseny női szóló kategória 1. helyezettje


Sztárok és sztár coachok - Dr. Szabó Tünde ajánlja

"A Kollár Coaching Iskola nagy segítségemre volt, hogy a mediáció szakmai hátterét teljeskörűen megismerhessem és a gyakorlatok során elsajátíthassam. Vezető tanáraink, Krisztina és József minden tudásukkal azon voltak, hogy képességeinkhez mérten sajátos feladatokkal segítsenek bennünket a tudás megszerzéséhez. Az oktatás során magasszintű tematika alapján haladtunk, mint hallgató minden nap kihívásokkal teli élményekkel és tudással gazdagodtam, amelyet ezúton is köszönök!"

Dr. Szabó Tünde, úszó olimpikon (ezüstérmek: EB, VB, Olimpia), a  Magyar Úszó Szövetség főtitkára

Sztárok és sztár coachok - Keresztes Ildikó ajánlja

"Örvendek, hogy megismertem Dr.Kollárné Déri Krisztinát és Dr.Kollár Józsefet. Felkeltette az érdeklődésemet a módszer amivel dolgoznak, folytatni szeretném. Ajánlom szeretettel mindenkinek"


Keresztes Ildikó énekesnő
1997 Az év musical énekesnője-eMeRTon díj, 1999 Az év énekesnője-eMeRTon díj, 2001 ARTISJUS díj-musical kategória, 2002 Arany Zsiráf-díj-jelölés – Az év hazai rock albuma (Nekem más kell), 2006 VOX-CAR díj-legjobb filmbetét dalért a „Csak szex és más semmi” című filmben., 2011 Fonogram- díj-jelölés – Az év hazai klasszikus pop-rock albuma

Sztárok és sztár coachok - Mahó Andrea ajánlja

"Nagyon örvendek, hogy kapcsolatba kerültem két fantasztikus emberrel: Dr. Kollárné Déri Krisztinával és Dr. Kollár Józseffel, akik által megismertem a coach fontosságát és mindenkinek szeretettel ajánlom."

Mahó Andrea, eMeRTon és Artisjus díjas, színésznő, énekesnő,
Sir Andrew Lloyd Webber magyar kedvenc női előadóművésze

Sztárok és sztár coachok - Katus Attila ajánlja

"Örülök, hogy megismerhettem az Iskola vezetőit és képzését, akiknek segítségével új, egészségtudatos személetek születnek.. Szeretettel ajánlom mindenkinek, aki nyitott az új dolgokra, a változásokra és a hosszútávú megoldásokra!"


Katus Attila, hatszoros világ- és kétszeres Európa aerobic bajnok, életmód szakértő, Trainer of the Year 2010 ELITE - Az év Edzője, a Magyar Torna Szövetség által Az elmúlt 125 év legeredményesebb versenyzője aerobik szakágban
, a Pécsi Sasok aerobik formáció egykori tagja, a SOTE Testnevelési és Sporttudományi Kar óraadó tanára


Sztárok és sztár coachok - Balogh Emese ajánlja

"Krisztinek és Józsefnek küldöm szeretettel a szívből jövő ajánlásomat: Az ontológiai coaching megtanít arra, hogy előbb önmagunk, majd másoknak segítve utat találjunk a lét egyetemes horizontja irányába. Ebben az iskolában képessé váltam más dimenziókból szemlélni önmagamat, másokat, önmagam és mások környezetének, kapcsolatainak összességét. Szeretettel ajánlom Mindenkinek, aki kitörni vágyik a sablonok világából."

Balogh Emese, vezető ásványvízgyártó tulajdonosnője, a Cafe Archibald Tudásközpont alapítója és tulajdonosa, mester coach

Sztárok és sztár coachok - Kiss Lenke ajánlja

"Szeretettel ajánlom ezt a minőségi oktatást mindenkinek! Óriási szükség van rátok... csak ajánlani tudom mindenkinek!"

Kiss Lenke, Magyarország legendás női kosárlabdázó ikonja
Egyedülálló, fantasztikus eredményei: 328-szoros válogatott, Eb-bronzérmes, 4-szeres magyar bajnok, Európa-válogatott, 4-szeres "Év játékosa" A mezőnyből és palánk alól is rendkívül ponterős, domináns center, olimpiai gólkirály! A Halhatatlan Klub tagja

Sztárok és sztár coachok - Nagy Sándor ajánlja

"Örültem, hogy megismerhettem a Dr. Kollár Iskola alapítóit, munkájukat!
Fontosnak tartom a kreativitást és hogy a nagy, világmegváltó gondolatok előtt magunkkal legyünk először tisztában. Jó és rossz tulajdonságainkkal egyaránt, mert csak így láthatjuk az Életet és másokat is tisztán, ítélkezés mentesen!
Hiszen a Jóisten hasonlatosságára  mindannyian teremtők vagyunk, rajtunk is áll, hogy milyen lesz ez az Utazás!
Ajánlom őket szeretettel mindenkinek! :)"

Nagy Sándor
Súgó Csiga és Soós Imre-díjas színész, énekes, a Madách Színház oszlopos és kiemelkedő tagja

Közszereplők és sztár coachok - Lengyel Szilvia ajánlja

"Az ontológiai coaching eszköztárának segítségével nem a problémákban süllyedünk el, hanem az elképzelhető és elfogadható, alkalmas megoldások fényében és akarásában tudunk túllépni rajtuk. Erre lenne szüksége mindenkinek! Kriszti és József az ehhez vezető utat mutatja meg kiválóan."

 

Lengyel Szilvia, országgyűlési képviselő


Sztárok és sztár coachok - Koós Réka ajánlja

"Régóta tervezgettem, hogy megismerkedek a Life Coaching-gal. Egy új és izgalmas világba csöppentem és kíváncsian várom, mi sül ki belőle. Kacérkodom a gondolattal, hogy a tanfolyamot is elvégzem nálatok!"
Köszönettel és üdvözlettel:

Koós Réka
Junior Lyra díjas színésznő, énekesnő

Útkövetés: Címlap Dr.KOLLÁR Címke: iloveschool
IWIWSatartlapGoogle bookmarkTwitterFacebookBlogter.huMyspace bookmarkNetlog bookmark

Címke: iloveschool

2014.06.10 18:33:41
drkollar

Jelmeztervezés helyett jellemtervezés

Tervezzünk jellemet!

Elster szerint a jellemtervezés a „vágyak szándékolt alakítása, amelyet a sztoikus, buddhista és spinozista filozófiák hirdetnek az önuralom pszichológiai vagy az ergonómia közgazdasági fogalmaira támaszkodva”.

A jellemtervezés során szükségleteinket a lehetőségekhez igazítjuk.

Fontos, hogy a tervezés folyamán tisztában legyünk azzal, hogy mit lehet megtenni, és mit nem, különben vagy túl sokat vagy túl keveset változtatunk a designon. Gyakoribb, hogy kevesebbet merünk, mint ami lehetséges.

A jó design tehát egybeesik azzal, ami még lehet, melyet nagyobb valószínűséggel alkot olyan designer, aki képes a kétértelmű helyzetek elviselésére.

Loevinger szerint a kétértelmű helyzetek elfogadása az autonóm személyiség alapvonása. A professzionális jellemtervező ahelyett, hogy a „savanyú a szőlő” stratégiát választva leértékelné az elérhetetlen lehetőségeket, felértékeli az elérhetőt.

A sztoikus, buddhista és spinozista filozófiák használhatók jellemtervezésre, de  a velük való foglalkozás nem szükségképpen jellemtervezés, hanem filozófia. A jellemtervezés filozófiai analízise különbözik a jellemtervezéstől.

A jellemtervező tehát nem filozófus, és persze a filozófus nem jellemtervező, bár természetesen vannak filozófus jellemtervezők, és jellemtervező filozófusok, illetve olyan filozófiák, amelyek konstitutív eleme a jellemtervezés.

A jellemtervezés természetesen túlmutat a különféle szakmákra jellemző design-tevékenységeken, valamint a természet- és a bölcsésztudomány elválasztásán.

 


 

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


  filozófia | Elster | drkollar | coaching | iloveschool | jellemtervezés | design
Hozzászólások 0Találatok: 3001  

2014.06.04 15:06:03
drkollar

A 21. század elejére a „design” hasonlóan mágikus szóvá vált, mint korábban az „információ”, vagy még korábban az „energia”, mely megfelelő kontextusban kiejtve vagy leírva nagyon hatásos. A design, illetve a dizájn-gondolkodás mibenlétével foglalkozó tudósok, gyakorlati szakemberek, az Európai Unió és számos kormány egyetértenek abban, hogy turbulens világunk innovatív átalakításának egyik fontos eszköze. A résztvevők körében abban viszont egyáltalán nincs konszenzus, hogy mi az úgynevezett designgondolkodás sajátossága, miben különbözik más probléma-megoldási formáktól. A szkeptikusok szerint ez csupán egy új címke, mely a „design” szó varázserején  élősködve próbál meg eladni régi probléma-megoldási módokat.

A Magyar Tudományban (2013, 08) egy az úgynevezett „társadalmi vállalkozásról” szóló rendezvényről írott beszámolóban a szerző idézi a MOME Design Intézetének igazgatóját, Barcza Dánielt, aki az előadásában a következőket mondta a designgondolkodás szerepéről. „A kreatív innováció és a kreativitáson alapuló integratív design thinking szemlélet egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi innováció és a társadalmi vállalkozások területén az elmúlt években. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Intézete tevékenységének fókuszában a kreatív innováció gazdasági potenciálján túl a design társadalmi és kulturális hasznossága áll. A komplex társadalmi kihívások sok szakterület együttműködéséből fakadó integrált válaszokat igényelnek, ennek érdekében az egyetem létrehozta az úgynevezett horizontális laborjait, melyek interdiszciplináris keretek között szociális építészettel, társadalmi fenntarthatósággal, kreatív technológiával és kulturális transzfertevékenységgel foglalkoznak. Például a MOME EcoLab fenntarthatósági kutatócsoport mélyszegénységben élő közösségek számára dolgoz ki olyan, helyi erőforrásokon alapuló kreatív termékeket, szolgáltatásokat, és oktatási modelleket, amelyek a helyiek bevételteremtő képességét és a közösségfejlesztést szolgálják.”

Az szöveg alapján könnyű elképzelni, hogy a „fenntarthatósági kutatócsoport” szigorúan interdiszciplináris keretek között a designgondolkodás csodafegyverét bevetve olyan termékeket, szolgáltatásokat dolgoz ki, amelyek a helyiek „bevételteremtő képességét” növelik. Ezek a gondolatok kísértetiesen hasonlítanak az MIT, a Stanfordi Egyetem, a Carnegie Mellon Design Intézetének vagy más nyugati egyetemeknek projektjeihez, ami persze nem baj.

Joseph Heller Képzeljétek el! című regényének egyik főhősét, Szókratészt, miután szokásához híven este hazavetődött, anélkül, hogy egy árva fillért is hozott volna a konyhára, házsártos felesége, azt követően, hogy hosszan évődött élhetetlenségén, lezárásképpen megkérte, hogy legalább a szemetet vigye ki. A férfi hosszan elgondolkodott a kérésen, majd töprengő hangon ezt válaszolta: „Jó, de mi a szemét?” Az analógia világos: Jó, de mi a designgondolkodás? Nyilvánvalóan adható erre valamiféle válasz, de szisztematikus fogalmi elemzés nélkül reménytelennek látszik az az erőfeszítés, hogy megkülönböztessük a designgondolkodást más problémamegoldási formáktól. Bármennyire is virágzó interdiszciplináris vállalkozás a designgondolkodás, az analitikus filozófiának abban fontos szerepe lehet, hogy tisztázza mibenlétét. Születő könyvem nem meta-designgondolkodás, hanem a designgondolkodás filozófia analízise. Reményeim szerint jól argumentált és vonzó javaslat a designgondolkodás kifejezés tartalommal való megtöltésére.

Dr. Kollár József

Merítés – A design új arca – 2014.06.11. szerdán este 19 órakor a Civil Rádióban (FM98)


 

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

n új arca – 2014.06.11. szerdán este 19 órakor a Civil Rádióban (FM98)


  iloveschool | drkollar | bullshit | design | designgondolkodás
Hozzászólások 0Találatok: 3157  

2014.05.31 16:06:45
drkollar

 

John Dewey (/ˈduːi/; FAA October 20, 1859 – June 1, 1952) amerikai pragmatista filozófus számos könyvet írt a nevelésről. Szerinte nem csupán teoretikus, kvázi-tudományos módon kell viszonyulnunk a világhoz, hanem tervezőként, olyan emberként, akinek a "szeme, füle és a keze parancsra váró szerszámok", vagyis a valóság alakításának eszközei, és nem passzív reprezentálói.

A demokrácia és a modern termelési feltételek miatt nem tudjuk pontosan megjósolni, hogy milyen lesz a civilizáció húsz év múlva. Ezért lehetetlen a gyermeket adott helyzetekre felkészíteni. Csak úgy lehet õt a jövõre nevelni, ha megtanítja arra, hogy ura legyen önmagának. Vagyis olyan képzést adunk neki, hogy tehetségeit gyorsan és teljes mértékben alkalmazni tudja; szeme, füle és keze parancsra váró szerszámok legyenek; tudja megítélni a körülményeket; gazdaságos, hatékony cselekvésre legyen képes.


Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


  John Dewey | iloveschool | drkollarcoaching | nevelés | oktatás | filozófia
Hozzászólások 0Találatok: 3056  

2014.05.28 18:04:55
drkollar

Kollár József Kiűzetés a Gutenberg téri galaxisból (Budapest, Seneca, 1997) című verseskötetéről a megjelenését követően G. Komoroczy Emőke írt recenziót az Irodalom Visszavág című lapban. Ezt olvashatják a portál olvasói most (ha nem is mindörökké.

G. Komoróczy Emőke

Kiváló sporthulla

Kollár József: Kiűzetés a Gutenberg téri galaxisból

Seneca, Budapest, 1997.

„Nem csábít többé a határtalan. 
az igazság pontos 
melegére vágyom. barátaim: 
szikár fogalmak, hosszú hallgatások.” 
(Számadás)


A költő komoly esztétikai-filozófiai stúdiumokkal, tanári múlttal, kisdoktorival a tarsolyában. A Gutenberg-galaxisnak nemcsak tanulmányozója, hanem gyarapítója is; mégis „száműzöttként” bolyong benne – hiszen a floppyk és az internetes technika „csodái” közepette hovatovább elillan a szellem. Költőnk ambivalensen viszonyul az ezredvégi „globalizációhoz”: örül előnyeinek, ugyanakkor aggódik, nem merülnek-e majd alá a gépi memória adattengerében a Múlt humán értékei, nem mosódnak-e el az „emberközpontú” világlátás maradványai? „Reflektálok a számítógépesített világ (időnként) sablonos képeire, az emberi gondolkodást csupán a memória kapacitására redukáló szemlélet eluralkodására, ugyanakkor élvezem a virtuális valóság táguló világegyetemét” – írja bevezetőjében a szerző (Új manierizmus?).


A komputer-technika mintha sivárabbá tenné az érzelemvilágot, ugyanakkor tágítja a gondolkodás határait: rászorítja az embert önmaga s környezete racionális(abb) szemlélésére. A költészet maga is fogalmibbá válik – talán kissé hidegebbé is: nem a psziché belső köreiből építkezik, hanem a tudat szűrőjén átszűrt élményekből. Persze, azért nem „üresebb”, csak távolságtartóbb és indulat-mentes. Költőnk számára a szó – a szent, teremtő Logosz – szellem-hordozó élő valóság most is, csakhogy már elveszítette messianisztikus pátoszát. „A szavak nem szeretik / a nagy szavakat, / a központi / ünnepek tomboló álviharait. // Nem szólnak önmagukról, / de hallgatásuk / tiszteletet ébreszt / az eretnekek, a vértanúk / és Szókratesz iránt” (a Fakultatív geometria ciklus bevezető verse). 
A szent, teremtő Logosz azonban teljességgel hiányzik a mai életből. A Rákóczi tér, Rigó utca, Baross utca gravitációs terében magukat áruló hölgyikék, a Kukakutató Egyetem testi-lelki rokkantjai, a lumpenek egyre szaporodó áradata nem örömteli látvány az ezredforduló csodáit leső tekintet számára; mégis, ebben a közegben kell önmagát megfogalmaznia annak is, aki a Magasabb Értékek őrzését tartja feladatának. „Nem mintha élvezném / e félig se világot, de itt kell / bóklásznom e gettószéli szélben / s lejegyeznem, mit ad” (Fakultatív geometria). 
Kollár József fanyar iróniával kezeli önmagát, szeretteit, a családot, de az értékhiányos külső valóságot is (az egész Don Juan ideje ciklus, a Fakultatív program, Fakultatív ifjúság, Fakultatív párkák, Salvador Daliás nagyapámnak, valamint az Öröklétben élek című versek). Az élet empirikus síkján, a „földszinti” létben nem érzi igazán otthonosan magát. „Másfajta érzékiségre vágyom: elvont fogalmak csupaszsága csábít”; a dolgok hátterében rejlő törvényeket szeretné értelmezni: „minden nap elérni / Kháron kenuját, mégse / szállni be. semmiből formálni / verset, szerelmet – gyöngyöző titokból / selymes hazugságból –, méltó / férfitett, bátor gyöngeség” (Szerenád). Ugyanakkor sejti: nem könnyű egy életen át kitartani a Magasabb Értékek mellett. „Félek, Uram, belőlem is / kiváló sporthullát nevelnek / az évek, hiába hárítok minden megszokást: // Majd úszhatok én is / körbe-körbe, örökké hanyatt, / a tél mínuszának és a tavasz / enyhületének zárójelében” (Kívül-belül). 
Az egymást kizáró ellentétekből, a feloldhatatlan ellentmondásokból és szélsőségességekből álló élet alapproblémáit megoldani lehetetlen – tehát csakis a kívülállás, a felülemelkedés segíthet belső autonómiánk megőrzésében (Lapis philosophorum, Fakultatív, Diogenesz, Kémiai menyegző stb.). A jelenségeket értelmezni, objektív képet kialakítani róluk csak a független szellem képes. „Kinézel. meglátod. belátsz / mögé. a tiéd. beavatott vagy. / nem nyúlsz, nem tágítasz. / minőséged, bár nem tudod mi az, / megőrzöd, formádat / tartod a kiszabott időben” (Kabala). A végső, „a halál mögül felderengő” kérdésekre pedig választ találni még soha senki nem tudott – sem a művészet, sem a filozófia nem képes megragadni a lét legrejtettebb titkait (Az idős Borghes) – akkor hát hogyan remélhetnénk empirikus síkon egyértelmű válaszokat!? 
A kiürült világegyetem, a kiürült emberi élet mégis szívfacsaró szomorúsággal tölti el költőnket – bármily ironikusan kezeli is önnön szomorúságát. „Az atyák sorvadó / imáiból kihull az Isten. / kormos neoncsillag / pislákol, Nietzsche lelke lebeg a Gutenberg tér fölött. /…/ A költő horgára / nem akad semmi, szív nélkül / oson a Szív utcán: / páncélököl a zsebében” (Saturday Night Fever). 
Ez tehát a kiűzetés az otthonosság világából. A Gutenberg-galaxis fölött még a szellem lebegett – a Gutenberg téri galaxis már reménytelenül üres – kietlen. Talán újra meg kellene keresnünk/találnunk Istent; s akkor a táguló Világegyetem terei újra benépesülnek szellem-lényekkel? Kollár József kötete egyértelműen azt sugallja: valami/valaki hiányzik a világból, ami/aki tartalmat adhatna életünknek, ami/aki lelkileg gazdagabbá tehetne bennünket.

KiadóSENECA KIADÓ
ISBN: 9638038713
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 1997 
Árukód: 2030118
Adatok: 68 o., fűzött, 20 cm


  költészet | drkollarcoaching | Kiűzetés a Gutenberg téri galaxisbó | iloveschool | G. Komoróczy Emőke
Hozzászólások 0Találatok: 2482  

2013.12.31 11:47:53
drkollar

Minden kedves látogatónknak, hallgatónknak, szimpatizánsunknak, és antipatizánsunknak, (Nietzsche szavaival Mindenkinek és Senkinek) Boldog Újévet kívánok az ILoveSchool nevében.

The Wallflowers: Love is a country

http://www.youtube.com/watch?v=aTUecyp7Pt0


Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával


  zene | coaching | drkollarcoaching | Kollár József | iloveschool | alternatív rock
Hozzászólások 0Találatok: 1494  

2013.11.29 07:48:56
drkollar

 

Alkalmas szösszenet

 

Fél lábbal a földön: eltűnőben,

arcodon évekig eltűnődtem.

És most is... miközben feltűnően

szépülsz a rondító téridőben.

 

2013. nov. 29.


  Déri Kriszti | drkollarcoaching | vers | Kollár József | iloveschool | coach képzés | coachképzés | mediáció
Hozzászólások 0Találatok: 1574  

2013.10.30 17:15:02
drkollar

Bourdieu szerint objektív létfeltételeink internalizálódva habitussá válnak, vagyis olyan diszpozíciókká, amelyek meghatározzák vélekedéseinket, elvárásainkat, észlelési és gondolkodásbeli sémáinkat. Meghatározzák, hogy milyen döntési alternatívák elérhetők számunkra, hogyan identifikáljuk magunkat, és ezt miként reprezentáljuk a viselkedésünkkel, öltözködésünkkel, ízlésítéleteinkkel.

Az analitikus filozófia fogalmi rendszerében ilyenkor az adott személy népi vagy józan észre alapozott ontológiájáról beszélünk.

Az ágens által elfogadott ontológiát -- tehát az arra adott explicit vagy implicit választ, hogy „Mi van?”-- rítusai, ünnepei kapcsolják össze azokkal az értékekkel (Mit kell tenni!), amelyek illeszkednek az ontológiához.

Bourdieu szerint a habitus egyik manifesztációja az ízlés. A kulturálisan osztályozott tárgyak és gyakorlatok értékelésének a képessége.

A jó vagy legitim ízlés belépési kód a minőségi életet élők körébe, a rossz ízlés pedig kizárás onnan.

internalizál: valamely elméletet vagy viselkedési szabályt elsajátít

habitus: alak, külső megjelenési forma; szokás, viselkedés, magatartás

diszpozíció: elrendezés; javaslat, rendelkezés; hajlam

identifikál: azonosít, azonosságot megállapít

reprezentáció: képviselet; valaminek a bemutatása, ábrázolása vagy megmutatkozása, kifejeződése

explicit: világosan kimondott, egyértelmű, közvetlen, rendezett

implicit: rejtett, közvetett

manifesztáció: megnyilvánulás, kijelentés


  Bourdieu drkollarcoaching | coach | iloveschool | Dr. Kollár József | ízlés
Hozzászólások 0Találatok: 1761  

2013.09.16 19:19:24
drkollar

Ez egy cikk, illetve részlet a Hattyú a komputer vízén című könyvemből (mely egyben a PhD-m).

 

Irodalom Visszavág: IV05 (Új folyam/5 - 1999-2000 TÉL)

Kollár József

Épülj be vagy ne épülj be, mindkettőt megbánod!

Larry & Andy Wachowsky: Mátrix

Képzeld el kedves Olvasó, hogy olvasásod helyszíne egy számítógépprogram által létrehozott illúzió, amelynek tervezője az evolúció nyertese, a Mesterséges Intelligencia. A szuper-geométert (Isten) felváltja az hiper-programozó (MI), "aki" megépítette és beprogramozta a kozmikus számítógépet, azaz algoritmusra redukálta a meglehetősen sokszínű Világegyetemet. A természeti és a rájuk épülő egyéb törvények egyaránt a nagy számítógép programjai. Mi "emberek" (“Szerzőstül", "Olvasónőstől", "Olvasóstól") a program részei vagyunk, mely az "Univerzum" számítógépén fut. A program kimenő adatainak, azaz a tényeknek az előállításáért egy meglehetősen sűrített algoritmus a felelős. Persze ez nekünk magas, azaz olyan helyet foglal el, mint a "Mont Blanc csúcsán a jég", vagy saját öntudatunk. Tegyük fel, hogy a Számítógép-univerzumon kívül valódi emberek élnek (az Olvasónő, az Olvasó és Szerző), akikkel árnyékvilágunk lakói (az "Olvasónő", az "Olvasó" és a "Szerző") nem tudnak, de persze nem is akarnak kapcsolatot létesíteni. Hiszen, ha a kozmikus számítógépen futó programon belül élünk, akkor számunkra ("Olvasónő", "Olvasó", "Szerző") a szimulált világ éppen annyira valóságos, mint a nem szimuláltaknak (Olvasónő, Olvasó, Szerző) a reális világ. "A kulcskérdés a következő: léteznek-e a szimulált emberek? Ha őket kérdezzük meg, igen. Tegyük fel, hogy bármilyen tevékenységre, amelyet a valódi emberek elvégeznek vagy el tudnak végezni létezésük valóságának eldöntéséhez - az önreflexió vagy a környezettel való kölcsönhatás - a szimulált emberek szintén képesek, s el is végzik azokat. Egyszerűen nincs mód arra, hogy megtudják, belül vannak a számítógépen, mely őket létrehozta... Ezért ebben a szimulált univerzumban létező emberek semmiképpen nem tudják megítélni káprázat voltukat, hogy nem egyebek egy számítógépen belül ide-oda tologatott számsornál, hogy nem valódiak." 
A fenti gondolatjátékban az ember olyan számsor, amely azt hiszi, hogy önreflexióval, felelőséggel és kreativitással bír. Ha képesek vagyunk olyan programot írni, amelyben a szimulált emberek valódi személyeknek hiszik magukat, akkor mi is tekinthetünk önmagunkra úgy, mint a világegyetem programján futó szimulált énekre? Milyen kritériumok alapján tudnánk eldönteni, hogy ők valóban személyeknek hiszik magukat? Honnan tudjuk, hogy mi hozzájuk képest valódi személyek vagyunk? Lehet, hogy az én fikció, esetleg lélektelen zombik (Olvasók és Olvasónők) szimulálják egymás és önmaguk számára pl. az érzelmeket? 
Larry és Andy Wachowski ezredvéget búcsúztató filmje, a Mátrix a fenti kérdésekből táplálkozó kultuszmozi. A rendezőpáros ahhoz a generációhoz tartozik, melynek tagjai a Csillagok háborúján, fantasztikus képregényeken, a virtuális utcákon és tereken csavarogva nőttek fel, miközben nem feledkeztek meg az emberiség nagyobb elbeszéléseiről sem, azaz érdekli őket a mitológia, a teológia, a matematika és a filozófia. A film tele van hermetikus utalásokkal, de csupán a látványra szakosodott naiv nézők (azaz a Nem-olvasók és a Nem-olvasónők) igényeit is messzemenően kielégíti. Az opusz a jövő orwelli víziója, több műfaj: a sci-fi, a kung-fu, a love story, a balett-film, az intellektuális-mozi keresztezésének ütőképes hibridje. A helyzet kétségtelenül reménytelen: a Mesterséges Intelligencia legyőzte szülőjét az embert, a testünk által termelt energiát használja fel működéséhez, miközben az általa létrehozott Mátrix nevű program révén azt az illúziót kelti, hogy szabadok vagyunk: azaz Olvasónők, Olvasók és Szerzők. A látszólagos realitás, a szükségszerűség birodalma (azaz a program által létrehozott illúzió) és a titokzatos másik világ (ami egyszerre álom és igazi valóság) egyaránt az Evolúciónak köszönhetik létüket, de míg a Mátrix által generált világ "emberei" képtelenek reflektálni helyzetükre, a való világba került cybernauták, és az eredendően ott születettek igen. A történet elején éppen egy Trinity nevű hackernőt próbálnak letartóztatni a rendőrök, akiket sallangmentesen és zokszó nélkül megöl (valljuk be, jól áll neki a pisztoly), viszont a három napszemüveges ügynök elől menekülnie kell. A hálózaton megismert Morpheus az, aki segít neki átkerülni a másik világba, csak úgy, mint később a Mátrix elleni harc kiválasztottjának, Neonak. A három ügynökről kiderül, hogy a Mátrix rendjét védelmező kifinomult ölőgépek, akik gyakorlatilag legyőzhetetlenek. Céljuk az, hogy Morpheus kis csapatának nyomára bukkanjanak, azaz kiirtsák a Mátrix öntörvényű fejlődésének, ha teszik evolúciójának vadhajtását: a reflexiót, az emberi szabadságot és a kreativitást, azaz megöljék Morpheusz apját, az Álmot. A film A tragédia születésének egy elsőre képtelennek tűnő állítását változtatja képpé: "Ahogy...a filozófus a létezés valóságához, a művészet iránt fogékony ember ugyanúgy viszonyul az áloméhoz: pontosan és örömest figyel rá: mert az álom képeivel értelmezi az életet, az álomeseményekkel készül az életre" Neonak ahhoz, hogy átkerüljön a másik tartományba (az Alice Csodaországában főszereplőjéhez hasonlóan) a fehér nyulat kell követnie. Ha "a metafora a nyelv álommunkája", akkor a lázadók léte a Mátrix álommunkájának eredménye, a lét hierarchiájában elfoglalt helyük azonos a nyelv mindennapi használatán élősködő metaforákéval. Az álomvilág (ha tetszik valóság) hősei olyan programot írnak Neo számára, mellyel csak is akkor képes harcolni a konvergens gondolkodás csúcsteljesítményei, az ügynökök ellen, ha ő a Kiválasztott, tehát a Mátrix működésének mellékterméke: különleges mutáció, a divergens gondolkodás non plus ultrája. A film végén győz az emberi kreativitás és szabadság (azaz a művészet, az álom) a Mátrix embertelen szükségszerűsége felett. Nyitva marad a kérdés: ha mindkét világ a Mátrixnak köszönheti létét, akkor az elnyomó renden élősködő szabadság vírusa (önnön hatalmának kiterjesztése során) nem ütközik-e szükségszerűen korlátokba? A néző gyakran nem tudja, hogy a szereplők éppen hol vannak. A rendezőpáros, akár két rakoncátlan démon, elmossa az álom és az ébrenlét, a fikció és az realitás, az eredeti és a másolat, az illúzió és valóság határát. A probléma ismerős, hiszen nem más, mint Descartes démonhipotézisének újrafogalmazása. Lehet, hogy létezik egy gonosz démon, aki avval szórakozik, hogy elhitesse velünk, szegény, tudatlan halandókkal, hogy hivő, gondolkodó vágyó, lények vagyunk, akik legtöbbször el tudják különíteni igaz hiteiket a hamisaktól, és közben pedig (mai nyelven befejezve e szakállas történetet) a használó illúziója az egész. A démon-argumentum azért rettenetes, mert az emberi szellemnek, mint megismerő apparátusnak a kompetenciáját kérdőjelezi meg en bloc. "Fölteszem...valamely gonosz szellem, amely igen nagy hatalommal rendelkezik s ravasz is egyben, minden igyekezetével azon van, hogy megtévesszen engem. Fölteszem továbbá, hogy az ég, a levegő, a föld, a színek, az alakok, a hangok, és valamennyi külső dolog nem más, mint az álmok játéka, amellyel ez a gonosz szellem vet cselt a hivés bennem lévő képességének " Hilary Putman BIV-hipotézise (brain-in-the-vat, azaz agy a tartályban) még jobban rímel a programemberkék korábban vázolt helyzetére. Képzeljük el, hogy folyadéktartályba tett agyak idegvégződéseit gonosz neurológusok és számítógépes szakemberek összekötik egy komputerrel, mely azt az illúziót kelti az agyakban, hogy ők normális körülmények között létező személyek. Tapasztalataik és gondolataik megegyeznek a miénkkel, s ha ez így van mi miért ne lehetnénk BIV-ek? 
Ha óvatosan körülnézel, kedves Olvasó(nő), talán nem is tűnik olyan őrült ötletnek, hogy a század ezredvégi menetelése csupán egy program által keltett illúzió. Valójában számsorok ömlenek a színfalak mögött, azaz a Mátrix világában élünk, és még életünk legboldogabb napja sem mások, mint az ezredvégi zombik (szellem nélküli agyak) álommunkájának eredménye. Amennyiben mindez igaz, akkor mindegy, hogy beépülsz vagy kívül maradsz. Vagy mégse?


  film | iloveschool | drkollarcoaching | filozófia Kollár József | Mátrix
Hozzászólások 0Találatok: 1559  

2013.08.21 16:45:20
kollarkrisztike

A „J hisz a keresztény tanokban” kijelentés J-nek a keresztény tanok egészére irányuló attitűdjét állítja, amely részben J-nek a kereszténységről szóló állításokra vonatkozó vélekedéseire redukálható. Ugyanakkor abból, hogy hisz a kereszténység tanait megragadó adekvát állítások igazságában, nem következik, hogy értékesnek tartja azokat.

Amennyiben a keresztény tanok igazságán túl hisz a keresztény tanítások értékében is, akkor egyrészt hisz a keresztény tanok igazságában, másrészt értékesnek tartja őket, de ebből még nem következik, hogy hívő. A vallásos tapasztalat nem redukálható sem arra, hogy hiszünk a kereszténységre vonatkozó állítások igazságában, sem arra, hogy értékesnek tartjuk azokat. Lehetséges, hogy valaki nagyon sok igaz állítás birtokában van a keresztény tanokra vonatkozóan, ráadásul értékesnek is tartja azokat, és mégsem hívő, viszont az is elképzelhető, hogy valaki nagyon kevés igaz vélekedéssel bír a keresztény tanokról, és mégis elköteleződik a keresztény életvitel mellett.

Más elhinni, illetve értékesnek tartani a keresztény tanokat, és más elköteleződni a teisztikus gyakorlat mellett. A teisztikus gyakorlat nem alapozza meg az Istenbe vetett hitet, hanem az Istenbe vetett hit a forrása a teisztikus gyakorlatnak (Alston, 1991).


  filozófia | vallás | hit | bizalom | drkollarcoaching | iloveschool
Hozzászólások 0Találatok: 1567  

2013.07.07 19:41:04
drkollar

A Mozgó Világ júniusi számában is megjelentek a verseim
Kollár József:
Fakultatív Petrarca



  Kollár József | drkollarcoaching | Mozgó Világ | iloveschool | költészet
Hozzászólások 0Találatok: 2169  

2013.05.01 11:59:09
drkollar

Íme az áprilisi Mozgó Világban megjelent verseim.


  Mozgó Világ | drkollarcoaching | Kollár József | versek | iloveschool
Hozzászólások 0Találatok: 2182  

2013.03.26 09:16:02
drkollar

Továbbra is a bizalom témakörénél maradva. Robert C .Solomon és Frenando Flores: Building Trust (Bizalomépítés) című könyvükben a következőket írják:

Nem kétséges, miként azt számos kutatás alátámasztja, hogy  a házaspárok nem szánnak elég időt arra, hogy életük apró-cseprő dolgain, illetve sérelmeiken túl, az életről alkotott elképzeléseiket és vízióikat  is megosszák egymással. De a legfontosabb a bizalom, az egymás iránti nyitottság. Nem csupán az érzelmek kifejezése, hanem kölcsönös elfogadása, egymás közötti folyamatos érzelem-áramoltatás és (tehetjük hozzá ontológiai coachingosan szólva) közös kontroll.

Vagyis:

Az izgalmas párkapcsolat a közösen generált és felügyelt érzelmek kontrolljának élménye. Arra irányuló bizalom, hogy együtt nemcsak megoldjuk a felmerülő problémákat, hanem a jövőben is élvezni fogjuk az életet. Bizalom a kompetenciáinkban, az együttműködésünkben, abban, hogy közösen élvezhető és túlélhető legalább a következő pillanat, perc, óra, és kis szerencsével, akár hosszú évek is.

 

(Building trust, 28 oldal)


  bizalom | filozófia | pszichológia | drkollarcoaching | iloveschool
Hozzászólások 0Találatok: 1756  

2013.03.25 15:04:59
drkollar

Írok egy cikket az Isten iránti bizalomról, és egyéb könyvek mellett kezembe akadt Jonathan Edwards, 18. századi teológus, filozófus egy magyarul is megjelent könyve, Idemásolok az elejéről. A valódi és a hamis érzelmeket taglalja. Érdekes.

Az igazi és hamis vallás között való különbségtétel hiánya borzasztó következményeket von maga után. Például:

1) - Sokan hamis tiszteletet ajánlanak fel Istennek, melyről azt vélik, hogy kedvesen fogadja, holott valójában ő elutasítja azt.

2) - A Sátán sok embert becsap a lelki állapotát illetőleg. S Ilyen módon örökre tönkre teszi őket. Ilyen esetekben a Sátán elámítja a népet azzal, hogy azt véljék maguk felől, hogy szentek, holott valójában ők a legrosszabb képmutatók.

3) - A Sátán beszennyezi a valódi hívők hitét. Egyenetlenségeket és romlottságokat vegyít bele, és ezek miatt a hívők kihűlnek lelki érzelmeikben. Úgyszintén zavarba hoz másokat nagy nehézségekkel és kísértésekkel.

4) - A keresztyénség nyílt ellenségei felbátorodnak, mikor látják, hogy az egyház ennyire romlott és szétesett.

5) - Az emberek azzal a tévhittel követnek el bűnöket, hogy ők ezzel Istent szolgálják. Így tehát készakarva vétkeznek.

6) - A hamis tanítás még a keresztyénség barátait is megtéveszti, azáltal, hogy az ellenség munkáját segítik előre, anélkül, hogy tudnának róla. Ezek sokkal hatékonyabban rombolják a keresztyénséget, mint annak nyílt ellenségei, mivelhogy abban a tévhitben vannak meggyőződve, hogy előresegítik Isten munkáját.

7) - A Sátán pártokra szaggatja Krisztus népét, és szembeállítja egymással a hívőket. Keresztyének vitatkoznak egymással, olyan hévvel, mintha lelki buzgóság vezetné őket. A keresztyénség üres szóharcokká deformálódik. A harcoló felek lefoglalják az ellentétes szélsőségeket, miközben a helyes középút szinte teljesen mellőzötté válik.

Mikor a keresztyének látják a hamis vallás borzasztó következményeit - amint az igaz vallás színében tünteti fel magát -, ez megrendíti őket meggyőződésükben. Nem tudják, hova forduljanak és mit higgyenek. Sokan kételkednek abban, hogy van-e valami valóban értékes, igazi dolog a keresztyénségben egyáltalán. A tévelygés, hitetlenség és ateizmus terjedni kezd.

Ez okokat figyelembe véve, rendkívül fontos, hogy megtegyünk minden tőlünk telhetőt, hogy megértsük az igazi vallás természetét. Amíg ezt meg nem tesszük, nem várhatunk tartós ébredést, és nagyon kevés jót várhatunk vallásos értekezéseinktől és vitáinktól, mivel még azt sem fogjuk tudni, hogy miről érvelünk.

Szándékom az, hogy hozzájáruljak, amennyire tudok, e könyvvel az igazi vallás(kegyesség) megértéséhez. Célom az, hogy megmutassam a Szentlélek munkájának természetét és jeleit a bűnösök megtérésében. Ugyanakkor szeretném megpróbálni kimutatni, hogyan különböztethetjük meg az Lélek munkáját mindattól, ami nem igazi megtapasztalása az üdvösségnek. Ha sikerül ezeket elérnem, remélem, hogy ez a könyv a hiteles keresztyénség iránti érdeklődés fokozására fog szolgálni.

Kívánom, hogy Isten fogadja kedvesen fáradozásom őszinteségét, és Isten szelíd és szeretett Bárányának követői fogadják értelmi nyitottsággal és imádkozó szívvel ajándékomat.

Jonathan Edwars, 1746.

 

..


  bizalom | vallás | Isten | érzelmek | filozóia | drkollarcoaching | iloveschool
Hozzászólások 0Találatok: 1665  

2013.03.04 21:30:12
kollarkrisztike

Sarah Emsley: Jane Austen's Philosophy of the Virtues olvasása közben (Dr. Kollár gondolatai):

Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének főszereplői (Darcy, Elizabeth) számára a szerelem, az alázatosság és a bátorság hármassága konstituálja azt a tanulási környezetet, amelyben felelősen ítélő, mind magukat, mind másokat igazságosan értékelő (szeretetreméltóan büszke) hősökké válnak. A regény végére képesek  igazságos ítéletet alkotni a világról, más emberekről, és önnön terméketlen büszkeségükön túllépve szimpatizálni mindenkivel, aki rászolgál erre.
Austen szerint kifinomult ítélőképesség nélkül nem élhetünk emberhez méltó életet.

A szerelem csak a bátorságon és az igazságosságon át vezet a boldogsághoz.

Hume

 


  Jane Austen | philosophy | erény | filozófia | coaching | iloveschool | drkollarcoaching
Hozzászólások 0Találatok: 1811  

2013.03.01 09:09:53
drkollar

Dr. Kollár József:
Kundera úgy véli, hogy a lét elviselhetetlen könnyűségével szemben “a lét határozott igenlésének esztétika eszményképe” a szar tagadása, amit azonosít a giccsel. “(...) a giccs a szar abszolút tagadása, a szó szoros és átvitt (figuratív) értelmében: a giccs kizárja látószögéből mindazt, ami az emberi létben esszenciálisan elfogadhatatlan” (Kundera, 1992, 319-320).

Más helyütt a bullshithez hasonlóan definiálja. Hermann Broch nyomán azt állítja, hogy a giccs nem csupán ízléstelen művészet, hanem emberi “minőség”, ugyanis létezik az úgynevezett giccsember (Kitschmensch), aki azért vágyik a giccses magyarázatok után, hogy elmeneküljön a “lét elviselhetetlen könnyűsége” elől. Ennek egy lehetséges módja számára az, “hogy a megszépítő hazugság tükrében nézegesse magát, és meghatott elégedettséggel rá is ismerjen magára” (Kundera, 2000,135).

A giccsember tehát bullshitet használ arra, hogy nem kelljen tudomásul vennie a szar elkerülhetetlen jelenlétét. A giccsgyártásnak és bullshitelésnek tehát van egy közös metszete: amikor a bullshit-artist, azaz a giccstermelő a bikaszarral próbálja eltakarni a lét kakiját. Az én olvasatomban a giccses magyarázatok loveliestek (nagyon vonzóak), de legkevésbé sem likeliestek (valószínűek). Hasonlóak az összeesküvés elméletek különféle verzióihoz, csak azok azzal próbálják semmibe venni a szart, hogy másokra kenik, a giccses megoldásokat kedvelők pedig nem vesznek róla tudomást.

Kapcsolódó bejegyzés: Illusztráció: A szar metafizikája

Kriszti hozzászólása:

A bejegyzés kapcsán elgondolkodtam azon, kinek van joga tanítani. Milyen körülmények között, milyen odaillő (viselkedés)mintázatokkal "jön be" a tanítás. Mitől vonzó egy iskola (értsd: bármilyen személy vagy szervezet, aki el akarja adni magát másoknak), mitől szeretjük és hagyjuk, hogy tanítson.

Nekem személy szerint az a legutálatosabb, ha valaki játssza a tanárt, mert kirakatban érzi magát vagy mert tényszerűen kirakatban van (mások látják, meglátják, hagy lássák). Ez a kirakatember giccse. De, hogy ez a bejegyzés ne rólam szóljon... ;)

Az Élet Iskolájában számtalan, egymást és magunkat tanító és kiképző módszer, iskola és keret létezik, amiben elválhat, mi a giccs, ki az öncsaló (aki a saját szarát rágja. Csak nehogy megmérgezze magát -étel?mérgezés- és a környezetét is elfertőzze és megbetegítse, khm :)

A lenti olvasatban a "tanár" és az "iskola": bárki, aki okosabbnak érzi magát a környezetében élőknél és ezt nem felejti közölni, de legalábbis éreztetni velük. Párkapcsolatban, munkahelyen mindig vannak önjelölt vagy jó esetben tényleges kompetenciával bíró "tanárok", tanítók, akiktől tanulhatunk. Kérdés csak az, mi a valódi kompetenciája (valóban tud-e annyit, hogy azzal hasznunkra legyen) és milyen szerepet szán nekünk ebben a viszonyrendszerben.

1. Az Élet Iskolája mint bürokratikus iskolarendszer:

 

Ilyen például, amikor válásnál csalódottak vagyunk, kihasználtnak és vesztesnek érezzük magunkat, vagy szervezeti környezetben értelmezve a munkahelyről elbocsájtanak.

Dr. Bubó kinevezi magát "tanárnak" és osztja az észt. Ebben a helyzetben egy komoly veszély adódhat: a tanulók felnőnek (kinőnek az iskolapadból) és elballagnak. Dr. Bubó csalódott, mert tanuló nélkül marad (jó lesz a pótlásról időben gondoskodni) és könnyen úgy érzi, az ő hátán érte el a "hallgató" az életben a későbbi eredményeit. Esetleg azt is előírhatja (de kinek?), hogy a korábbi "tanuló" nem lehet "tanár", mert az az ő tudásának ellopása. Ez vezet értelmetlen perekhez, mert a "tanuló" sosem vállalta, hogy a; az Élet Iskolájában tanul örökké, b; hogy sosem hasznosítja az itt megszerzett tudást.

Következő kérdések adódhatnak:

  • Ki itt a giccsember? Ki rengeti magát élethazugságban?
  • Mi annak a következménye, ha éppen a "tanár" kapja a fenti, kitüntető címet?
  • Ki tanítja a "tanárt" tovább, vagy ő sosem iratkozik be az Élet Iskolájába? Nincs továbbképzés, kredit és minőségbiztosítás?
  • Mi van, ha a "tanárt" elhúzzák? (Persze, ki merné elhúzni a "tanárt"? A "tanár' könnyen kidumálja, hogy ő tulajdonképpen egészen kiválóan szerepelt, csak éppen mi, a megfigyelők nem látjuk, de ezt már Karinthy megírta.)

2. Az Élet Iskolája mint a piaci kapcsolatok kiterjesztése:


Ilyen szituáció áll elő, amikor elveszítjük valaki figyelmét és érdeklődését. Ne próbáljunk adminisztratív eszközökkel harcolni: ellenőrizni és korlátozgatni, számon kérni és igazoltatni. Arra kellene törekedni, hogy megújuljunk, megújítsuk a termékünket (termékfejlesztés, önmagunk fejlesztése, csomagolás áralakítása, a kínált szolgáltatásunk, önmagunk újrafogalmazása a piaci, párkapcsolati piaci igények figyelembe vételével).

  • Vajon piaci alapokon eladható-e egy olyan "iskola", "tanár", közösség, tantárgy, bármi, ami nem bizonyít, vagyis a "megszépítő hazugság tükrében" nézegeti önnön magát, lényegében az "iskola" a giccs saját maga?
  • Éppen a piac, a szolgáltatást igénybe vevők igényei alakítják az Élet Iskoláját. Nyilván nem mehet le a "tanár" "kutyába", mert mi van, ha a "tanulók" a giccset várják, igénylik, kívánják?
  • Mi van, ha a "tanár" egy likeliest választ erőltet? Folyton meg akarja tanítani a Pitagorasz-tételt, de ez önmagában nem elég loveliest? Ha 0-24-ben akar tanítani (luxuskategóriás, egyszemélyes szemináriumok), de a hülye "tanulók" nem értik a nemes szándékot? Kéne valami loveliest történet. Netán egy látomás, amiért érdemes...

3.  Az Élet Iskolája mint a tanulóhálózat, hálózati társadalom:

 

Általában nagyon nehéz abban konszenzusra jutni, ki mondja meg, mi a kivezető módszer, út, útirány a válságban (életvezetési és karrierválság). Kinek a tanácsait, szempontjait fogadjuk el. Nem javaslom, hogy az érintettek, az elakadásban lévők tanítsák, tanítgassák egymást, mert az a focibíró, aki beáll focizni, már nem látja be úgy a pályát, nem oszthat piros lapot, nincs joga kiállítani és rendszabályozni. Nem beszélve arról, hogy maga is hibázik a játék hevében. Ha benne vagyunk a helyzetben, ne osszuk az észt.

Egy komoly gondot látok. Hát, hiába, ez van, ha kiiratkoznak az Élet Iskolájának egyetlen, általunk jól ismert verziójából (hagyományos iskolarendszer: Élet mint bürokratikus iskolarendszer, l. 1. modell). A gondolati mintákon nem uralkodik senki. Való igaz, hamar átcsaphat a filozófia filozofálgatásba, öncélú, tudományos okoskodásba, egyszemélyes szemináriumba, ahogyan a népi észosztás is giccsparádéba. Hiába van Kundera és bárki, a Facebookon ő is csak egy pici törpe lesz, elnyeli a hülyeség.

  • Ki osztja az észt az észosztóknak?
  • Ha nem kérte senki, hogy tanár legyen valaki a tanulóhálózatban (márpedig senki sem "tanár" vagy mindenki az), nem lesz-e maga a "tanár" egy giccsparádé?
  • Mi van, ha éppen a "tanár" zár ki a látószögébe tartozó dolgokon ("hallgatói", akarom mondani, "tanulótársi" szempontokat, érdekeket, vágyakat és igényeket?) kívül mindent? Meglehet, hogy ő termeli a bikaszart éppen, amitől már mindenki hány a környezetében?
  • Vajon, nem szánalmas Kunderát bedobni az operettvilágba?

4. Hogy ne legyünk giccsemberek? Bikaszart termelők és etetők? Jó megoldásnak tűnik (másik 2 modell mellett) az iskola mint a társadalom szervezőcentruma modell:


Nagyszerű, ha arra a következtetésre jutunk, hogy nem tudunk még mindent, ideje beiratkozni újra az Élet Iskolájába. Nem spórolunk önmagunkon, hanem egy valódi szakértőhöz (pl. coach) fordulunk és tőle tanulunk.
Olyan sok tanácsadó van, miért pont téged válasszalak?

Egy bökkenő van: sokan csalódtak a bürokratikus iskolarendszerben és ki nem állják az "iskolát". Nem is jó semmire a tudásmunkások előállítására (sajnos ez is egy ipari társadalomból jövő szóhasználat. Hiába, nem ugorhatjuk át az árnyékunkat.) semmiképpen nem tűnik alkalmas alternatívának.
Mi a modell megfelelő, alkalmas használatának kritériuma?

  • Az "iskola" (párkapcsolati partner, munkavállaló, az, akinek fontos, hogy megszerezze és megtartsa a másik figyelmét, esetleg ennél is több kéne, a lojalitását) mondjon egyetlen loveliest történetet: kicsoda ő, minek keressük a vele való kapcsolatot?

És a kör bezárult.

Mindaddig, míg egy vonzó, loveliest történet nem sodor magával, kívülálló maradok. Mint tudjuk, egy kívülálló számára pedig bármi lehet hülyeség. És a "tanár" mondja: -Na, ez az egész egy jó nagy hülyeség!

 

 


  Kundera | giccs | bullshit | regény | drkollarcoaching | iloveschool
Hozzászólások 0Találatok: 2586  

2013.02.28 22:18:44
drkollar

A kedves, remélem nem bosszúálló:), Olvasó figyelmébe ajánlom a kortárs pszichológus Michael E. Mc Cullough: Beyond Revenge (The Evolution of the Forgiveness Instinct) azaz, Túl a bosszún (A megbocsájtás ösztönének evolúciója) című könyvét.

A különféle vallásokból jól ismert "megbocsájtás" fogalom központi szerepet kap napjaink pszichológiájában. A megbocsájtás ugyan nem érzelem, de szignifikáns összefüggés áll fenn a megbocsátás és a pozitív érzelmek között.

A bosszú adaptív, hiszen visszatartja az agresszort egy második támadástól, elveszi a kedvét az esetleges támadóknak, és kooperációra kényszeriti azokat, akik egyébként szabad akaratukból nem működnének együtt.

Hasonlóan adaptív a megbocsájtás szövetségeseink, azaz a családunk, barátaink, szimpatizánsaink vonatkozásában.

A drkollárcoaching által is propagált egyik sikeres startégia a tit-for-tat (szemet-szemért), bár látszólag a bosszúra épül, de valójában a megbocsájtás által konstituált játék. Először kooperálok, aztán úgy lépek, ahogy a másik, abban a pillanatban, ha kooperál, azonnal megbocsátok és én is kooperálok vele.

A fent bemutatott többszörös fogolydilemmán túl a megbocsátás olyan érzelmek előszobája, amelyek több teret engednek saját kreativitásunk, illetve annak megéléséhez, hogy egy közösséghez tartozunk.

A könyv egyik metaforájával: a megbocsátás a nyoszolyólány, az együttműködés a menyasszony.

Innen: az abdukció és a megbocsájtás viszonya.

A megbocsájtást nagyban segítik, az igaz és nagy magyarázó erővel bíró hipotézisek. Olyan magyarázatok, amelyek vonzóvá teszik számunkra a nyoszolyólány szerepét.

Meg kell tanulnunk megbocsájtani azoknak az embertársainknak, akik mások mint mi: pl. tehetségesebbek, szerencsésebbek, elismertebbek, bátrabbak, stb.

Hiszen minden (az örök ég alatt) csupán hiúságok hiúsága. Vagyis a megbocsátás a spirituális élmények előszobája.

 


  spiritialitás | megbocsájtás | filozófia | vallás | drkollarcoaching | iloveschool | pszichológia
Hozzászólások 4Találatok: 1759  

2013.02.28 09:17:02
drkollar

A drkollárcoaching a jövőtervezés magasiskolája.

Sok év fejlesztés áll amögőtt, hogy ez ne csupán egy jól hangzó szlogen legyen.

A mostani blogbejegyzésemben arról szólok pár szót, hogy mi a kapcsolat az abdukció, és a jövőtervezés, a jövöszcenárió-készítés között..

A jövőtervezés nem abdukció, és nem is dedukció.

Akkor mi a kapcsolata az abdukcióval?

Az abdukció során a rendelkezésre álló adatokból kiindulva  a számunkra elérhető legnagyobb magyarázó erővel bíró, legvonzóbb (loveliest) hipotézisre következtetünk.

A jövőtervezés során viszont az abdukció által létrehívott loveliest hipotézisből kiindulva igyekezzük megjósolni a jövőbeli tényeket, eseményeket, helyzeteket.

Az abdukció a jelenbeli tényeket magyarázza új módon, a jövőtervezés, az új vonzó magyarázatokból kiindulva tervezi meg a jövőt.

 

Kapcsolódó beszélgetésünk: 'Mindenki másképp csinálja": Magyarországon először mi megmutatjuk, milyen is a coaching (élő beszélgetés)

 

A jövőtervezéshez (jövőszcenárió-készítéshez) illeszkedő bejegyzéseink:

A legjobb magyarázatra való törekvés témához kapcsolódó bejegyzések:

Az abdukcióhoz kapcsolódó bejegyzések:


  filozófia | jövőtervezé | iloveschool | Kollár József | abdukció | drkollarcoaching
Hozzászólások 0Találatok: 2325  

2013.02.28 08:13:12
drkollar

Íme az abduktív (vagyis legjobb magyarázatra irányuló) következtetés a maga pőre valóságában.

A a rendelkezésre álló adatok (tények, események,megfigyelések) összessége.

H (hipotézis) magyarázza A-t, amennyiben igaz.

Egyetlen hipotézis sem ad olyan "vonzó" (loveliest) magyarázatot A-ra, mint H.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tehát H valószínűleg igaz

Az abdukció ampliatív (információbővítő) következtetés. Vagyis az abduktív következtetés vége, konklúziója a lehetséges legjobb magyarázat, amely több információval lát el bennünket, mint a kiinduló permisszák. Az abduktív folyamat során túllépünk a premisszákon, és olyan új információkat generálunk, amelyekről korábban sejtésünk sem volt.
Ez szemben áll a deduktív következtetéssel, melynek jellemzője, hogy a premisszákban már meglévő implicit információt tesszük explicitté a következtetés során.
A dedukció igazságmegőrző, az abdukció új, vonzó (loveliest) igazságokat létrehozó folyamat.

 

A legjobb magyarázatra való törekvés témához kapcsolódó bejegyzések:

Az abdukcióhoz kapcsolódó bejegyzések:

 


  iloveschool | drkollarcoaching | legjobb magyarázatra irányuló követ | abdukció | filozófia | coaching
Hozzászólások 0Találatok: 2336  

2013.02.25 20:39:29
drkollar

Mindenekelőtt szeretném tisztázni, hogy mit értek loveliest magyarázaton.

Ezt a következő kontrasztív kérdésre adott magyarázat révén szeretném megvilágítani. Miért inkább loveliest (legvonzóbb) a legjobb magyarázat, mint likeliest (legvalószínűbb)?

A loveliest magyarázat a potenciális megértésre, a likeliest az igazságra irányul. Tehát különböző kritériumok teljesülése eseten fogadjuk el az egyiket, illetve a másikat.

Az a legjobb magyarázat, ami (amennyiben igaz) az adott jelenség lehető legjobb megértését biztosítja.

Olykor a legvalószínűbb magyarázat egybeesik a legvonzóbbal, máskor a legvalószínűbb magyarázat kevés megértést biztosít, olykor viszont a loveliest magyarázat legkevésbé sem likeliest. Az “Azért alszunk el az altatótól, mert altató hatású” likeliest magyarázat, de kis magyarázó erővel bír.

Az összeesküvés-elméletek loveliestek, de teljesen megalapozatlanok, azaz a legtávolabb állnak attól, hogy likeliestek legyenek.

Adott evidenciák megléte esetén egy magyarázat lehet egyszerre likeliest és loveliest, mint például a newtoni fizika a speciális relativitás-elmélet előtt. Az új fizika új evidenciáinak hatására Newton elmélete elveszítette likeliest voltát, viszont továbbra is loveliest maradt.

Ha a célunk nem csupán triviális igazságok megragadása, hanem a jelenségek legjobb magyarázata, akkor a loveliest potenciális magyarázat vezet a likeliest  magyarázathoz, és nem fordítva. Nem azok az induktív következtetések érdekelnek bennünket, amelyek lehetővé teszik, hogy a premisszákból következő konklúzió likeliest legyen, hanem az a következtetési folyamat a “vonzó” számunkra, amely lovelieset oksági magyarázathoz vezet.

Ajánló: "Mindenki másképp csinálja": Álomgyárosok tanácsot ülnek: Legyél életszobrász!


  filozófia | drkollarcoaching | iloveschool | Kollár József | elmefilozófia | abdukció
Hozzászólások 1Találatok: 2240  

2013.02.18 17:41:45
drkollar

Abduktív következtetés

Vegyünk fel a metaforáról szóló filozófiai diskurzus kedvencével szemben (“Júlia a nap”) abduktív alapállást. Választanunk kell, hogy metaforikusan vagy szó szerint interpretáluk. Ez hasonlít ahhoz, mikor valaki a padlón hever holtsápadtan és el kell dönteni, hogy él-e vagy holt. Ehhez tipikusan abduktív alapállás veszünk fel, vagyis a legjobb magyarázatra irányuló következtetést használjuk. Tehát tudjuk, hogy ott fekszik az emberünk, de magyarázatot szeretnék kapni arra, hogy miért. Peter Lipton az Inference to the Best Explanation című könyvében számomra meggyőzően érvel a miért kérdésekre adott oksági magyarázatok mellett. Az oksági modell különbséget tesz egy jelenség ismerete, és egy jelenség okának magyarázata közt. A magyarázat ebben az esetben a már ismert jelenség okának ismerete. Tudjuk, hogy ott fekszik egy ember, de nem tudjuk, hogy mi az oksági története annak, hogy nem mozdul. Az oksági magyarázatok egyik jellegzetessége Hempel szerint az, hogy nem általában az események magyarázatai, hanem bizonyos aspektusuké. Az, hogy az adott jelenség milyen aspektusára keresünk magyarázatot, attól függ, hogy éppen milyen vonatkozása érdekel bennünket, és ez szűkíti az elfogadható oksági magyarázatok körét. Például, ha az érdekel bennünket, hogy a padlón heverő ember él-e vagy holt, akkor hidegen hagy a feje méretére vonatkozó legjobb oksági magyarázat. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy a “Júlia a nap” kijelentést metaforikusan vagy szó szerint interpretáljuk, akkor nem érdekel bennünket olyan a magyarázat, amely révén el tudjuk dönteni, hogy vajon téveszme vagy illúzió-e.

A padlón heverő ember abban különbözik a “Júlia a nap” állítástól, hogy nem elszigetelten hever, hanem valahol, valamilyen konkrét szituációban, amely szűkíti a magyarázatok számát. Ha a “Julia a nap” egy zárt osztályon hangzana el, akkor nagyobb valószínűsége lenne annak, hogy téveszmeként értelmezzük, mint akkor ha Shakespeare Rómeó és Júlia című művében olvassuk. Vagyis éppeni érdeklődésünket erősen befolyásolja a kontextus, viszont az, hogy az evidenciák között miként szelektálunk, nagy mértékben függ az érdeklődésünktől, amelynek bizonyos aspektusaira vonatkozó miért kérdésre újabb oksági magyarázatok adhatók.

Tegyük fel, hogy Béla szerint legjobb oksági magyarázat arra, hogy Gizi a padlón hever, az, hogy halott. Ha néhány másodperc múlva Gizi feltápászkodik a padlóról, és Béla továbbra is azt állítja, hogy Gizi halott, akkor joggal tekinthetjük azt a lehetséges legjobb magyarázatnak, hogy metaforikusan kell értelmeznünk szavait. Látszólag joggal vethető ellen az eddigieknek, hogy más a tudományos magyarázat, és más egy metafora interpretációja. Vegyük a következő példát, mint a fizikaórán. “A csillag távolodik, és Gizi is”. Honnan tudjuk, hogy egy csillag távolodik? Vöröseltolódásának mértékéből. Egy távolodó csillag sebessége magyarázattal szolgál vöröseltolódásának mértékét illetően, miközben az észlelt vöröseltolódás lényegi szereppel bír annak igazolásában, hogy a csillag adott sebességgel távolodik.

Ez egy önigazoló, körben forgó érv, hiszen miközben a vöröseltolódás magyarázza a sebességet, utóbbi evidenciául szolgál az előbbire. Honnan tudja Béla, hogy Gizi távolodik? Összezsugorodásának mértékéből. A távolodó Gizi sebessége magyarázatul szolgál arra, hogy miért látja egyre kisebbnek, és az, hogy Béla egyre kisebbnek látja, evidenciaként szolgál arra, hogy távolodik. Most interpretáljuk a “Gizi távolodik” állítást metaforikusan. Induljunk ki abból, hogy amikor Béla szerelmes volt Gizibe, akkor így következtetett abduktíve. Miért dobog gyorsabban a szívem, pirulok el és szárad ki a szám, ha Gizit meglátom? Mert szerelmes vagyok. Miért vélem úgy, hogy szerelmes vagyok Gizibe? Mert ha meglátom, gyorsabban ver a szívem, elpirulok és kiszárad a szám. Tegyük fel, hogy évek múlva a következőképpen magyarázza Béla a kihülőben lévő kapcsolatot. A metaforikus értelemben távolodó Gizi magyarázatul szolgál Bélának a heves szívdobogás elmaradására, a heves szívdobogásának elmaradása megerősíti, hogy Gizi távolodik, vagyis már nem szeretik egymást. A távolodó Gizi sebessége magyarázza Béla (a szerelem csillagásza) számára az érzelmek (vörös)eltolódásának mértékét, miközben a Béla által észlelt érzelemeltolódás fontos szerepet játszik abban, hogy úgy vélje, Gizi az adott sebességgel “távolodik”. A csillag távolodása és a vöröseltolódás mértéke közötti oksági viszony mögött egy oksági törvény áll, míg a metaforikus értelmezés egyedi oksági kapcsolat.

A szerelem egy lehetséges oksági magyarázata. Tehát a bemutatott metaforikus interpretáció nem természettudományos, ugyanakkor oksági magyarázat.

 


  iloveschool | drkollarcoaching | metafora | filozófia | abdukció
Hozzászólások 0Találatok: 2033  

1. oldal / 4
<< Első < Előző 1 2 3 4 Következő > Utolsó >>

Az iLoveSchool párkapcsolati, válási és üzleti menedzsment tanácsadója:
Csintó Edit
akkreditált life
és business coach >>


Tóth Éva
Consigliere, és Coach krízis
Info: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Fekete Gertrud
Jószolgálati coach,
szomaesztétika coach
szakértő
Info: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Feliratkozás hírlevélre

Utolsó fórum hozzászólások

  • Integessen szépen Extremisztánból (2013. március 08., péntek)
    Kedves Bernadett, amikor szerelmesek vagyunk, a fellegekben járunk, hívjuk ez...
  • Megtartsam őt (2013. március 08., péntek)
    A hallgatói levelet élesítette: Abaházy Noémi Elnézést kérek hogy lev...
  • A végének márpedig nincs vége (2013. február 28., csütörtök)
    Kedves Csilla, nézze csak meg ezt a videót: www.youtube.com/watch?v=k8AkjWQ3P...
  • Vége? (2013. február 28., csütörtök)
    Aki az olvasói levelet megjelentette: Abaházy Noémi Köszönöm válaszát...
  • Szép mese a szerelem mítoszáról (2013. február 27., szerda)
    Kedves Levélíró, "Ha mást szeret! Az a legrosszabb! Azt nem lehet kibírn...
  • Engedjem, hagy menjen? (2013. február 27., szerda)
    A Levélíró online kérdésének megjelenését engedélyezte: Abaházy Noémi...
  • Varázsló (2013. február 21., csütörtök)
    Na jó, de hogyan? "Gondold, hogy most olyan állapotban vagy, mint a már fe...
  • Napi mentál kisfröccs 53. - Szívet cserélj ne égboltot (2013. február 20., szerda)
    "Azt hiszed, veled történt meg egyedül, és csodálkozol rajta, mint valami s...
  • Hűtlen látomás (2013. február 13., szerda)
    Kedves Katus, a rovartípusú kommunikáció hasonlít ahhoz, ahogy például a...
  • Nem hiszem (2013. február 13., szerda)
    Az olvasói kérdést élesítette: Abahází Noémi Tisztelt Kollárné Dér...
  • Florida-vita (2013. február 12., kedd)
    Lényeg mindig a részletekben rejlik: hogyan? Hogyan tanuljuk meg a hajótöré...
  • Napi mentál kisfröccs 52. - A hajótörés művészete (2013. február 07., csütörtök)
    Ha nem vagy kész arra, hogy változtass az életeden, egy coach sem segíthet r...