Jelmeztervezés helyett jellemtervezés

Tervezzünk jellemet!

Elster szerint a jellemtervezés a „vágyak szándékolt alakítása, amelyet a sztoikus, buddhista és spinozista filozófiák hirdetnek az önuralom pszichológiai vagy az ergonómia közgazdasági fogalmaira támaszkodva”.

A jellemtervezés során szükségleteinket a lehetőségekhez igazítjuk.

Fontos, hogy a tervezés folyamán tisztában legyünk azzal, hogy mit lehet megtenni, és mit nem, különben vagy túl sokat vagy túl keveset változtatunk a designon. Gyakoribb, hogy kevesebbet merünk, mint ami lehetséges.

A jó design tehát egybeesik azzal, ami még lehet, melyet nagyobb valószínűséggel alkot olyan designer, aki képes a kétértelmű helyzetek elviselésére.

Loevinger szerint a kétértelmű helyzetek elfogadása az autonóm személyiség alapvonása. A professzionális jellemtervező ahelyett, hogy a „savanyú a szőlő” stratégiát választva leértékelné az elérhetetlen lehetőségeket, felértékeli az elérhetőt.

A sztoikus, buddhista és spinozista filozófiák használhatók jellemtervezésre, de  a velük való foglalkozás nem szükségképpen jellemtervezés, hanem filozófia. A jellemtervezés filozófiai analízise különbözik a jellemtervezéstől.

A jellemtervező tehát nem filozófus, és persze a filozófus nem jellemtervező, bár természetesen vannak filozófus jellemtervezők, és jellemtervező filozófusok, illetve olyan filozófiák, amelyek konstitutív eleme a jellemtervezés.

A jellemtervezés természetesen túlmutat a különféle szakmákra jellemző design-tevékenységeken, valamint a természet- és a bölcsésztudomány elválasztásán.

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

filozófia | Elster | drkollar | coaching | iloveschool | jellemtervezés | design

Közzétesszük Dr. Bányai Ferenc PhD, filozófus, jogász recenzióját a Vízen járni című könyvünrül, mely a Magyar Filozófiai Szemle 2012/2. számában jelent meg.

A szöveg a Magyar Filozófiai Szemle online változatában is elérhető:

http://filozofiaiszemle.net/wp-content/uploads/2014/03/Bányai-Ferenc-Philosophia-vitae-magistra.pdf

RECENZIÓ

Bányai Ferenc

Philosophia vitae magistra

Kollár József – Kollárné Déri Krisztina, Vízen járni. A válságkezelés filozófiája.

Budapest, Mentofaktúra Kiadó, 2010. 232 oldal

A mű sajátos helyet igényel a magyar filozófiai esszéirodalomban. Stílusa posztmodern, amennyiben érvelésében tudományos definíciókra ugyanúgy hivatkozik, mint költeményekre, szociológiai tényekre csakúgy, mint a Ponyvaregény, vagy a Szárnyas fejvadász című filmek egyes jeleneteire, filozófusok érvelésére csakúgy, mint Svejk örökbecsű anekdotáira. Nem rendszerező, fejezetekre, pontokra és alpontokra pedánsan felosztott mű. Esszé-füzér, s ami összefűzi az egyes darabokat az a szerzők eredeti szemléletmódja és sajátos viszonyulása az olvasóikhoz. Nemcsak a szakmabeliek szűk csoportját célozza meg mondanivalójával, hanem az olvasók szélesebb körét, s ez egyben egyik megkülönböztető jegye is a műnek.

A szerzők leendő olvasóikat „filozófusoknak” tekintik, azt kiemelve, hogy mindenki rendelkezik azzal a rá jellemző készséggel, ami meghatározza, hogyan látja saját magát és a világot.  A könyvben bemutatott elméletek megértése és azoknak az élet legkülönfélébb területein való újszerű alkalmazása  ugyanakkor a mindennapokban megszokottnál  komolyabb elmemunkát igényelnek a befogadótól, és ezáltal reflektáltabb látásmódra, tudatosabb „filozofálásra” késztetik az olvasót. Mert mit is kezdenénk olyan kifejezésekkel a mindennapi életben, mint a mcdonaldizácó, vagy „de- mcdonaldizácó”, hogy a  „posztmcdonaldizácó”-t rögvest ne is említsük. A szerzők sokáig nem hagynak kétségek között bennünket, Ritzer, George (1998) The McDonaldization Thesis: Explorations and Extensions, London, SAGE Publications) elméletét használják fel gyakorlati filozófiájukban.

A művet szerzői az ontológiai coaching műfajába sorolják és e műszót a következő értelemben kívánják használni. A szóösszetétel első tagját nem tekintik mindközönségesen lételméletnek, hanem olyan konceptuális modellnek, amely absztrakt és leegyszerűsített képe a világnak, amelyet bizonyos célból reprezentálunk. A coaching pedig a szerzők olvasatában nem pusztán tanácsadás, hanem (a manufaktúra analógiájára képzett), mentofaktura, amelyben a szerzők és olvasóik közösen adaptív tudást és érzelmeket termelnek. Az ontológiai coaching folyamatában mindkét résztvevő tanár és tanuló is egyben.

Ez a folyamat a valóság azon régiójának feltárását segíti, ami az olvasók egyedi élményeinek sokszínűségét tartalmazza, szemben a fogalmiság falai közé zárt világgal. Rorty-t követve úgy vélik, hogy a nagy legitimáló narratíva helyett tetteink, gondolataink igazolása a jövőben található. Céljuk a kreatív destrukció, vagyis az olvasók világait meghatározó filozófiákban  mutációk létrehívása azért, hogy az olvasó-filozófusok élete komplexebb és érdekesebb lehessen. A szerzők a mindenkori problémát nem gátló tényezőként, hanem a készségek és képességek mozgósítását kínáló alkalomként kezelik. Az éltben  tanácsot adó filozófus a hozzáfordulókat rávezeti alternatív ontológiáik felismerésére és ezáltal a problémák megoldásának lehetőségeit mutatja fel.

Ezáltal az olvasó lehetőséget kap, hogy egyszerre elveszítse és meg is találja önmagát. A szerzők, mint coach-ok: a maladaptív világlátású coachee-knak segítenek abban, hogy azt elengedjék, majd újabb, működőképes ontológiát építsenek fel saját maguk számára a már rendelkezésre álló világuk elemeiből. Másként megfogalmazva: Válság még nincs, de a megoldás már megvan.

A könyv a szerzők szándéka szerint a pragmatizmus hagyományához kötődik, szemléletmódjában bevallottan az analitikus megközelítésmód áll hozzá közel. Deklarált alapintenciója szerint sui generis filozófiai mű, amennyiben az elmélet és gyakorlat összekapcsolásával a korunk tudástermelésre épülő információs társadalmában adott helyzetre reflektál.  Abból indul ki, hogy az értelmes gyakorlat nem az elmélet mostohagyereke. Így még az elméletalkotás is egy gyakorlat a többi között, és magát az elméletalkotást is lehet értelmesen vagy ostobán folytatni.

A válságkezelés e könyvben kifejtett változatának differentia specifica-ja, hogy számos, első látásra nem is egymással konzisztens filozófiai elméletre és terminusra épít. Ezek közül dominánsak, - bevallottan – Toffler bestseller könyve (Toffler, Alvin (2001) A harmadik hullám (ford. Rohonyi András), Budapest Typotex Kiadó), továbbá az idő dinamikus szemlélete, a pragmatista filozófia klasszikusa W. James és újabb képviselői közül R. Rorty, valamint March döntéshozatali elemzése.

Alvin Toffler szerint az emberi történelmen és kultúrán három nagy változás hulláma söpört végig: az első a mezőgazdasági forradalom, ezt követte és alakította át radikálisan az ipari forradalom hulláma, majd jelen korunkban a leghatalmasabb, a harmadik hullám érvényesül elkerülhetetlenül, mely tagadja az előző korszak szervező elveit. Korunk információs társadalmában dominanciára jut a de-standardizáció de-specializáció, de-szinkronizáció, de-maximalizáció, de-centralizáció és természetszerűleg ütközik az ipari társadalom által létrehozott ezzel ellentétes elveivel és a mezőgazdasági még élő hatásával.  Az új hullám a régi társadalmi, gazdasági, politikai szituációt rombolja, gyökeresen új helyzetet teremt, új, élethelyzetet, kihívást jelent, újfajta mentalitást igényel. Az ontológiai coaching ebben az új helyzetben nemcsak segít eligazodni és megoldásokat keresni, hanem felmutatja a változások által kínált lehetőségeket és újraformálni saját gondolkodásunkat és ezáltal életünket is.

A szerzők a továbbiakban a társadalomtudomány, a kommunikációelmélet, a pszichológia és nem utolsó sorban a filozófia területéről kölcsönöznek szakkifejezéseket és alakítják azokat az általuk előszeretettel használt kreatív destrukció segítségével.

A „kreatív destrukció” a problémákat generáló, rugalmatlan, zsákutcát jelentő egyensúlyi helyzetek rombolása az innováció lehetőségeinek felmutatásával és elősegítésével. Ennek alapja az a meggyőződés, hogy a környezet állandó dinamikus szelekciót hoz létre, az innováció folyamata pedig a gazdasági, társadalmi, tudati szituáció módosítása avégett, hogy valami új épülhessen.

Az eredetileg a kapitalista fejlődés jellemzésére Schumpeter által használt kifejezést (Schumpeter, Joseph A.(1950) Capitalism, Socialism and Democracy, NY: Harper and Brothers) ebben a könyvben analógiásan a személyközi kapcsolatokra, társadalmi jelenségekre, valamint egyéni és interpereszonális problémák kezelésére egyaránt alkalmazzák.

A szerzők a kreatív destrukció terepeként tekintenek többek között a szerelemre, amennyiben a másiknak a saját ontológiától különböző, nem a mi világunkból való ontológiájával való találkozása a régi világok rombolásával jár, hogy a közös új épülhessen. Régi kapcsolataink ódon világait annál intenzívebben romboljuk, minél eredetibb világok konstruálása indít jelenlegi szerelmünk. A rombolást követi a teremtés. A rombolás mértéke határozza meg az újdonság arányát.

A nagyrészt megszokás által táplált, jól működőnek tartott viselkedésmintázatok nemcsak az egyén, hanem a kapcsolatai által érintettek számára is láthatatlanul, érthetetlennek tűnő módon elavulttá válnak. Az innovatív, alkotó jellegű cselekedetek előre nem látható módon megváltoztatják a környezetet, s ez rombolással jár. Ez olyan jellegű és mértékű lehet, amit az újítást hozó nem látott előre, vagy kifejezetten ódzkodott tőle, ennek következtében fokozott kreativitásra kényszerül. Másként szólva, saját életének alkotója lesz. A destrukció olyan változásokat eredményez, amelyek negatív következményei csak nagyfokú kreativitás révén küszöbölhetők ki. A kreatív destrukció folyamatos változás, amely lehetetlenné teszi a pozíciók megszilárdítását, hosszú távú stratégiák változatlan végrehajtását, célja az ember, vagy egy adott rendszer rugalmatlanságának elkerülése, hiszen az életképtelenséghez vezetne.

E gondolatmenethez illeszkedik a döntően Watzlawick  (1997) kutatásaira hagyatkozó paradoxon felfogás tárgyalása, -  amelyet a szerzők  a kreatív destrukció aleseteként kezelnek. Az adott helyzetben feloldhatatlannak látszó ellentmondás folytán az érintettek nemcsak egymást nem értik, hanem saját mentális világukat sem. Ez nem csak kommunikációs zavarhoz, de súlyos pszichés és társas kapcsolati problémákhoz vezethet. A paradoxonok logikai teréből meglepő módon éppen a paradoxonok által elért kreatív destrukció révén léphetük ki.  A paradoxonok logikájának tudatos kiaknázása révén meta-szintre juthatunk. Paradoxonok alkalmazásával a terapeuta, a coach, vagy mediátor újszerű látásmódra készteti és reflektív gondolkodásra kényszeríti a kliensét.

A könyvben mind az egyéni, mind a közösségi konfliktusokra alkalmazott további kulcsfogalom a holon. A szerzők Arthur Koestlerre utalva a biológiai és társadalmi rendszerek olyan önfenntartásra törekvő, más holonokkal interakcióba lépő alapegységét jelölik ezzel a kifejezéssel, amely részekre osztható egész, de egyúttal egy nagyobb egész része. Ha az egyes embert holonnak tekintjük, akkor e terminus alapján az „ember társadalmi lény” megállapítás azt jelenti, hogy ez a „holon” nem önmagában érthető meg, hanem csak a nagyobb, a „társadalom-holon” részeként, más ember-holonokkal létesített interakcióiban.

A következőkben az elmefilozófia, a kognitív nyelvészet és a mindennapi életproblémák témái kerülnek tárgyalásra, amelyek rokoníthatósága első pillantásra több, mint kérdéses, inkább abszurdnak tűnő vállalkozás. A szerzők azonban rögtön megadják a kulcsot ehhez, a metaforák tárgyalása során. Meggyőzően mutatják be, hogy a fogalmi metaforák mennyire uralják a mindennapi nyelvhasználatot és öntudatlanul is szervezik gondolkodásunkat, azaz ontológiáinkat. Nemcsak a vallás, a művészet és a tudomány, hanem a mindennapi tudat is metaforákra épül. Donald Davidson (1984) azon gondolatára építenek, miszerint a metaforák szinte önálló életet élnek „a metafora a nyelv álommunkája”, s ezáltal mi magunk öntudatlanul is és az élet minden területén közvetítői vagyunk a metaforáknak. Hatalmunkban áll azonban , hogy a metaforákat új összefüggésben használjunk, sőt újakat is alkothatunk. A sikeres metaforahasználók a nyelvhasználat adta lehetőségeket használják ki, illetve a nyelv kreatív működését segítik.

A metafora új értelmezése arra mutat rá, hogy emberi tudat funkcionálisan elkülönült modulokból álló rendszer, de az elme mégis képes arra, hogy több modult összekössön és ezáltal használhasson egyszerre. A filozófus-coach feladata, hogy a hozzá fordulók számára ezt nyilvánvalóvá tegye, és azok felismerjék, hogy életproblémáik kialakulásáért a gondolkodásukra ránehezült metaforáik a felelősek. Részint ezek lecserélése, részint a meglévő metaforák átértelmezése révén szembe helyezkedhetnek a zsákutcába vezető tudat mechanizmusokkal, majd a más ismertetett kreatív rombolás segítségével saját maguk alkothatnak adaptívabb, élhetőbb ontológiákat maguknak.

A metaforákkal foglalkozó rész így különösen értékes része lesz a könyvnek azáltal, hogy nem elégszik meg a kognitív nyelvészet metaforaelméleti fejtegetéseinek ismertetésével, hanem annak gyakorlati hozadékait is elénk tárja.

Végül a szerzők ars poetikájáról. Amint az Bruner egy gondolatához igazodó ajánlásukból kitűnik, szándékuk, hogy olvasójuk számára a világot kevésbé banális, újrateremtésre érdemesebb hellyé tegyék. A szerzők szövegeiket az értelem, a szabadság, a könnyedség, a képzelet eszközeinek tekintik, amelyek elősegítik, hogy az olvasók a világot kevésbé rögzített, kevésbé banális, újrateremtésre fogékonyabb helynek lássák. Ezt azáltal szeretnék előmozdítani, hogy ráveszik az olvasót, az értékek átszűrésére „az értelem és az intuíció finom fátyolán”.

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

Kollár József | Déri Kriszti | drkollarcoaching | Bányai Ferenc | coaching | filozófia

Coaching-tanítás mint beavatás a deutero-tanulás világába

Minden professzionális gyakorlat magában foglal az adott szakmára jellemző speciális, ezoterikus „cselekvő tudást”. Ez  a tudás csak részben szóbeli, jelentős mértékben hallgatólagos, úgynevezett tacit tudás. Egy adott „szakmai gyakorlat” professzionális képviselői, bár birtokában vannak a sikeres cselekvéshez szükséges tudásnak, erre gyakran nem akarnak (mert nem kifizetődő), de olykor nem is képesek a gyakorlaton kívülről reflektálni. Ahogy egy verset sem lehet prózai összefoglalók révén megérteni, ugyanúgy nem lehet metatudás révén „cselekvő tudásra” szert tenni és ezt átadni. Vagyis a szakértők gyakorta nem tudják (de sok esetben nincs is értelme) megmondani, hogy pontosan mit is csinálnak: a „tudni hogyan”-t nem képesek  „tudni mit”-té alakítani.

„Cselekvő tudásra”, a gyakorlatban is működő tapasztalatra, háromféleképpen tehetünk szert.

Az egyik mód, hogy a cselekvés során önmagunkat instruáljuk (vagyis magunkat tanítjuk), a második, hogy a valóságból tanulunk, másképpen kifejezve „on line” kapcsolatot létesítünk a „a valódi világgal”, azaz próba-szerencse alapon megkíséreljük megoldni a problémákat. E két tanulási módnak megvannak a nyilvánvaló korátai, a legfőbb az adott gyakorlatra jellemző minőségi, „cselekvő tudás” hiánya.

A harmadik lehetőség az, hogy gyakorlás révén tanulunk egy gyakorlott szakember segítségével. Ennek a tanulási szituációnak a specifikuma az, hogy a gyakorlás során „off-line” állapotba kapcsolunk, amely a valóság szimulációjának felel meg. A gyakorlás folyamán tudjuk, hogy „off-line”-ban vagyunk és nem „on-line”-ban. Azaz, ha közben egy virtuális szakadékba esünk, nem halunk meg, csupán az egyik avatárunk esik ki a gyakorlás játékából. Ebben a „virtuális” világban a beavatásra kerülő újoncokat olyan specifikus, a szakma által jellegzetesnek tartott problémaszituációk elé állítja a beavatást végző szakember, amelyek szisztematikusan feljesztik a „cselekvő gyakorlathoz” szüksége képességeket és szokásokat. A szakma „szent terébe” belépni kívánó újonc az adott műveleti valóság heurisztikáinak elsajátítása során megtanulja a professzionális gyakorlat szótárát, amely a további tanulás lehetőségi feltétele. A tanulást deutero (második szintű) tanulás kíséri, azaz a beavatás része annak megtanulása, ahogyan tanulunk. A deutero-tanulással megszerzett tudás ugyanis fontos része a „cselekvő tudásnak”. Ez részben a cselekvésre való reflexió képessége, mely a gyakorlat finomításának, alakításának fontos feltétele.

A metatudás és a deutero-tanulás révén megszerzett tudás különbözik egymástól.

Előbbi külsődleges és gyakran utólagos a gyakorlathoz képest, utóbbi az aktuális gyakorlat része, mely csak részben tehető expicitté, tehát nem a „tudni mit” típusú metatudás.

PhD Dr. Kollár József

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

deutero | tanulás | heurisztika | filozófia | mediáció | coaching | drkollar

Hungarian design by Szabó Gábor: "San Franciscóban találkozunk", de előbb a Nyáry Pál utcában. Ki volt Nyáry Pál? Talán San Franciscoban megtudjuk. Irány a hatvanas évek! Még pár év és itt van.

On a warm San Francisco night

Old child young child feel alright

On a warm San Francisco night

Angels sing leather wings

Jeans of blue Harley Davidsons too

On a warm San Francisco night

Old angels young angels feel alright

On a warm San Francisco night.

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

zene | coaching | drkollar | ontológia

Minden coolnak, cooljelöltnek, halott coolnak, ellencoolnak, anticoolnak, majdnemcoolnak, cool nélküli coolnak, cooltalannak, coolokosnak, metacoolnak stb. Nietzsche szavaival: mindenkinek és senkinek ajánlom ezt a dalt.

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

ontológia | drkollar | coaching | zene

Minden kedves látogatónknak, hallgatónknak, szimpatizánsunknak, és antipatizánsunknak, (Nietzsche szavaival Mindenkinek és Senkinek) Boldog Újévet kívánok az ILoveSchool nevében.

The Wallflowers: Love is a country

http://www.youtube.com/watch?v=aTUecyp7Pt0

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

zene | coaching | drkollarcoaching | Kollár József | iloveschool | alternatív rock

ABDUKTÍV TANÁCSADÁS ALAPJAI 1.
Sherlock és a Különbözés Módszer, meg a Jocó

J. St. Mill szerint az oksági magyarázatok keresésének egyik jól működő eszközét az úgynevezett Különbözés Módszere biztosítja számunkra.

Jelöljük az okokat nagy betűkkel (A, B, C) míg az általuk előidézett okozatokat kis betűkkel (a, b, c).

Ha „A” ok „a” okozatának kiderítése a célunk, akkor gyümölcsöző szembeállítanunk ABC körülményt BC körülménnyel. Abban az esetben, ha azt az eredményt kapjuk, hogy ABC  oka abc-nek, míg BC bc-t okozza, akkor bizonyítottnak látszik, hogy „A” okozta „a”-t.

Ha „a” következmény okára keresünk magyarázatot, akkor olyan abc körülményből célszerű kiindulnunk, melyben „a” jelen van. Ha tudjuk, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy abc-t ABC okozza, és bc-t BC, akkor sherlock holmes-i feladatunk az, hogy kiderítsük, ABC vagy BC körülményegyüttes áll-e fenn mint ok.

Például ha az érdekel bennünket, hogy a padlón heverő ember él-e vagy holt, akkor a következőképpen használhatjuk a Különbözés Módszerét.
Tegyük fel, hogy egy földön heverő embert az abc jelenségegyüttesként látjuk a következőképpen:

• a=halottnak látszik,
• b= hullarészegnek tűnik,
• c=fáradtnak látszik.

Ha tudjuk, hogy abc-t ABC okozza, melyben

• A: halott,
• B: rengeteget ivott,
• C: sokat volt fenn egyfolytában,
• valamint azt is tudjuk, hogy bc-t nagy valószínűséggel BC okozza,

akkor, ha képesek vagyunk megállapítani, hogy halott (szíve nem dobog, nincs agyműködése), abból nagy valószínűséggel arra következtetünk, hogy tényleg halott, nem csak annak látszik.

Ugyanezzel a sherlock holmes-i módszerrel következtethetünk arra is, hogy miért halott, például magától vagy idegen beavatkozás, mondjuk méreg beadásának következtében.

A kontrasztív kérdés: Miért inkább természetes halálra következtetünk, mint idegenkezűségre utalóra?

Minél részletesebb, vagyis nagyobb magyarázó erővel bíró oksági magyarázatra törekszünk, annál kisebb a magyarázatunk valószínűsége. Annak az állításnak, hogy Jocó halott, nagyobb a valószínűsége, mint annak, hogy Jocó halott, és megmérgezték, és a szomszéd mérgezte meg, és teázás közben mérgezték meg, és meg akarták kaparintani az aranyóráját stb.

A magyarázat során a valószínűség és a magyarázóerő közötti kényes egyensúlyt kell fenntartanunk.

Az X halottnak látszik nagyobb valószínűséggel bír, mint az, hogy halott, a halott nagyobb valószínűséggel bír annál, mint hogy szívinkfartusban halt meg, ami valószínűbb annál, hogy milyen típusú szívinkfartusban, hány órakor, milyen hosszú haláltusát követően, mit érzet közben a haldokló stb.

Dr. Kollár Iskolája - coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás

mikrotörténelem | coaching | ontológia iloveschool | drkollarcoaching | Sherlok Holmes | abdukció | J St. MIll

Az én olvasatomban: a molnár az írott magaskultúra elemeit szabadon felhasználva illeszti össze a szóbeliség standardjai alapján. Vagyis a népi, orális kultúrába integrálja az írott magas-kultúrából szubjektív módon kiemelt törmelékeket. Ez kicsit hasonlít korunk népi kultúrából származó (bármiféle szakmaiság hiányától szenvedő) tanácsadásához. Az úgynevezett integrált szemlélet gyakran az jelenti, hogy mindenféle lebutított töredéket, törmeléket hordanak egybe, mint egy építkezésen a segédmunkások.

PhD Dr. Kollár József (Wikipédián)

Dr. Kollár Iskolája - coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás

mikrotörténelem | coaching | ontológia iloveschool | drkollarcoaching

Bármi is az igazság szerelem tekintetében, annyi biztos, hogy van barátság első látásra.

Herbert George Wells

A „szerelem első látásra” olyan évezredek alatt artikulálódó fogalmi keret révén determinált válasz, amely kizár magából mindent, ami nem spontán és nem érzelmi jellegű.

Egy hipotetikus vadember  hormonjai késztetését követve vélhetően ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy közeli kapcsolatba kerüljön valószínű kielégülése tárgyával, de ez az érzés merőben különbözik a  „szerelem első látásra” komplex és kimódolt élményvilágától. Utóbbit olyan mentális háló szövi át, meg át, amelyet költők, regényírók, történészek, filozófusok szőnek  évezredek óta újra, meg újra.

Ezeknek a láthatatlan hálórendszereknek vagyunk a foglyai, miközben abban az illúzióban élünk, hogy mi szőjünk életünk intellektuális és érzelmi fonalát.  Biológiai késztetéseink ebben a komplex fogalmi hálóban nyernek értelmet, s válnak  annak az átfogóbb, loveliest életmagyarázatnak a konstitutív elemeivé, hogy mi az életünk értelme.

Vagyis létünk egyik legmeghatározóbb, reménykedve várt, szenvedélyteli élménye az első látásra bekövetkező szerelem, melynek során uralhatatlan, felkavaró,  kataklizmaszerű érzelmi változást élünk át.

drkollarcoaching | pszichológia iloveschool | coaching | filozófia | szerelem

Sarah Emsley: Jane Austen's Philosophy of the Virtues olvasása közben (Dr. Kollár gondolatai):

Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényének főszereplői (Darcy, Elizabeth) számára a szerelem, az alázatosság és a bátorság hármassága konstituálja azt a tanulási környezetet, amelyben felelősen ítélő, mind magukat, mind másokat igazságosan értékelő (szeretetreméltóan büszke) hősökké válnak. A regény végére képesek  igazságos ítéletet alkotni a világról, más emberekről, és önnön terméketlen büszkeségükön túllépve szimpatizálni mindenkivel, aki rászolgál erre.
Austen szerint kifinomult ítélőképesség nélkül nem élhetünk emberhez méltó életet.

A szerelem csak a bátorságon és az igazságosságon át vezet a boldogsághoz.

Hume

Jane Austen | philosophy | erény | filozófia | coaching | iloveschool | drkollarcoaching

,,...a lét határozott igenlésének esztétikai 
eszményképe az olyan világ, mely tagadja a szart,
és mindenki úgy tesz benne, mintha a szar nem
létezne. Ezt az esztétikai eszményképet
giccsnek nevezzük."
(Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége)

Kapcsolódó bejegyzésünk: Miért ne legyünk giccsemberek?

Kollár József: A szar metafizikája

A Nagy Szartakarítás ideje:
a két kuvasz újból
összekávézta az udvart,
te meg én a nyár és az undor peremén
egyensúlyozunk a bűz igézetében.

Apa és fia
a szar elleni harc két magányos hôse,
amint premier plánban
mutatja acélkék szemüket
Lucifer kamerája.
Állunk a kutyagumikat
húzogató szélben,
hogy egy maréknyi kutyaszarért
szembeszálljunk
a kecskebogyós, lócitromos Vadkelettel.
Minket a szarság elleni
közös lázadás
stigmája és terápiája hozott össze!?

Baszogatsz, hogy mérnöki pontossággal
tartsam célra a lapátot,
szerinted így elkerülhetô,
hogy a puhább kulák a lapát
és az udvar betonja közé kenôdjenek,
s hátba támadjon az improvizáció, a freejazz:
a szar elviselhetetlen könnyusége.

Lazíts, Fater, ez több, mint aminek látszik, 
itt egy ifjú szar(vas)vadász játszik,
felôlem jazznek1 is nevezheted,
bár új stílusokat keresztezett,
nem tudom, hol tanultad,
hogy miközben nyomod a jazzt,
a szart szapuljad.

Téged hidegen hagy a káb(el)szedés esztétikája?
a szar metafizikáját is letojod?
elválasztod az elmélettôl a gyakorlatot,
pedig tartalma és formája ide-oda mozog:
a székrekedés melankóliája
és a totális hasmenés között.

Nemcsak a kulák, mi is változunk,
szüntelenül emészt fônix-világunk,
kétszer nem léphetünk ugyanabba a szarba.

A közös munka muvészetébe egyikünk
sem olvassa bele,
hogy majd egy szép nyári nap,
mikor a Párkák legütôsebb számát, a Büdös a melót
nyomják a nézettebb égi csatornák,
s a sampler használata a valódi Józsefvárosban
is a tetôfokára hág,
téged pontosan úgy takarítanak el,
mint mi most a kutyáink által
lefektetett (semmibe ívelô) kábeleket.
Még nem kérdem, hova a szarba tuntél,
a kamaszkor szabályai szerint
forgatom a lapátot,
minden mozdulatom fôhajtás Freud elôtt.
leszarom, hogy a szar tagadása
a lét igenlésének esztétikai eszménye,
most csak a jelen
lét a fontos, 
s az eljövendô lányok árnya
egyszemélyes barlangom falán.

Még sejtelmem sincs,
hogy halálod után addig remixelem
hiába e semmibe ürülô napot,
míg engem is lapátra tesz a Nagy Ganajtúró.
pedig elôtte évekig dúdolom magamban
a legjobb (meg nem írt) versem utolsó sorát:
,,büdös a gyászmunka, fater!"

vers | metafizika | szar | coaching | drkollarcoaching iloveschool

Íme az abduktív (vagyis legjobb magyarázatra irányuló) következtetés a maga pőre valóságában.

A a rendelkezésre álló adatok (tények, események,megfigyelések) összessége.

H (hipotézis) magyarázza A-t, amennyiben igaz.

Egyetlen hipotézis sem ad olyan "vonzó" (loveliest) magyarázatot A-ra, mint H.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tehát H valószínűleg igaz

Az abdukció ampliatív (információbővítő) következtetés. Vagyis az abduktív következtetés vége, konklúziója a lehetséges legjobb magyarázat, amely több információval lát el bennünket, mint a kiinduló permisszák. Az abduktív folyamat során túllépünk a premisszákon, és olyan új információkat generálunk, amelyekről korábban sejtésünk sem volt.
Ez szemben áll a deduktív következtetéssel, melynek jellemzője, hogy a premisszákban már meglévő implicit információt tesszük explicitté a következtetés során.
A dedukció igazságmegőrző, az abdukció új, vonzó (loveliest) igazságokat létrehozó folyamat.

A legjobb magyarázatra való törekvés témához kapcsolódó bejegyzések:

• Ez is jó kérdés? 10.: Mi az a legjobb magyarázatra irányuló következtetés?
• A legvonzóbb (loveliest) magyarázat
• Abdukció és a jövőtervezés magasiskolája
• A bullshit szineváltozása

Az abdukcióhoz kapcsolódó bejegyzések:

• Hogy légy boldog? "Noémi könyvei" (23.): Ismeri a módszeremet?
• Ez is jó kérdés? 18.: Mi az az abdukció?
• Ez mind munka?: "Észmunka"
• Ez is jó kérdés? 21.: Mi az az abduktív alapállás?
• Ez is jó kérdés? 22.: Mi az az abduktív alapállás? 2. rész
• Abdukció és a jövőtervezés magasiskolája
• Béla a szerelem csillagásza (Mit jelent az abduktív kövezkeztetés? Dr. Kollár)
• Lehetek-e féltékeny?
• Bizalom

iloveschool | drkollarcoaching | legjobb magyarázatra irányuló követ | abdukció | filozófia | coaching

Az ontológia coaching hasznáról

A híres ókori szobrászt, Pheidiaszt a Parthenónt díszítő szobrok elkészítésével bízták meg az athéniak. A szobrok létrehívása hónapokkal tovább tartott a tervezettnél, mert a mester a hátuljukat pontosan olyan precízen kifaragta, mint az elejüket. A megbízók mérgesek lettek a pluszköltségek miatt, és kérdőre vonták a szobrászt.

-- Miért vesződtél annyit a szobrok hátuljával? Hiszen azt senki sem fogja látni!

-- Az istenek látják! -- vágott vissza Pheidiasz.

Wittgenstein (osztrák filozófus) egyik kedvenc versrészlete a következő volt:

Építői, tűnt koroknak

Mit faragtak, mind műremek.

Aprót, rejtezőt, hisz laknak

Minden helyet az Istenek.

A kortárs pozitív pszichológia szerint az értelmes, magasabb rendű céloknak alárendelt élet növeli a boldogság valószínűségét. Vagyis, ha képesek volnánk úgy élni, mint a tökéletességre törő Pheidiasz, és a versben megénekelt régi mesterek, akkor a hivatkozott pszichológiai kutatások tanúsága szerint boldogabbak lennénk.

Wittgenstein ezzel a versrészlettel véleményünk szerint azt sugallta, hogy a bölcsesség szeretete a tökéletességre való törekvés vágya is egyben.

A fentiekkel összhangban az ontológiai coachképzést választók, tanulmányaik eredményeként, képessé válnak arra, hogy mind maguk, mind mások életét minőségibbé, tökéletesebbé tegyék.

coaching | coach képzés | coachképzés | iloveschool | bölcsesség | drkollarcoaching

Ezt a blogot elvileg azért hoztam létre, hogy az érdeklődők és magam számára dokumentáljam, mit olvasok naponta. Aztán kissé módosult a terv. Ma mégis, csak a valóság kedvéért, ideírom mit olvasok. Legyen ez egy újévi provokáció. A filozófia üvegtigrise vadászatra indul... Reszkess valóság!!!

• Daniel Dennett: Intentional System Theory in Oxford Handbook of Philosophy of Mind, 2009 (rajta van a hálón)
• Donald Davidson: Thought and Talk in Inquiries into Truth and Interpretation, 1975 (offline)
• Donald Davidson (1971): Agency in Essays on Actions and Events (offline)
• Belenéztem: Ramsey: Truth and Probability in The Foundation of Mathematics and other Logical (elérhető) Essays 1931
• Donald Davidson: Mentális események, Théléme, 1998/4. 1999/1. szám (magyarul, offline)
• Donald Davidson. Cselekvések, indokok, okok Théléme, ua.
• Kristin Andrews: Our Understanding of Others Minds, Journal of Consciousness Studies, 2000, No 7 (neten van)

pszichológia | elme | iloveschool | drkollar | coaching | valóság | filozófia

Ha nem tudsz aludni: Dr. Kollár komolyabbnál is komoly meséi

Linda esete

Kedves Diákok,

több órámon is elhangzott különféle verzióban Kahneman-Tversky Linda-esete.

Azaz, hogy egy konjunkció egyik tagja valószínűbb vagy egyenlő mint maga a konjunkció.

Itt az eredeti érv angolul: link

Kérdés, hogy az az állítás, hogy Linda antinukleáris tüntető konfirmálja-e azt, hogy feminista, mint ahogy egy elmés diákunk a Nyáry Pál utcában felvetette.

coaching | mediáció | filozófia | drkollarcoaching | ilovesschool

A Műcsarnokban megrendezésre került Weibel-kiállítás címe (A nyitott mű 1964–1979), Umberto Eco azonos című tanulmányára utal, ami Weibel számára a fent jelzett korszakában nyilván fontos teoretikus háttérként szolgált. Eco elmélete a „reader-response” teória egy korai változata, mely olyan nevekhez kapcsolódik, mint Wolfgang Iser, Hans-Robert Jauss, Stanley Fish, Eve Sedgewick és Jane Tomkins.

Ezen irányzat képviselői szerint a művek létrehozásában fontos és izgalmas szerep hárul a befogadóra a jelentésképzés során. A jelentés nem azonosítható valamiféle kvázi-tárggyal, amit meg kell találni, elő kell bányászni, ehelyett inkább az alkotó és a befogadó interakciójának terméke. Vagyis a művek értelme nem öröktől fogva adott dolog, amit ki kell nyerni belőlük, hanem a befogadás folyamatában konstituálódó (a változásnak és a jövő jóindulatának kitett) nyitott rendszer.

Az azonosság keresztre feszítése című alkotás a mű befogadóját vetíti a keresztre, abban az esetben, ha megfelelő pozíciót foglal el. Az alkotás egyrészt azt is kifejezi, hogy a mindenkori néző mintegy rávetül a műre, vagyis nagyban alakítja, másrészt az azonosság logikai problémáját is érinti. A személyes azonosság filozófia kérdése is nyilvánvalóan foglalkoztatja Weibelt, akinek minden apparátus rendelkezésére áll, hogy ilyen kérdéseket gondolatilag felvessen, és aztán művészetté alakítson. A keresztre feszített Jézus egylényegű az Atyával, a keresztre feszített befogadó, ha nyitott műként áll Weibel alkotásával szemben, akkor azonossá válik Krisztussal.

Logikai értelemben (teszi fel a kérdést a modern logika megalapítója, Frege) „reláció-e az azonosság, éspedig tárgyak, vagy pedig a tárgyak nevei, illetőleg jelei közötti reláció-e?” Az utóbbi nézetet fogadja el, mivel a=a-val mást jelent, mint a=b-vel, holott mindkét jel nyilvánvalóan ugyanarra a dologra vonatkozik. Az a=a-val a priori érvényes, míg a másik nem. Jézus=Jézussal tehát a priori érvényes, míg a Jézus=Krisztussal már nem, holott mindkét név isten fiára vonatkozik. A mindenkori befogadó=Jézussal kijelentés viszont szó szerinti értelemben nem, csak metaforikusan igaz. A szó szoros értelemben itt az azonosság keresztre feszítésének lehetünk tanúi.

A befogadó olyan organikus rendszer, aki egyrészt önálló egységként funkcionál, másrészt viszont részévé válik a műnek, metaforikus átlényegülése során megváltja önmagát, megfeszül a befogadás keresztjén, és azonossá válik valódibb önmagával, azzal, aki képes érdek nélkül szeretni.

A kiállításról

A kiállításról szóló cikk az Újművészetben

Weibel | képzőművészet | iloveschool | coaching | drkollarcoaching | filozófia

Boldog születésnapot kivánok

kikk

művészet | film | drkollarcoaching | Kollár | József | coaching | könyv | történelem | tatár

Kedves Olvasók, régen jelentkeztem a könyvolvasó órán. Most két művet mutatok be, amelyeket az egyetemi antikvárumban vettem összesen hatszáz forintért.

1. John Sutherland: Sikerkönyvek, Európa.

A szerző a 70-es évek sikerkönyveiről ír. Az egyik érdekes megállapítása, hogy két szerepet töltenek be a sikerkönyvek. Az egyik gazdasági, a másik ideológiai.Tehát: a lehető legtöbbet eladni, és az olvasók szükségleteinek kifejezése és kielégítése. Előítéleteket szilárdít meg, vigasztalást nyújt, gyógymódként használható, felüdít stb, illúziót kelt.

2. Richard Poirier Norman Mailer (angolul) Mailer olyan, mint Twain lenne a Huckleberry Finn nélkül, Maleville a Moby Dick nélkül. Tehát kulcsregény nélküli író. Aki mindezt megmagyarázza.

Kollár József | coaching | iloveschool | drkollarcoaching | könyv

A Yonderboi művésznév Gibson Neurománc című cyberpunk regényéből származik, egy mellékszereplő neve.

Közel a szerelemhez klikk

Nagyon Yonderboijos a hangulatom máma, kicsit belém szállt a virtuális tér, kicsit úgy érzem magam, mint egy kiberutazó, kinek elvették az offline-ját.

Az beszéli iThink City, hogy újra dübörög a coaching, négynegyedes ontológia

Azt beszéli már az egész város

Skorpió | rock | Yonderboi | coaching | iloveschool | drkollarcoaching

Az Oxford világtörténet a huszadik században (szerk: M. Howard, WM. R. Louis) Napvilág Kiadó, 2002 szenzációs összefoglalás különféle tudósok tollából. Ha elolvassuk, világos a haszna, láthatóvá válnak a kontextusok, rejtett okaikkal, hogy miért lettünk ilyen globalizáltak és lokalizáltak.

Találkozunk a lokálban! Globálpatrióták:)

iloveschool | huszadik század | coaching | történelem | drkollarcoaching