Közzétesszük Dr. Bányai Ferenc PhD, filozófus, jogász recenzióját a Vízen járni című könyvünrül, mely a Magyar Filozófiai Szemle 2012/2. számában jelent meg.

A szöveg a Magyar Filozófiai Szemle online változatában is elérhető:

http://filozofiaiszemle.net/wp-content/uploads/2014/03/Bányai-Ferenc-Philosophia-vitae-magistra.pdf

RECENZIÓ

Bányai Ferenc

Philosophia vitae magistra

Kollár József – Kollárné Déri Krisztina, Vízen járni. A válságkezelés filozófiája.

Budapest, Mentofaktúra Kiadó, 2010. 232 oldal

A mű sajátos helyet igényel a magyar filozófiai esszéirodalomban. Stílusa posztmodern, amennyiben érvelésében tudományos definíciókra ugyanúgy hivatkozik, mint költeményekre, szociológiai tényekre csakúgy, mint a Ponyvaregény, vagy a Szárnyas fejvadász című filmek egyes jeleneteire, filozófusok érvelésére csakúgy, mint Svejk örökbecsű anekdotáira. Nem rendszerező, fejezetekre, pontokra és alpontokra pedánsan felosztott mű. Esszé-füzér, s ami összefűzi az egyes darabokat az a szerzők eredeti szemléletmódja és sajátos viszonyulása az olvasóikhoz. Nemcsak a szakmabeliek szűk csoportját célozza meg mondanivalójával, hanem az olvasók szélesebb körét, s ez egyben egyik megkülönböztető jegye is a műnek.

A szerzők leendő olvasóikat „filozófusoknak” tekintik, azt kiemelve, hogy mindenki rendelkezik azzal a rá jellemző készséggel, ami meghatározza, hogyan látja saját magát és a világot.  A könyvben bemutatott elméletek megértése és azoknak az élet legkülönfélébb területein való újszerű alkalmazása  ugyanakkor a mindennapokban megszokottnál  komolyabb elmemunkát igényelnek a befogadótól, és ezáltal reflektáltabb látásmódra, tudatosabb „filozofálásra” késztetik az olvasót. Mert mit is kezdenénk olyan kifejezésekkel a mindennapi életben, mint a mcdonaldizácó, vagy „de- mcdonaldizácó”, hogy a  „posztmcdonaldizácó”-t rögvest ne is említsük. A szerzők sokáig nem hagynak kétségek között bennünket, Ritzer, George (1998) The McDonaldization Thesis: Explorations and Extensions, London, SAGE Publications) elméletét használják fel gyakorlati filozófiájukban.

A művet szerzői az ontológiai coaching műfajába sorolják és e műszót a következő értelemben kívánják használni. A szóösszetétel első tagját nem tekintik mindközönségesen lételméletnek, hanem olyan konceptuális modellnek, amely absztrakt és leegyszerűsített képe a világnak, amelyet bizonyos célból reprezentálunk. A coaching pedig a szerzők olvasatában nem pusztán tanácsadás, hanem (a manufaktúra analógiájára képzett), mentofaktura, amelyben a szerzők és olvasóik közösen adaptív tudást és érzelmeket termelnek. Az ontológiai coaching folyamatában mindkét résztvevő tanár és tanuló is egyben.

Ez a folyamat a valóság azon régiójának feltárását segíti, ami az olvasók egyedi élményeinek sokszínűségét tartalmazza, szemben a fogalmiság falai közé zárt világgal. Rorty-t követve úgy vélik, hogy a nagy legitimáló narratíva helyett tetteink, gondolataink igazolása a jövőben található. Céljuk a kreatív destrukció, vagyis az olvasók világait meghatározó filozófiákban  mutációk létrehívása azért, hogy az olvasó-filozófusok élete komplexebb és érdekesebb lehessen. A szerzők a mindenkori problémát nem gátló tényezőként, hanem a készségek és képességek mozgósítását kínáló alkalomként kezelik. Az éltben  tanácsot adó filozófus a hozzáfordulókat rávezeti alternatív ontológiáik felismerésére és ezáltal a problémák megoldásának lehetőségeit mutatja fel.

Ezáltal az olvasó lehetőséget kap, hogy egyszerre elveszítse és meg is találja önmagát. A szerzők, mint coach-ok: a maladaptív világlátású coachee-knak segítenek abban, hogy azt elengedjék, majd újabb, működőképes ontológiát építsenek fel saját maguk számára a már rendelkezésre álló világuk elemeiből. Másként megfogalmazva: Válság még nincs, de a megoldás már megvan.

A könyv a szerzők szándéka szerint a pragmatizmus hagyományához kötődik, szemléletmódjában bevallottan az analitikus megközelítésmód áll hozzá közel. Deklarált alapintenciója szerint sui generis filozófiai mű, amennyiben az elmélet és gyakorlat összekapcsolásával a korunk tudástermelésre épülő információs társadalmában adott helyzetre reflektál.  Abból indul ki, hogy az értelmes gyakorlat nem az elmélet mostohagyereke. Így még az elméletalkotás is egy gyakorlat a többi között, és magát az elméletalkotást is lehet értelmesen vagy ostobán folytatni.

A válságkezelés e könyvben kifejtett változatának differentia specifica-ja, hogy számos, első látásra nem is egymással konzisztens filozófiai elméletre és terminusra épít. Ezek közül dominánsak, - bevallottan – Toffler bestseller könyve (Toffler, Alvin (2001) A harmadik hullám (ford. Rohonyi András), Budapest Typotex Kiadó), továbbá az idő dinamikus szemlélete, a pragmatista filozófia klasszikusa W. James és újabb képviselői közül R. Rorty, valamint March döntéshozatali elemzése.

Alvin Toffler szerint az emberi történelmen és kultúrán három nagy változás hulláma söpört végig: az első a mezőgazdasági forradalom, ezt követte és alakította át radikálisan az ipari forradalom hulláma, majd jelen korunkban a leghatalmasabb, a harmadik hullám érvényesül elkerülhetetlenül, mely tagadja az előző korszak szervező elveit. Korunk információs társadalmában dominanciára jut a de-standardizáció de-specializáció, de-szinkronizáció, de-maximalizáció, de-centralizáció és természetszerűleg ütközik az ipari társadalom által létrehozott ezzel ellentétes elveivel és a mezőgazdasági még élő hatásával.  Az új hullám a régi társadalmi, gazdasági, politikai szituációt rombolja, gyökeresen új helyzetet teremt, új, élethelyzetet, kihívást jelent, újfajta mentalitást igényel. Az ontológiai coaching ebben az új helyzetben nemcsak segít eligazodni és megoldásokat keresni, hanem felmutatja a változások által kínált lehetőségeket és újraformálni saját gondolkodásunkat és ezáltal életünket is.

A szerzők a továbbiakban a társadalomtudomány, a kommunikációelmélet, a pszichológia és nem utolsó sorban a filozófia területéről kölcsönöznek szakkifejezéseket és alakítják azokat az általuk előszeretettel használt kreatív destrukció segítségével.

A „kreatív destrukció” a problémákat generáló, rugalmatlan, zsákutcát jelentő egyensúlyi helyzetek rombolása az innováció lehetőségeinek felmutatásával és elősegítésével. Ennek alapja az a meggyőződés, hogy a környezet állandó dinamikus szelekciót hoz létre, az innováció folyamata pedig a gazdasági, társadalmi, tudati szituáció módosítása avégett, hogy valami új épülhessen.

Az eredetileg a kapitalista fejlődés jellemzésére Schumpeter által használt kifejezést (Schumpeter, Joseph A.(1950) Capitalism, Socialism and Democracy, NY: Harper and Brothers) ebben a könyvben analógiásan a személyközi kapcsolatokra, társadalmi jelenségekre, valamint egyéni és interpereszonális problémák kezelésére egyaránt alkalmazzák.

A szerzők a kreatív destrukció terepeként tekintenek többek között a szerelemre, amennyiben a másiknak a saját ontológiától különböző, nem a mi világunkból való ontológiájával való találkozása a régi világok rombolásával jár, hogy a közös új épülhessen. Régi kapcsolataink ódon világait annál intenzívebben romboljuk, minél eredetibb világok konstruálása indít jelenlegi szerelmünk. A rombolást követi a teremtés. A rombolás mértéke határozza meg az újdonság arányát.

A nagyrészt megszokás által táplált, jól működőnek tartott viselkedésmintázatok nemcsak az egyén, hanem a kapcsolatai által érintettek számára is láthatatlanul, érthetetlennek tűnő módon elavulttá válnak. Az innovatív, alkotó jellegű cselekedetek előre nem látható módon megváltoztatják a környezetet, s ez rombolással jár. Ez olyan jellegű és mértékű lehet, amit az újítást hozó nem látott előre, vagy kifejezetten ódzkodott tőle, ennek következtében fokozott kreativitásra kényszerül. Másként szólva, saját életének alkotója lesz. A destrukció olyan változásokat eredményez, amelyek negatív következményei csak nagyfokú kreativitás révén küszöbölhetők ki. A kreatív destrukció folyamatos változás, amely lehetetlenné teszi a pozíciók megszilárdítását, hosszú távú stratégiák változatlan végrehajtását, célja az ember, vagy egy adott rendszer rugalmatlanságának elkerülése, hiszen az életképtelenséghez vezetne.

E gondolatmenethez illeszkedik a döntően Watzlawick  (1997) kutatásaira hagyatkozó paradoxon felfogás tárgyalása, -  amelyet a szerzők  a kreatív destrukció aleseteként kezelnek. Az adott helyzetben feloldhatatlannak látszó ellentmondás folytán az érintettek nemcsak egymást nem értik, hanem saját mentális világukat sem. Ez nem csak kommunikációs zavarhoz, de súlyos pszichés és társas kapcsolati problémákhoz vezethet. A paradoxonok logikai teréből meglepő módon éppen a paradoxonok által elért kreatív destrukció révén léphetük ki.  A paradoxonok logikájának tudatos kiaknázása révén meta-szintre juthatunk. Paradoxonok alkalmazásával a terapeuta, a coach, vagy mediátor újszerű látásmódra készteti és reflektív gondolkodásra kényszeríti a kliensét.

A könyvben mind az egyéni, mind a közösségi konfliktusokra alkalmazott további kulcsfogalom a holon. A szerzők Arthur Koestlerre utalva a biológiai és társadalmi rendszerek olyan önfenntartásra törekvő, más holonokkal interakcióba lépő alapegységét jelölik ezzel a kifejezéssel, amely részekre osztható egész, de egyúttal egy nagyobb egész része. Ha az egyes embert holonnak tekintjük, akkor e terminus alapján az „ember társadalmi lény” megállapítás azt jelenti, hogy ez a „holon” nem önmagában érthető meg, hanem csak a nagyobb, a „társadalom-holon” részeként, más ember-holonokkal létesített interakcióiban.

A következőkben az elmefilozófia, a kognitív nyelvészet és a mindennapi életproblémák témái kerülnek tárgyalásra, amelyek rokoníthatósága első pillantásra több, mint kérdéses, inkább abszurdnak tűnő vállalkozás. A szerzők azonban rögtön megadják a kulcsot ehhez, a metaforák tárgyalása során. Meggyőzően mutatják be, hogy a fogalmi metaforák mennyire uralják a mindennapi nyelvhasználatot és öntudatlanul is szervezik gondolkodásunkat, azaz ontológiáinkat. Nemcsak a vallás, a művészet és a tudomány, hanem a mindennapi tudat is metaforákra épül. Donald Davidson (1984) azon gondolatára építenek, miszerint a metaforák szinte önálló életet élnek „a metafora a nyelv álommunkája”, s ezáltal mi magunk öntudatlanul is és az élet minden területén közvetítői vagyunk a metaforáknak. Hatalmunkban áll azonban , hogy a metaforákat új összefüggésben használjunk, sőt újakat is alkothatunk. A sikeres metaforahasználók a nyelvhasználat adta lehetőségeket használják ki, illetve a nyelv kreatív működését segítik.

A metafora új értelmezése arra mutat rá, hogy emberi tudat funkcionálisan elkülönült modulokból álló rendszer, de az elme mégis képes arra, hogy több modult összekössön és ezáltal használhasson egyszerre. A filozófus-coach feladata, hogy a hozzá fordulók számára ezt nyilvánvalóvá tegye, és azok felismerjék, hogy életproblémáik kialakulásáért a gondolkodásukra ránehezült metaforáik a felelősek. Részint ezek lecserélése, részint a meglévő metaforák átértelmezése révén szembe helyezkedhetnek a zsákutcába vezető tudat mechanizmusokkal, majd a más ismertetett kreatív rombolás segítségével saját maguk alkothatnak adaptívabb, élhetőbb ontológiákat maguknak.

A metaforákkal foglalkozó rész így különösen értékes része lesz a könyvnek azáltal, hogy nem elégszik meg a kognitív nyelvészet metaforaelméleti fejtegetéseinek ismertetésével, hanem annak gyakorlati hozadékait is elénk tárja.

Végül a szerzők ars poetikájáról. Amint az Bruner egy gondolatához igazodó ajánlásukból kitűnik, szándékuk, hogy olvasójuk számára a világot kevésbé banális, újrateremtésre érdemesebb hellyé tegyék. A szerzők szövegeiket az értelem, a szabadság, a könnyedség, a képzelet eszközeinek tekintik, amelyek elősegítik, hogy az olvasók a világot kevésbé rögzített, kevésbé banális, újrateremtésre fogékonyabb helynek lássák. Ezt azáltal szeretnék előmozdítani, hogy ráveszik az olvasót, az értékek átszűrésére „az értelem és az intuíció finom fátyolán”.

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

Kollár József | Déri Kriszti | drkollarcoaching | Bányai Ferenc | coaching | filozófia

Minden kedves látogatónknak, hallgatónknak, szimpatizánsunknak, és antipatizánsunknak, (Nietzsche szavaival Mindenkinek és Senkinek) Boldog Újévet kívánok az ILoveSchool nevében.

The Wallflowers: Love is a country

http://www.youtube.com/watch?v=aTUecyp7Pt0

Dr. Kollár Iskolája: coach képzés, mediátor képzés, önismeret, abduktív tanácsadás, vezetői designgondolkodás

a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara közös képzésében és tanúsítványával

zene | coaching | drkollarcoaching | Kollár József | iloveschool | alternatív rock

Alkalmas szösszenet

Fél lábbal a földön: eltűnőben,

arcodon évekig eltűnődtem.

És most is... miközben feltűnően

szépülsz a rondító téridőben.

2013. nov. 29.

Déri Kriszti | drkollarcoaching | vers | Kollár József | iloveschool | coach képzés | coachképzés | mediáció

A Mozgó Világ júniusi számában is megjelentek a verseim
Kollár József: Fakultatív Petrarca

Kollár József | drkollarcoaching | Mozgó Világ | iloveschool | költészet

Íme az áprilisi Mozgó Világban megjelent verseim.

Mozgó Világ | drkollarcoaching | Kollár József | versek | iloveschool

A drkollárcoaching a jövőtervezés magasiskolája.

Sok év fejlesztés áll amögőtt, hogy ez ne csupán egy jól hangzó szlogen legyen.

A mostani blogbejegyzésemben arról szólok pár szót, hogy mi a kapcsolat az abdukció, és a jövőtervezés, a jövöszcenárió-készítés között..

A jövőtervezés nem abdukció, és nem is dedukció.

Akkor mi a kapcsolata az abdukcióval?

Az abdukció során a rendelkezésre álló adatokból kiindulva  a számunkra elérhető legnagyobb magyarázó erővel bíró, legvonzóbb (loveliest) hipotézisre következtetünk.

A jövőtervezés során viszont az abdukció által létrehívott loveliest hipotézisből kiindulva igyekezzük megjósolni a jövőbeli tényeket, eseményeket, helyzeteket.

Az abdukció a jelenbeli tényeket magyarázza új módon, a jövőtervezés, az új vonzó magyarázatokból kiindulva tervezi meg a jövőt.

Kapcsolódó beszélgetésünk: 'Mindenki másképp csinálja": Magyarországon először mi megmutatjuk, milyen is a coaching (élő beszélgetés)

A jövőtervezéshez (jövőszcenárió-készítéshez) illeszkedő bejegyzéseink:

• Nagyon népszerű írásaink 9.: Kívánj igazi ünnepet!
• Ez is jó kérdés? 8.: Mi az a jövőszcenárió?
• Látomás
• vágyott jövő
• Napi mentál kisfröccs 49. - Szcenáriót mindenkinek

A legjobb magyarázatra való törekvés témához kapcsolódó bejegyzések:

• Ez is jó kérdés? 10.: Mi az a legjobb magyarázatra irányuló következtetés?
• A legvonzóbb (loveliest) magyarázat
• Abdukció és a jövőtervezés magasiskolája
• A bullshit szineváltozása

Az abdukcióhoz kapcsolódó bejegyzések:

• Nesze Neked abduktív következtetés (Abdukció A-tól Z-ig)
• Hogy légy boldog? "Noémi könyvei" (23.): Ismeri a módszeremet?
• Ez is jó kérdés? 18.: Mi az az abdukció?
• Ez mind munka?: "Észmunka"
• Ez is jó kérdés? 21.: Mi az az abduktív alapállás?
• Ez is jó kérdés? 22.: Mi az az abduktív alapállás? 2. rész
• Abdukció és a jövőtervezés magasiskolája
• Béla a szerelem csillagásza (Mit jelent az abduktív kövezkeztetés? Dr. Kollár)
• Lehetek-e féltékeny?
• Bizalom

filozófia | jövőtervezé | iloveschool | Kollár József | abdukció | drkollarcoaching

Mindenekelőtt szeretném tisztázni, hogy mit értek loveliest magyarázaton.

Ezt a következő kontrasztív kérdésre adott magyarázat révén szeretném megvilágítani. Miért inkább loveliest (legvonzóbb) a legjobb magyarázat, mint likeliest (legvalószínűbb)?

A loveliest magyarázat a potenciális megértésre, a likeliest az igazságra irányul. Tehát különböző kritériumok teljesülése eseten fogadjuk el az egyiket, illetve a másikat.

Az a legjobb magyarázat, ami (amennyiben igaz) az adott jelenség lehető legjobb megértését biztosítja.

Olykor a legvalószínűbb magyarázat egybeesik a legvonzóbbal, máskor a legvalószínűbb magyarázat kevés megértést biztosít, olykor viszont a loveliest magyarázat legkevésbé sem likeliest. Az “Azért alszunk el az altatótól, mert altató hatású” likeliest magyarázat, de kis magyarázó erővel bír.

Az összeesküvés-elméletek loveliestek, de teljesen megalapozatlanok, azaz a legtávolabb állnak attól, hogy likeliestek legyenek.

Adott evidenciák megléte esetén egy magyarázat lehet egyszerre likeliest és loveliest, mint például a newtoni fizika a speciális relativitás-elmélet előtt. Az új fizika új evidenciáinak hatására Newton elmélete elveszítette likeliest voltát, viszont továbbra is loveliest maradt.

Ha a célunk nem csupán triviális igazságok megragadása, hanem a jelenségek legjobb magyarázata, akkor a loveliest potenciális magyarázat vezet a likeliest  magyarázathoz, és nem fordítva. Nem azok az induktív következtetések érdekelnek bennünket, amelyek lehetővé teszik, hogy a premisszákból következő konklúzió likeliest legyen, hanem az a következtetési folyamat a “vonzó” számunkra, amely lovelieset oksági magyarázathoz vezet.

Ajánló: "Mindenki másképp csinálja": Álomgyárosok tanácsot ülnek: Legyél életszobrász!

filozófia | drkollarcoaching | iloveschool | Kollár József | elmefilozófia | abdukció

Hume, David, Tanulmány az emberi értelemről, Magyar Helikon, Budapest, 1973.

Hume, David, Tanulmány az erkölcs alapelveiről, Osiris, Budapest, 2003.

Boros Gábor: René Descartes. Áron Kiadó, Budapest, 1998.

Boros Gábor: Spinoza és a filozófiai etika problémája. Atlantisz, Budapest, 1997.

Dunn, John, Locke, Atlantisz, Budapest, 1992.

Schmal Dániel, A kezdet nélküli kezdet: Descartes és a kartezianizmus problémái

Budapest: Gondolat Kiadó, 201

Schmal Dániel, Tudatosság és reprezentáció az elme karteziánus fogalmában

In: Pavlovits Tamás (szerk.) Logika és gondolkodás: a megismerés elméletei a korai felvilágosodásban, Budapest: L'Harmattan  Kiadó, 2012. 211-229.

filozófia | ismeretelmélet | iloveschool | Kollár József | elmefilozófia | abdukció

Ez is jó kérdés? Ontológiai humántanácsadók szakszótára :)

Összes Ez is jó kérdés:

• Mi az a bullshit
• Mi az a coaching
• Mi az a coolhunter
• Mi az a dinamikus idő
• Mi az az erős ontológia
• Mi az a holon
• Mi az a jövőszcenárió
• Mi az az kreatív destrukció
• Mi az a kuka-ontológia
• Mi az a legjobb magyarázatra irányuló következtetés
• Mi az a mentalizáció
• Mi az a metadesign
• Mi az a negatív teológia
• Mi az az önismeret
• Mi az a reziliencia
• Mi az a téves heurisztika

Ha ezek a kérdések bővebben is érdekelnek, jó szívvel ajánljuk:

• Kollár-Déri: Vízen járni, a válságkezelés filozófiája
• Humántanácsadói képzések

Ez is jó kérdés? 10.: Mi az a legjobb magyarázatra irányuló következtetés?

Az alapfeltevés az, hogy a magyarázó megfontolások azokhoz a következtetésekhez irányítanak, amelyeket a tudósok a rendelkezésre álló evidenciákból azért vonnak le, hogy olyan hipotézist alkossanak, amely, amennyiben igaz, a legjobb magyarázatát adja a hipotézisalkotás során rendelkezésre álló evidenciáknak.

Példa: Darwin azért következtetett a természetes szelekció hipotézisére, mert úgy vélte, bár nem támasztotta alá semmiféle biológiai evidencia, a természetes szelekció lenne a legjobb magyarázata az adott evidenciáknak.

Amikor Sherlock Holmes arra következtet, hogy Moriarty a gyilkos, azért teszi, mert ez a hipotézis magyarázná a leginkább a tett helyszínén talált ujjlenyomatokat, vérfoltokat, és egyéb törvényszéki bizonyítékokat. Sherlock Holmes vélekedésével szemben, ez nem deduktív következtetés. Az evidenciák nem támasztják alá, azt a hipotézist, hogy Moriarty a gyilkos, mivel lehetséges, hogy valaki más volt az elkövető. Mindazonáltal Holmes jogosan következtetett arra, hogy Moriarty a vétkes, mivel ez a hipotézis a rendelkezésre álló evidenciák legjobb magyarázata, szemben azzal, hogy valaki más volt a tettes.

A legjobb magyarázatra irányuló következtetésre tekinthetünk úgy, mint olyan önigazoló, önevidens magyarázatok kiterjesztésére, amelyek esetében a magyarázott jelenség fontos szerepet játszik abban, hogy elhiggyük, a magyarázat korrekt.

Például egy távolodó csillag sebessége magyarázza vörös eltolódásának mértékét, miközben az észlelt vöröseltolódás fontos szerepet játszik abban, hogy a csillagász higgyen abban, hogy a csillag adott sebességgel távolodik. Az önigazoló magyarázatok körbenforgóak, de ez a körbenforgás örvendetes.

A távolodó csillag magyarázatul szolgál a vöröseltolódásra, és a vöröseltolódás konfirmálja, megerősíti azt, hogy a csillag távolodik, vagyis a csillag távolodásának hipotézise egyszerre ad jó magyarázatot és nyer megfelelő alátámasztást.

A legjobb magyarázatra irányuló következtetés gyakori a tudományban:  a hipotéziseket azok a megfigyelések támasztják alá, amelyeket a hipotéziseknek magyarázniuk kell.

(Peter Lipton)

filozófia | ismeretelmélet | iloveschool | Kollár József | elmefilozófia | abdukció

Az iLoveSchool organikus fejlődése elképesztő. Ahogy megtalálja saját hangját. A tematikus blokkok erősek, tartalmasak,  a hozzászólások viccesek, a Dögös ötös rádióműsor izgalmas egységgé áll össze. Az én kétmondatos könyvbemutatóim, zeneismertetéseim kicsit halványak, hevenyészettek ezekhez képest.

Kénytelen vagyok erősíteni:). Legalább időnként megerőltetni pl. magam.

Gondolatforgácsokat fogok ideszórni.

Íme 1.

Szakmai okokból megint végiglapoztam Daniel C. Dennett Micsoda elmék című könyvét. Ebben találtam egy érdekes gondolatot. Egy McFarland nevű kutatót parafrazeál Dennett, aki szerint az volt egy hatalmas ugrás az állatvilág alakulása során, amikor megjelentek olyan ágensek, akik saját viselkedésükről képessé váltak nyíltan kommunikálni. Tehát nyelvi viselkedésük, egy másik viselkedésüket magyarázta. „Anyámat keresem”, „Szerelmes vagyok Jolánba”. Mikor az ágens saját viselkedését cimkézi, akkor olyan nehéz helyzetbe kerül, mint azok a teoretikusok, akiknek az adott ágens egymással versengő, kiemelkedő, majd összeolvadó, egymásba folyó viselkedését irányító áramköreinek összegubancolódott kavalkádjából kell világos, versenyképes alternatívákat megragadni, kiemelnei az alaktalan homályból. A kommunikáció révén szilárd karakternek tekintjük magunkat, elfeledkezve a cimkegyártás valódi menetéről.

Az én értelmezésem innen:

A körben forgó abdukciós következtetések révén elhisszük, hogy az önmagunkról  alkotott hipotéziseink magyarázatként szolgálnak arra vonatkozóan, hogy kik vagyunk, mert az evidenciák, vagyis a cimkék látszólag alátámasztják őket és fordítva. A magyarázataink erősítik meg az öncimkézéseinkbe vetett hitünket.

A viselkedésünkről alkotott magyarázatok szolgáltatják a bizonyítékokat a magyarázatok számára. Körben forgó érvelés alapozza meg, azt akik vagyunk.

Hát ennyit erről, kedves Barátaim.

filozófia | ismeretelmélet | iloveschool | Kollár József | elmefilozófia | abdukció

Kedves Olvasók, régen jelentkeztem a könyvolvasó órán. Most két művet mutatok be, amelyeket az egyetemi antikvárumban vettem összesen hatszáz forintért.

1. John Sutherland: Sikerkönyvek, Európa.

A szerző a 70-es évek sikerkönyveiről ír. Az egyik érdekes megállapítása, hogy két szerepet töltenek be a sikerkönyvek. Az egyik gazdasági, a másik ideológiai.Tehát: a lehető legtöbbet eladni, és az olvasók szükségleteinek kifejezése és kielégítése. Előítéleteket szilárdít meg, vigasztalást nyújt, gyógymódként használható, felüdít stb, illúziót kelt.

2. Richard Poirier Norman Mailer (angolul) Mailer olyan, mint Twain lenne a Huckleberry Finn nélkül, Maleville a Moby Dick nélkül. Tehát kulcsregény nélküli író. Aki mindezt megmagyarázza.

Kollár József | coaching | iloveschool | drkollarcoaching | könyv

Kedves Hallgatók, a mai nap nem különösebben különleges, ma van a születésnapom. Öreg vagyok, azok, akik ott voltak a születsésemnél, már nincsenek abban a helyzetben, hogy emlékezzenek erre. Viszont itt vannak a gyerekeim, a feleségem. Nekik és azoknak ajánlom ezt a számot (Bob Geldolf: I dont like mondays), akik nem tudják merre hány óra. Szeretem, amikor az öreg előadók lenyomják fiatalkori dolgaikat. Egyszerre több és kevesebb, valami meta. Arról szól, ahogy most látják, azt akik akkor voltak. Bölcsek és bolondok.

Előre hát!

rock | iloveschool | Kollár József

BMNSF03900M Elmefilozófia (emelt szintű szeminárium)       
Szerda 14.15, Piliscsaba, Amb 119 Gyakorlat

Kötelező irodalom:

Nánay Bence: Elme és evolúció, Kávé,2000

Ajánlott irodalom:

Simon-Baron Cohen: Elemi különbség, Osiris, 2006

Steven Pinker:Hogyan működik az elme? Osiris, 2002.

coaching | Kollár József | elmefilozófia

BMNSF04300M Analitikus, posztanlitikus irányzatok (emelt szintű szeminárium)       
Szerda 12.30, Piliscsaba, Amb 119

Kötelező irodalom:

Csibra Gergely és Gergely György: Naiv tudatelmélet az evolúciós lélektan szempontjából

Csibra Gergely: Van-e szükség kognitív megközelítésre? A tükörneuronok esete a szimulációval

Nánay Bence: Filozófia és a tudományok

Nánay Bence: Percepció és intenció

Ajánlott irodalom:

Utah Frith: Autizmus, Kapocs

filozófia | pszichológia | analitikus | posztanalitikus | Kollár József | iloveschool | coaching

BBNSF03400 Filozófiatörténet 6 20. századi filozófia 1 Angolszász filozófia
Szerda 10.00, Piliscsaba, Amb 119 Elmélet

Kötelező irodalom:

Daniel C. Dennett: Micsoda elmék, Kulturtrade Kiadó

Ajánlott irodalom:

Richard Griffin és Simon-Baron Cohen: The Intentional Stance: Developmental and Neurocognitive Perspectives

Griffin és Dennett: What does the Study of Autism Tell us about the Craft of Folk Psychology

20. századi filozófia | Daniel C. Dennett | Kollár József | coaching | filozófiatörténet

BBNSF00700 Ismeretelmélet
Szerda 8.30, Piliscsaba,  Ans 010 Elmélet

Kötelező irodalom:

René Descartes: Elmélkedés az első filozófiáról, Atlantisz 25-43

David Hume: A szkeptikus filozófiáról és más rendszerekről, in uő. Értekezés az emberi természetről, Gondolat, 250-313

Charles S. Peirce: Pragmatizmus és pragmaticizmus in Prgamatizmus, Gondolat, 33-118.

Ajánlott irodalom:

Atocha Aliseda: Abduction as epistemic change: A Peircean model in Artificial Intelligence (google)

coaching | Kollár József | mesterséges intelligencia | abdukció | filozófia | ismeterelmélet

Nyelvfilozófia MA, Nyelv és elme
Kedd 10h, Budapest, Mikszáth tér

Kötelező irodalom:

Noam Chomsky: Nyelv és elme in uő. Mondattani szerkezetek. Nyelv és elem, Osiris, 135-264.

Steven Pinker: Nyelvi ösztön, Typotex, 13-80, 414-438

Herbert P. Grice: Társalgás és logika? in uő Tanulmányok a szavak életéről, Gondolat

Ajánlott irodalom:

Gergely-Csibra: Utánzásos elmélet társadalmi konstruálása

filozófia | egyetem | nyelvfilozófia | iloveschool | Kollár József

Ismeretelmélet MA, Tudás, következtetés, magyarázat
Kedd 8.30, Budapest, Mikszáth tér

Kötelező irodalom:

Scott Sturgeon: Tudás in Filozófiai kalauz, Akadémia, 22-38.

Gilbert Harman: Tudás, következtetés, magyarázat

Daniel C. Dennett: Intencionális rendszerek in uő. Az intencionalitás filozófiája, Osiris, 7-96.

Hilary Putnam: Agyak a tartályban

Ajánlott irodalom:

Peter Lipton: Inference to the Best Explanation

Peter Lipton: Alien Abduction

Kollár József | iloveschool | ismeretelmélet | filozófia